A görög kulturális minisztérium keddi bejelentése szerint Gla hajdani akropolisza hétszer akkora volt, mint maga Mükéné. A Kr.e. 13. századi település akropolisza egy természetes hegytetőn emelkedett. Miután megerősítették, a lábainál elterülő termékeny síkságot művelő lakosság védvára lett.

A terület a mükénéi civilizáció csatorna- és öntözőrendszerével összefüggő árvízvédelmi központként is szolgált, a rendszert a hajdani Kopaiszi-tó látta el vízzel. A tó vizét a csatornák a tengerbe vezették, ezzel gátolták meg, hogy elöntse a termékeny földeket. A fellegvár 202 ezer négyzetméteres területét vastag kőfal vette körül három kilométer hosszan, mely máig fennmaradt.

A kulturális minisztérium közleménye szerint a két éve tartó ásatások legújabb szakaszában hat szimmetrikus kőtömböt tártak fel, melyeket az építkezéskor használtak. Számos tárolóedény, korsók és amforák, serlegek és konyhai eszközök, díszítőfreskók és kis szobrok is előkerültek, melyek a mükénéi hódítás korának művészi hagyományait képviselik.

Gla akropoliszát tűzész pusztította el valamivel Kr.e. 1200 előtt, ezután lakatlan maradt. A hegyet körülvevő síkság lenyűgözően kialakított öntöző- és csatornarendszerét is sorsára hagyták, a tó újra elöntötte a földeket.