„Van valami izgalmas látnivaló a természet szépségén kívül is? Milyen a helyi konyha? Mit lehet ott egyáltalán csinálni, mert mi nem csak a tengerparton sütkéreznénk ám!" – ezek a kérdések sokakban felmerülnek, miközben nyaralásukat tervezik. A gasztronómia, az alternatív városnézés és a jól felszerelt strandok pedig mind jó keresőszavak, például Rodoszon ezek közül minden megvan. Remek partszakaszok, pazar lakomával kecsegtető éttermek, lüktető éjszakai élet, és rengeteg kulturális látnivaló várja az utazókat.
Lépjen a szigetre a főváros kapuján keresztül!
Az Égei-tenger és a Földközi-tenger találkozásánál fekvő sziget fővárosában eltévedni nem probléma, egyenesen lehetőség! Lehetőség arra, hogy felfedezzünk egy világörökségi helyszínt, ahol a viszályok, háborúk szinte érintetlenül hagyták a várost. Rodosz városában pedig közel kétszáz utcát és macskaköves sikátort is bebarangolhatunk.
A sziget fővárosa már az ókorban is híres volt, hiszen itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a gigantikus méretű Kolosszus. A Mandraki-kikötő felett magasodó szobor, amely Héliosz napistent ábrázolta, 34 méter magas volt. A 25 tonnás monstrumot egy hatalmas erejű földrengés rombolta le Kr.e. 226-ban. Nem építették újra, sőt, 800 évig a darabjaihoz sem mertek nyúlni a helyiek, mert attól féltek, hogy átok sújtja majd őket. Aztán 2016-ban megszülettek a tervek a Kolosszus újjáépítésére, de ezekből eddig semmi nem valósult meg.
Ma a napisten szobra helyett egy-egy dámszarvas üdvözli a Rodoszra érkezőket. A dámszarvasokat még egy delphoi jóslat hatására telepítették be a szigetre, a jövendölés szerint ugyanis ezek az állatok képesek megszabadítani a várost az elszaporodott kígyóktól.
Aki azonban a tenger felől érkezik, az a kikötő nagymólóján akár a johannita lovagok által épített három fennmaradt gabonaőrlő malom körbejárásával kezdheti a város felfedezését. Hajdanán még 21 malom őrölte itt a gabonát.
Ókori kincskeresés a középkori városban
Az erős falakkal körülvett középkori városba 12 kapun át lehet bejutni a várfal különböző részeinél. Nemcsak az előbb említett malmokat, de az egész várost a johanniták építették a 14. században, miután megvásárolták Rodoszt a genovai kalózoktól 1301-ben. A Szent János-lovagrend tagjai komoly munkát végeztek, ugyanis egy olyan védelmi rendszert építettek ki a településen, hogy a törökök 1522-ben csak 145 napos ostrom után tudták elfoglalni.
A város egyik legszebb része a fotókról jól ismert Lovagok utcája, amelyet ma Európa legszebb középkori utcájaként emlegetnek. Ezen végigsétálva a lovagrend különböző nyelvi közösségeinek épületeit és a nagymesterek címereit is tanulmányozhatják.
A leghíresebb építmény a 14. században épült Nagymesteri Palota, amelynek hatalmas, komor udvarát szürke és fehér márvánnyal borították. Az árkádok alatt sorakozó szobrainak nagy része Kosz (ógörög ejtéssel Kósz) szigetéről került ide. Nézzék meg mindet, ahogyan a palota földszintjén található cserépedényeket, vázákat és szobrokat is, amelyek szintén kordokumentumként szolgálnak. Aztán menjenek fel az emeletre, ahol kétezer éves mozaikokat csodálhatnak meg, és a Laokoón-szoborcsoport másolatában is elveszhetnek egy kis időre.
A hajdani Ispotályban, ahol a lovagkorban gyógyító munka folyt, ma a Régészeti Múzeum izgalmas anyaga csodálható meg. Látható például Héliosz napisten képmása, aki a legenda szerint beleszeretett a sziget névadó szépségébe, Rhodé nimfába. Egy másik szépségnek, a szerelem istennőjeként, Aphroditének több szobra is van itt. Ezek közül az egyik márványszobor még az időszámításunk előtti 3. században készült, érdekessége, hogy egy halász hálójából került elő 1929-ben.
