Bár a klímaváltozást és a globális felmelegedést még nem sikerült megállítani, Greta Thunbergen kívül mások is munkálkodnak azon, hogy a világunk jobb hely legyen. Hogy jobban és elfogadóbban tudjunk együtt élni, és hogy ne használjunk fel több nyersanyagot, ételt és természeti területet, mint amire szükségünk van. Idén már egyszemélyes segélyszervezetek indultak útnak az éhezők megsegítésére, ökológiai applikációk születtek, elkészült az első energiapozitív hotel terve, és tengeri menhelyek épültek. Mutatjuk, melyek voltak 2019 igazi jótéteményei.
Pazarlásmentes akciók és segélyfőzés a vihar szemében
Az év közepén jelentek meg azok a hírek, amikben arról számoltunk be, hogy Finnországban milyen új ötlettel állt elő a 900 élelmiszerüzlettel jelen levő S-market lánc az élelmiszerek kidobásának csökkentésére. Kampányuk részeként, Finnországban minden üzletükben harminc százalékkal leárazzák azokat az élelmiszereket, legyen az csirke, lazacfilé vagy bármilyen más romlandó tétel, melyeknek közeledik a lejárati dátumuk. A lejáratuk napján a termékeket este 9 órakor újra átárazzák, ekkor már hatvan százalékos árengedményt kínálva a vásárlóiknak.
Szintén Finnországban tesztelték azt a mobiltelefon-alkalmazást, ami méri a felhasználók által választott közlekedési módok ökológiai lábnyomát, és a jól teljesítőket virtuális kreditekkel jutalmazza. Az app az energiamegtakarítás, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a környezetvédelmet szolgáló új ötletek és módszerek kifejlesztése jegyében jött létre.
A következő konkrét megmozdulás az Egyesült Királysághoz kapcsolható. Emilie Vanpoperinghe és Deepak Ravindran itt hozták létre az Oddbox nevű vállalkozást, melynek fő célja, hogy csúnya gyümölcsök és zöldségek forgalmazásával gátat szabjon az élelmiszer pazarlásnak. A két ötletgazda úgy döntött, hogy népszerűsíteni kezdi a csúnya gyümölcsöket és zöldségeket. Ezzel helyi szinten szeretnék orvosolni a pazarlási problémát. Az élelmiszer pazarlásról szóló hírek között nagyon sokan olvasták és osztották meg a Facebookon a Spar többször használható, környezetbarát zöldség-gyümölcs tasakjairól szóló bejelentést is. A tasakokat azóta már nemcsak a boltban, de a piacokon is egyre többen használják, és a kistermelők is szívesebben adják ezekbe a portékáikat.
2019-ben a World Central Kitchen szervezet tulajdonosának, ötletgazdájának és séfjének filantróp munkásságától volt hangos a sajtó. José Andres egymás után több hurrikán és más természeti katasztrófa által sújtott területen is megjelent non-profit szervezetével, ahol az élelmiszer szállítmányokon kívül főzött és építkezett is.
Afrikától Reykjavikig a környezetvédelem jegyében
A 2019-es év egyik legnagyobb zöld projektje a Nagy Zöld Fal volt, melynek lényege a nevében is benne van. A résztvevő afrikai országok egy nagyjából 8000 kilométeres zöld sávot húznak fel a Szahara déli határánál, amely így keresztben átszelné a teljes kontinenst. A cél a sivatagosodás megállítása.
Izland szintén felkerült a az év legtevékenyebb vidékeinek a listájára. Májusban jött a hír, hogy itt tervezik megnyitni a világ első nyílt vízi beluga menhelyét. A Klettsvik-öbölben nyíló menhely első lakói Little Gray, azaz a Kicsi Szürke, és Little White, vagyis a Kicsi Fehér névre hallgató 12 éves beluga, vagy más néven fehér delfinek lesznek. Ezek után, december elején Izland bejelentette, hogy kitiltja partjai mellől az óceánjáró hajókat, mivel azok kétségbeejtő módon szennyezik és veszélyeztetik a sziget élővilágát. Izland tehát nemcsak beszél róla, tesz is a világ jobb jövőjéért.
Kínában is felléptek a folyók halállományának, a természeti élőhelyek és a városokat ellátó vízforrás védelmének szükségessége mellett, valamint a vízi állatok és növények diverzitásának helyreállítása érdekében. Hogy mindez létrejöhessen, egész éves halászati tilalmat rendeltek el az Altaj-hegység folyóin, beleértve az Irtist, az Ob legnagyobb mellékfolyóját, amelynek vize a Jeges-tengerbe ömlik.
Magyarországon egy egri illetőségű utazási iroda indított faültetéses kampányt még október végén. A Békatutaj utazási iroda elképzelése az volt, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve minden jelentkezéskor felajánlja utasainak, hogy fogadjanak örökbe egy, két vagy három csemetét az utazás távolságának függvényében. Ezekkel a fákkal nem a világot akarják megváltani, ennél fontosabb célnak látják a szemléletformálást és a példamutatást.
Mindeközben a Tisza-tónál nyáron azokat várták, akik úgy érezték, már nagyon szívesen tennének valami jót is a természettel, akár egy pár órás jutalom-evezésért cserében. Ők tehát ingyen bérelhettek kenut Tiszfüreden, evezés közben pedig összehalászták a vízfelszínen úszó szemetet.
Jakuzzi ihlette gátak és energiát adó hotelek
Fél év eltéréssel Japán két, mérföldkőnek számító beruházással és szemléletformáló elkötelezettséggel is jelentkezett. Először Kamikacu városa jelentette ki, hogy egy éven belül, tehát 2020 júniusára teljesen hulladékmentessé akar válni. 2017-ben a városka 286 tonna szemetet termelt, ennek 80 százalékát újrahasznosították, ez jóval több mint a 20 százalékos országos átlag. Idén december 15-én pedig átadták azt az új olimpiai stadiont, ami a 2020-as olimpia atlétikai számainak és focimeccseinek ad majd otthont. Az építményt, figyelemfelhívás céljából fából építették, és legfelső szintjén még egy sétány is található virágokkal, fákkal, padokkal és gyönyörű kilátással.
Hollandiában légbuborékok alkotta gáttal gyűjtik össze Amszterdam csatornáiból a műanyag hulladékot még az előtt, hogy az az Északi-tenger vízébe jutna. A világon elsőként alkalmazott technológiát, az úgynevezett nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el, és 2019 novemberében érkeztek meg róla az első hírek.
Norvégia is rákapcsolt az energiagazdálkodásra. Szeptemberben érkeztek meg az első a hírek és látványtervek arról az irodaházról, ami nem viszi, hanem termeli az energiát. Pontosabban alkalmas lehet a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. A másik hasonló épület egy energiapozitív hotel lesz, amit várhatóan 2022-ben adnak át a csodálatos Svartiser gleccser lábánál, a Holandsfjorden tó partján.
