Aki szeret borzongani, szellemjárta kastélyokat, házakat, elhagyott raktárépületeket vagy kórházakat felkeresni, annak nem kell mindenáron Halloween idejére időzítenie az utazást. A nyikorgó padlások, az ódon falak, amik sötét történetekről suttognak, és a sűrű bozót között átsuhanó árnyékok akkor is várják a kíváncsi utazókat, miután már lezárult a hivatalos halloweeni időszak, és a Mindenszentek, illetve Halottak napja alatti megemlékezések is tiszteletteljesen véget értek.
Ez történik, amikor a lelkesedést túlzásba viszik
Kutná Hora városában járunk, amely csupán egy órányi autóútra fekszik Prága városától, de olyan látványosságot rejt, amitől feláll a szőr a hátunkon. Ha a váci Memento Mori kiállítás az egymásra halmozott ősi koporsókkal és a híres váci múmiákkal félelemmel vegyes izgalommal tölti el, akkor a Sedleci Csontház tökéletes úti cél lehet egy ködös novemberi napon. A Csont templom (osszárium) néven is ismert kápolna egy kívülről egyszerűnek tűnő templomban bújik meg, amiben 1870-ig több mint 40 000 pestisben elhunyt ember csontjai hevertek szanaszéjjel.
A gótikus kápolna rendbe rakását végül egy helyi fafaragóra, Frantisek Rindt-re bízták, aki egy kicsit túl tolta a lelkesedést, és bizarr dekorációt hozott össze a csontokból a kápolna belsejében. A plafonra tervezett egy hatalmas, emberi csontokból és koponyákból álló csillárt, az oszlopokat pedig combcsontokkal és aranyozott puttókkal díszítette. Az egyszerre rémületes – hiszen ezek a csontok valaha élő emberekhez tartozta –, de ötletes díszítésű kápolna azóta ezreket vonz az év minden szakában ünneptől és időjárástól függetlenül.
Angliának több szellemjárta kastélya is van, de ez mindent visz
A kívülről csodaszépnek tűnő, és igazából Anglia egyik legszebb vidéki kastélyának tartott Raynham Hall igen megtévesztő épület. Falai között ugyanis szellemek bóklásznak. Pontosabban egy szomorú nő szelleme, akit a rejtélyes „Barna hölgyként" emlegetnek már 1835 óta, amikor először felbukkant a kastély folyosóján. A norfolki épület egyébként történelmi jelentőségű is. A szellem ugyanis annak a Robert Walpole-nak a húga, akit Nagy-Britannia első miniszterelnökének tekintenek.
Életében Lady Dorothy Walpole sok megaláztatást kellett, hogy eltűrjön, mivel a férje Charles Townshend heves természetű ember volt. A Lady 1726-ban bekövetkezett halála után csapdába esett a házban, és a különféle észlelések azt mutatják, máig sem nyugodott meg a lelke. 1836-ban Charles Dickens egyik legjobb barátja Frederick Marryat kapitány saját szemével látta a barna brokát ruhába öltözött szellemet, és levélben be is számolt a félelmetes találkozásról.
Sok mindent megnéznénk Japánban, de ezt az erdőt biztos nem!
A Fuji-hegy lábánál található erdő arról lett híres, hogy a világon itt követnek el a legtöbben öngyilkosságot a San Francisco-i Golden Gate híd után. 2010-es adatok szerint 247 emberből, akik az Aokigahara erdőbe zarándokoltak, hogy véget vessenek az életüknek, 54-en meg is haltak.
Az egész helyszín morbiditását növeli, hogy a halálesetek ellenére, a rendkívül sűrű erdőbe – ahol a mondák szerint démonokkal is lehet találkozni – vezetett túrákat szerveznek. És a túrákra külföldről is egyre többen érkeznek, hogy megtapasztalják az erdő nem mindennapi hangulatát.
Gyerek kacagástól vagy sikolyoktól volt hangos a félelmetes kastély?
A Chateau Miranda fénykorában Belgium legszebb kastélya volt. Ez a pompa egy kicsit talán még visszaköszön az alább látható 2016-os fotóról, bár már inkább félelmetes, mint hívogató. Aurájának változása akkor indult el, mikor 1950-ben átvette a Belgiumi Nemzeti Vasúttársaság, amely árvaházat, illetve hétvégi tábort alakított ki benne beteg gyerekek számára. Ebben az időben keresztelték át a kastélyt Chateau de Noisy-ra (Hangos-kastély). A tábor egészen 1970-ig üzemelt.
