És bár ennek a beltengernek a partját a Perzsa-öböl vize mossa, mivel kizárólag a homokdűnéken keresztül lehet megközelíteni, a turisták csak akkor látják, ha sivatagi dzsip túrára viszik őket. Persze Dohából nemcsak ezeket mutatják meg nekik; a helyiek például nagyon büszkék mini Velencéjükre, az ókori római amfiteátrumot is megidéző kulturális falujukra, és a sivatagi rózsa alakjában megépített múzeumukra, amely ma a világ legnagyobbja. Tartsanak velünk, és nézzenek körül Katar fővárosában, amely egy gyöngyhalász kisfaluból alig hatvan év alatt nőtt és gazdagodott az egészen nagyok közé.
A rutinos utazók ideális stopover cityként emlegetik az Arab-félsziget katari emírségének fővárosát, ahol sokan már csak néhány órára is megszakítják a Távol-Keletre vagy Ausztráliába tartó hosszabb útjukat. Ez már csak azért sem véletlen, mert bár a reptér a Qatar Airways bázisa - a legtöbben a légicég gépeivel érkeznek Dohába, majd utaznak tovább -, ma már szerte a világból több légitársaság is közlekedtet ide járatokat.
A katari légitársaság hat évvel ezelőtt költöztette át dohai járatait ide, a Hamad nemzetközi repülőtérre, amelynek alsó szintjén számos golfautó, a felső szintjén pedig monorail, vagyis egy sínen közlekedő önvezető vasút jár – utóbbi különösen az extra szoros átszállási idővel küzdő utasoknak jelent villámgyors eljutást a távolabbi beszállító kapukhoz.
Ha tehát az átszállási idejébe valakinek belefér, vagy egyenesen betervezte akár csak két napra is ezt közel-keleti luxus csomópontot, akkor az alábbiakban megmutatjuk, nekünk milyen programokat ajánlottak november végén, amikor egy tanulmányút keretében Langkawi szigetére utazva Dohában is eltölthettünk 48 órát.
Sétálna egy kicsit a városban? Mutatjuk, itt mit jelent mindez
A katari emirátus mindössze 2,7 millió fős népességének nagyobb részét vendégmunkások adják, és bár a helyiek elmondása szerint Katar nem a dubaji megalomániát akarja követni, a fővárosban megállás nélkül mozgatják a darukat, és rohamtempóban növesztik ki a homokból a toronyházakat és stadionokat. Főleg pakisztánok, nepáliak, indiaiak, bangladesiek és a Fülöp-szigetekről érkező vendégmunkások építik ezeket és gyakorlatilag magát az emírséget.
És ők azok, akik kesztyűben, a földön ülve gyomlálják a gyepszőnyegeket szerte a városban, akik ronggyal a kezükben suvickolják fényesre a köztéri üveginstallációkat, és akik megállás nélkül sepregetik az utcákat. Sehol egy kopott pad, egy elhanyagolt bokor, minden steril, polírozott és patyolattiszta, ameddig a szem ellát. Vagy ha nem az, akkor csak azért poros, mert még javában épül.
Például Katara névre keresztelték, és még jelenleg is építgetik, csiszolgatják, folyamatosan bővítik azt a kulturális falut, amelyben az ingyenesen látogatható planetárium és egy színes mozaikos mecset mellett éttermek, nemzetközi divatmárkák üzletei és kiállítóterek kaptak helyet, és ahol még a galamboknak is két hatalmas süvegcukor formájú dúc jár. Az épületek között van egy nagyobb pihenőtér, körülöttük pedig árnyékot adó árkádos, fedett folyosószerű sétáló utak húzódnak.
2011-ben ugyanitt építtetett az emirátus az antik színházépítészet mintájára egy amfiteátrumot is a dohaiaknak, hogy a langyosabb estéken legyen hova koncertekre és művészeti előadásokra járni. Szinte mindent úgy terveztek, mint az ókori rómaiak: a magas kőlépcsőket jelentő nézőtér félkörben helyezkedik el, amelynek egyben az akusztikáját is köszönheti a színház: az ötezer néző kihangosítás nélkül is jól hallja mindazt, ami a színpadon elhangzik. Az állandó díszlet pedig itt is a színpad mögött kéklő tenger, benne az esténként kivilágított, közeli mesterséges szigetek vibráló fényeivel.
Aztán ott van a Qanat Quarter, vagyis Doha üzleti negyede, amelyben még egy mini Velencét is megépítettek annak jellegzetes, erkélyes házaival, csatornáival és persze a helyi Canal Grande felett átívelő Rialto híddal együtt.
Innen nem messze található a fényűző luxust négy négyzetkilométernyi területen befogadó Pearl, vagyis a gyöngy nevű mesterséges sziget, amely már csak nevében utal arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ezen a területen még egy gyöngyhalász bázis működött. A légi felvételről gyöngysorhoz hasonló, félkörívekben elnyúló szigetnyalábokon sok tízemeletes toronyházak sorakoznak, ma ez az egyetlen városrész Dohában, ahol a külföldi állampolgárok lakást vásárolhatnak, vagy hosszabb távra bérelhetnek maguknak – persze, nem azok a külföldiek, akik az emírséget kétkezi munkával építik.
Mindemellett valódi építészeti csodákat is lehet találni a katari fővárosban, annak is a Dhow Harbor nevű kikötőjében. A Museum of Islamic Art például az egyik legkülönlegesebb épület Dohában. Az iszlám művészetek 1400 éves történelmét ugyanis egy távolról, egymásra rámolt dobozokból álló piramis-szerű épületben mutatják be mintegy nyolcszáz műalkotáson keresztül. Már a bejáratához vezető, pálmafákkal szegélyezett, csobogókkal tagolt sétánya is lenyűgöző, a belsőépítészeti megoldásai miatt pedig önmagában is megéri a látogatást.
Ez a Perzsa-öböl első olyan múzeuma, amely az iszlám művészetekkel foglalkozik. Ha pedig végigjárták belülről, sétáljanak ki a múzeum teraszára is, amelynek boltívei között remek fotókat lehet készíteni a kikötőn túli felhőkarcolókról. (A múzeumot korábban ingyen lehetett látogatni, idén januártól azonban egységesen 50 katari rialt, vagyis 4200 forintot kell fizetni a belépőért.)
És persze, egy városnéző programból vétek lenne kihagyni a Souq Waqif sikátoros utcáit, ahol a turisták egy kicsit beleláthatnak Doha még meg itt-ott megőrzött hagyományaiba és kereskedelmébe. Egzotikus fűszerek és gyümölcsök, színes selymek, sűrű szövésű drapériák, jellegzetes kislámpások, halászhálók és eladásra kínált tevecsont – van itt minden, amit egy tradicionális arab piacon az ember el tud képzelni, és amelyek képesek az arra járó turisták legalább egy érzékszervét megmozgatni.
Ha pedig erős füstölőillat csapja meg az orrukat, akkor valószínűleg közel lehetnek ahhoz az állványra helyezett, illóolajjakkal meglocsolt szenet tartalmazó serleghez, amit az arab férfiak legyező mozdulatokkal még ma is testük illatosítására használnak. Ha kíváncsiak rá, és megkérik a közeli üzlet tulajdonosát, segít majd kipróbálni. Mivel a souq közel esik az előbb említett múzeumhoz, ez a két helyszín még akkor is belesűríthető a programba, ha csak fél napos villámlátogatást terveznek Dohába.
Travelo tipp: Még ha csak pár órája is van a városnézésre, ne ücsörögjön tétlenül, használja ki az átszállásig fennmaradó időt! Keresse meg a repülőtér csarnokában található Discover Qatar Tours pultját, ahol oda-vissza transzferrel együtt kínálnak rövid városnéző túrákat fejenként 75 katari rialért (6300 forintért).
♦ Még az 1940-es évek végén járt a naptár, amikor egy dán kutatócsapat felfedezte a legelső kőolaj- és földgáztelepeket. Onnantól kezdve gyakorlatilag egyik évről a másikra változott meg a dohaiak tevetartásra és gyöngyhalászatra berendezkedett élete. A több évszázados tradíciót a földgáz és kőolaj kitermelése váltotta fel, a környező országokból érkezők munkaerejét felhasználva véget nem érő építkezésekbe kezdtek, toronyházak és stadionok nőttek ki a homoktengerből. Ma a cseppfolyósított földgázból Katar a világ legnagyobb exportőre, és egyben a világ egyik leggazdagabb országa.
♦ 1973-ig kellett várni a katariaknak, hogy megnyíljon az ország első egyeteme, Dohában.
♦ Dohában kezdte sugározni első adásait 1996-ban az Al Jazeera arab hírtelevízió.
♦ A forró sivatagi éghajlatú Katarban a júniustól augusztusig tartó, teljesen esőmentes időszakban jellemzően végig 40 Celsius fok feletti a hőmérséklet, de nem egyszer mértek 49 Celsius fokot is.
♦ Tavaly szeptember végén itt tartották az atlétikai világbajnokságot, ahol az éjjel fél tizenkettőkor rajtoló, 50 kilométeres gyaloglás résztvevőit komoly próbatétel elé állította a párás hőség, 10 kilométer után sokan fel is adták a versenyt.
♦ Két év múlva pedig a Közel-Kelet első országaként, Katar ad otthont a 2022-es labdarúgó világbajnokságnak, amelyet a helyi klímára való tekintettel a szokásos időszaktól eltérően novemberben és decemberben tartanak.
Ralizzon a dűnéken!
Mi mást lehetne ajánlani a turistáknak a sivatagban, ha nem azt, hogy üljenek be egy dzsipbe, és hagyják, hogy a sofőr kivezesse őket a felhőkarcolók közül. A terepjárókat nemcsak wifivel szerelték fel, de intenzíven is hűtik, így ha a forró nyári hónapokban is a szabadtérre vágynak, a magas dűnék között sem fognak sivatagi hőgutát kapni; ha pedig naplemente-túrán vesznek részt, az esti órákra tervezett ralizás végére már egyébként is kellemesen lehűl a sivatag.
A homok-alapú hullámvasutazást az egyik legnagyobb terepjáró-flottát üzemeltető szervezőcéggel próbáltuk ki, akik jellemzően Katar déli részére, az egyik autópályájához közel fekvő sivatagi szakaszra vezetik a turistákat. A Discover Qatar ugyanis nemcsak városnéző sétákat, de négyórás, naplementével, vacsorával egybekötött túrát is kínál fejenként 350 katari rialért (~29 ezer forintért).
A nappali programnak nagyjából ugyanaz a menete: a sivatagban közel egyórás ralizásra, majd egy tengerparti fotós megállóra érdemes számítani. A vízpart mentén áttetsző, beljebb egészen változatos színárnyalatokat mutató és csak a homokdűnéken keresztül megközelíthető Khor al-Adaid nevű beltenger a természet csodájaként mutatja meg azt, hogyan képes a Perzsa-öböl vize a sivatagba is behatolva utat találni magának. Innen egyébként már át lehet látni a nyugatabbra fekvő Szaúd-Arábiába is.
Ezt követően a dzsipek egy mini oázisba vezetik a turistákat, ahol van egy étterem, színes drapériákkal kipányvázott, teraszos pihenőrészleg, és ahol a tengerparti mártózásra vágyókat napernyőkkel, napágyakkal és alkoholmentes koktélokkal várják.
Nézze meg Doha új, sivatagi rózsa formájú nemzeti múzeumát is!
Repülő csészealjakhoz és origamizott virághoz is hasonlította a nemzetközi sajtó az új Katari Nemzeti Múzeumot a tavaszi megnyitója után, és tény, hogy egészen futurisztikusra sikeredett. Az építmény formáját a közel-keleti emírségben őshonos sivatagi rózsa ihlette, amelyet Jean Nouvel világhírű francia építész tervezett. Több mint tíz évig építették, 40 ezer négyzetméteren terül el, és a látogatók másfél kilométer hosszú útvonalat járhatnak be a termei között. Kattintson a képre, az alatta megbújó galériában ön is megnézheti a belsejét!
A múzeum összes látnivalóját Katar sivatagi klímája, a mindennapi élet bemutatása és a nemzetté válás időszakáról szóló tematika köré rendezték. Négyszáz millió eurót költöttek erre az építészeti furfangra, hogy a világ leggazdagabb nemzete azt is elmondhassa magáról, övék ma a bolygónk egyik leghatalmasabb, leglátványosabb és egyben a legtöbb interaktív kütyüvel felszerelt múzeuma.
Travelo tipp: A Katari Nemzeti Múzeum szombattól csütörtökig 9-től 17 óráig, péntekenként 13.30-tól 17 óráig tart nyitva, a belépő felnőtteknek 50 katari rial (4000 forint), gyerekeknek 16 éves kor alatt ingyenes. Ezen az oldalon akár előre is megveheti a múzeumbelépőjét, amelyet az első napi érvényességtől számítva három egymást követő napig használhat fel.
Akkor jó, ha tudja, hogy a Qatar Airways naponta kétszer, reggel 8.05-kor és délután 16.20-kor is indít járatot Budapestről Dohába. (Nyáron a menetrend az óraátállítás miatt picit módosul, erről bővebben itt olvashat.)
És ha nemcsak pár órát maradna Dohában, vagyis szállást is keres, nem lesz nehéz dolga. Éjszakánként két főre, reggelivel együtt már 13 ezer forinttól talál szobát wellness-részleggel felszerelt háromcsillagos hotelekben, kétszer annyiért pedig már egy csillaggal magasabb szolgáltatást nyújtó toronyházban alhat. De ha valaki ötcsillagos luxusra vágyik a városközpontban, nem fog családni pl. a világ ízeit hét különböző tematikus étteremben felsorakoztató JW Marriott Marquis City Center Hotelben, amelynek szobáit átszámítva 60 ezer forinttól lehet bérelni egy éjszakára. A hotel egyik szintjét összekötötték Doha hatalmas plázájával, a City Center Mall épületével, a hetedik emelet szabadtéri részében pedig kültéri medencés, buja növényekkel ölelt, minioázist alakítottak ki az Arab-öbölre néző kilátással. A mellette lévő ikertoronyban kapott helyett a hasonló áron elérhető Marriott Marquis City Center Doha Hotel, ahol a közel ötven LED-tévével felszerelt amerikai sportbár mellett, olasz pizzériát, New York-i steakhouset, és kardokra húzott, faszénen sütött húsokat kínáló brazil éttermet is lehet találni.
Újságírónk a Qatar Airways által szervezett tanulmányút keretében járt Dohában, ahonnan a természet egyik legbarátságosabb oázisába, a békét, jókedvet és szeretetet párologtató emberek szigetére vezetett az utunk – de erről már egy következő cikkünkben olvashatnak.