Mindezt oly módon teszik, hogy nem létezik szemétszállítás, a Japán nyugati részén fekvő városka 1500 lakója maga szállítja a szemetet a helyi hulladékgyűjtőbe. Külön-külön gyűjtenek be mindent a fogkefétől a párnáig, a műanyag zacskókat és palackokat kimosva, megszárítva kell elhelyezni a kategóriák szerinti tucatnyi gyűjtőládába. Ha valami nem a saját ládájába kerül, a lakosoknak kell szétválogatni és a megfelelő konténerbe helyezni, írja az MTI.

Kamikacuban 2000-ben be kellett zárni az egyik szemétégetőt, mert nem felelt meg az emissziós előírásoknak. A városkában csak egy égető maradt, az azonban nem tudott megbirkózni az összegyűlt hulladékkal. Pénzük nem volt új égető építésére, sem arra, hogy másik település égetőjének használatáért fizessenek.
2017-ben a városka 286 tonna szemetet termelt, ennek 80 százalékát újrahasznosították, ez jóval több mint a 20 százalékos országos átlag. A városvezetés célja, hogy 2020-ban már semmi ne kerüljön a szemétégetőbe.
Japánban a hulladék többsége szemétégetőbe kerül, mivel a szigetország hegyvidéki területei nem alkalmasak hulladéktárolásra. Igaz a japánok kevesebb hulladékot termelnek, mint a legtöbb fejlett ország, de ők termelik az Egyesült Államok után a legtöbb műanyag hulladékot.

Korábban ennek egy részét külföldre, leginkább Kínába szállították újrahasznosításra, de azóta, hogy Peking betiltotta a műanyag hulladék importját, újrahasznosításra váró hulladékhegyek gyűltek fel Japán számos térségében. 2018-ban a japán kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ra egynegyedével csökkenti az évente termelt 9,4 millió tonna műanyaghulladékot.