Múzeumokból tényleg nincs hiány
Természetesen nem csak ókori kincseket rejtő múzeumokat kereshetnek fel Rodosz városában. A 20. századi festmények, szobrok és dokumentumok gyűjteménye például a Modern Művészetek Múzeumában tekinthető meg. Aztán törökkori emlékeket is szép számmal találnak városszerte. Rodoszt szinte teljesen megkímélték a pusztítástól a török hadak, 400 éves uralmuk alatt nem rombolták le az épületeket, igaz, nem rendeltetésük szerint használták azokat. A bizánci templomokat például mecsetekké alakították. Érdekes kitérő lehet a Murad Reisz dzsámi mellett található török temető is, amelyben a Mekka felé néző sírkövek turbán és virágalakúak – utalva előbbivel a férfi, utóbbival a női halottakra.
Hasonlóan fontos látnivaló a zsidónegyed is. A Mártírok teréről mintegy 1800 zsidót hurcoltak el 1943-ban – ennek állít emléket a csikóhalas kút, amelynek oldalán tűzzománc lapokon különböző tengeri élőlényeket ábrázoltak. Érdemes böngészni a városban működő Zsidó Múzeum honlapját is, ahol térképes sétákkal segítik a zsidónegyedben barangolást.
Könnyedebb szórakozást ígér a csak Akváriumként emlegetett Rodoszi Hidrobiológiai Intézet (a helyiek Enidrio néven ismerik), amely még az olasz megszállás idején, a harmincas évek elején épült. Az építészetileg is különös intézményben múzeum és kórház is található, a hatalmas akváriumokban pedig az Égei-tenger élővilágát lehet tanulmányozni a halaktól kezdve a polipokon, teknősökön és korallokon át a delfinekig.
Bár a várostól 15 km-re található, viszonylag könnyen megközelíthető Pastida települése, ahol a Méh Múzeum kapott helyet. A múzeumban a méhtartás történetével ismerkedhetnek meg a római kortól kezdve egészen a napjainkig, és ez a program még a gyerekeknek is érdekes lehet.
Sétáljanak a világ legelső parkjában!
Ha már elegendő múzeumot láttak, akkor jó alkalom felkaptatni a Monte Smith dombra is, amelynek a tetején még ma is ott magasodik néhány oszlop a Kr.e. 350-ben épült Apollón-templomból. Az Újváros szélén álló magaslat az ókori Rodosz része volt, és itt található az a színház is, amely egykor híres retorikai iskoláknak adott otthont. Mellette balra a több mint 2200 éves stadion maradványai röpítenek vissza minket az időben, ahol Kr. e. 57-ben még Julius Caesar is nézett lovasversenyeket.
Valamivel kellemesebb klímát kínál a várostól három kilométerre fekvő Rodini Park, amely szakértők szerint az első parkosított terület lehetett a világon. Állítólag már a rómaiak idején is parkként használták. Egy nagyobb patak csörgedezik át rajta, és fellelhető az egykori római vízműrendszer maradványa is. A parkban különleges fák adnak árnyékot, de találunk benne egy mini állatkertet és játszóteret is.
Ha pedig Rodosz éjszakai életére kíváncsiak, jó, ha tudják, hogy rengeteg taverna, kávézó és éjszakai bár kínálgatja asztalait, ahol a turisták a helyiekkel együtt hajnalig vigadhatnak.
És még néhány szépség, ha egy kicsit elhagynák a fővárost
Bár a sziget fővárosa számtalan kulturális programot és kikapcsolódási lehetőséget tartogat, megéri felkerekedni és felfedezni például a megejtő szépségű Lindos települését az Akropolisszal és az alatta húzódó Szent Pál-öböllel együtt.
De remek egynapos kirándulást tehetnek a Pillangók völgyében is, ahol a storaxfák gyantája által odacsábított lepkék ezreit csodálhatják meg. Ha pedig marad még egy kis idő, akkor szálljanak fel egy hajóra, és irány Szími, Görögország egyik legfestőibb kis szigete!