1991-től kezdve azonban elhagyatottan állt, és az idő, illetve a vandálok áldozatává vált. De a nyughatatlan felfedezők többször állították, hogy ottjártukkor hangokat, sikolyokat hallottak a falak között. Viszont a neogótikus építményt sem a rajongók, sem pedig az amerikai Hannibal című sorozat nem tudta megmenteni a pusztulástól. Bár a Chateau egy szempillantás alatt úgy lett ismert, mint a litvániai Lecter kastély, 2017-ben mégis teljesen lerombolták.
A jógát lélekemelő mozgásformának ismertük meg?!
Finnországban, Parikalla kisvárosában találni egy olyan szoborparkot, ahol groteszk arckifejezésekkel megfestett jógázó szobrok állnak egymás hegyén-hátán. A szobrokat egy visszahúzódó, magányos szobrász, Veijo Rönkkönen alkotta, aki az ország egyik leghíresebb kortárs népi alkotója volt. Műveit azonban egészen haláláig nem engedte nyilvános helyeken kiállítani.
Így halála után egy egész szoborparkot kapott, ahol alkotások százai találtak új otthonra, harcolva a természet erejével. A furcsa jógázó alakokat nézik meg a legtöbben – évente 25 ezren látogatják a parkot – mivel nemcsak az arcuk félelmetes, néhányuknak a szájában emberi fogak is vannak. Ha ez nem bizarr, akkor semmi. Még jó, hogy a választott kép, csak hátulról mutatja a jógázókat.
A Boszorkányszigetre ne menjünk naplemente után!
Nappali fényben, tiszta, kellemes tavaszi napsütésben a szegedi Boszorkánysziget ugyanolyan, mint a többi Tisza-parti rész. Sétára, kirándulásra, kutyasétáltatásra hívogat. De este, miután lemegy a nap, vagy ősszel, mikor megáll a köd a fák lombkoronája alatt, és a nedves pára belepi az avart, már nem olyan jó móka az ösvényeken lófrálni. Ez pedig azért van, mert az 1700-as évek végén ezen a területen folytatták le a magyarországi boszorkányperek nagy részét – olvasható a szeged.varosom.hu oldalán.
A nevét pedig egy konkrét perről kapta, ami 1728. július 23-án esett meg. Ekkor elevenen megégettek itt hat férfit és hat nőt boszorkányság vádjával. Köztük volt a város egykori bírája és leggazdagabb polgára, a 82 éves Rózsa Dániel, és az őt boszorkánysággal bevádoló bába, Kökényné Nagy Anna is. Szellemeikről úgy tartják, hogy a mai napig ott kísértenek a máglyahalál színhelyén. Egyesek szerint esténként még a sikolyokat és a jajveszékelést is hallani lehet a fák között.
A Fekete-kastély falairól akár feketeség is csöpöghetne
Ma sajnos nagyon rossz állapotban van a balatonedericsi Fekete-kastély. Elsősorban a vandálok, aztán a szellemjárta helyek felfedezőinek célállomása. Már semmi nem utal rá, hogy 100 éve még milyen pompázatos épület lehetett, sőt, ellenkezőleg, már csak arról híres, hogy 1912 óta milyen sokan haltak meg a falai között.
Az első gyilkosságot egy helyi gulyáslegény követte el, aki féltékenységből megölte szerelmét, a kastély szakácsnőjét. A haláleset után két évvel a kastély tulajdonosa, Nedeczky Jenő öngyilkos lett. Vág Jenő lett a következő tulajdonos, aki szintén öngyilkos lett, miután rájött, hogy felesége megcsalja. Nem sokkal később a nő szeretője is erre a sorsra jutott, mivel az özvegy mellette sem tudott kitartani.
Az épületet végül egy politikus vásárolta meg a nőtől, akiről kiderült, hogy kettős ügynök volt – de mielőtt felelősségre vonhatták volna, 1945-ben véget vetett saját életének. A halálesetek sorozata elriasztott végül minden vásárlót és az épület még ma is csendben várja a hanyatlást. Csak a videókészítők merészkednek be a szétdúlt folyosókra, de még a képernyőn keresztül is érezni a nyomasztó energiákat.