A Tübingeni Egyetem csütörtökön jelentette be a felfedezést, mely a hosszan tartó aszály miatt volt egyáltalán lehetséges: a vízgyűjtő kiszáradt, így láthatóvá váltak a körülbelül 2000 négyzetméteres építmény falai, írja a dw.com.

Az épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein. A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek hatalmas régészeti jelentőségük van.

Csak tavaly ősszel vált lehetségessé a palota vizsgálata. Bár korábban már észlelték az épületet, csak ekkor csökkent olyan alacsonyra a vízszint, hogy a kurd és a német régészek hozzáférhessenek a lelethez. Így is összesen három hetük volt a terület tanulmányozására, ezért nagyon kellett sietniük, mielőtt a vízszint ismét emelkedni nem kezdett.

A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. A komplexum belsejében piros és kék színekben ragyogó ritka falfestményeket is találtak – ezek valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak.