Óriási ünnepség veszi kezdetét Japánban a héten, mivel Akihito császár hivatalosan is lemond a trónról, amit fia, Naruhito vesz majd át. Ez annyira ritka esemény, hogy 1817 óta nem következett be. Naruhito szerdától lesz a Japán Császárság vezetője, bár a hivatalos császárrá iktatása egy októberi eseményen történik meg.

A Japan Times azért segített a Japán-fanoknak összeszedni a következő napok menetrendjét, hol milyen ünnepséget és eseményt tartanak. Kedden történik meg a lemondási ceremónia, amit csak egy szűk, 300 fős közönség nézhet végig, de a japán köztévé közvetíti. Felvonultatják a trón jelképeit, Akihito elmondja búcsúbeszédét, majd Abe Sinzó miniszterelnök bejelenti a lemondást.

Másnap, május 1-én átörökítik a királyi jelvényeket Naruhitóra a kormányfő jelenlétében, de már a lemondott császár és felesége távollétében. Itt még szűkebb kör lesz jelen. Nők elvileg be se tehetnék a lábukat, de az Abe-kormánynak van egy női tagja, ő lesz a modern időkben az első nő, aki részt vesz a ceremónián. Ugyanezen a napon, a ceremónia után Naruhito elmondja első császári beszédét, amit várhatóan a reményteli prosperitás és világbéke vonalára fűz fel.

A közemberek számára május 4-én jön el a lényeg: Naruhito és felesége, Maszako először jelenik meg nyilvánosan mint császári pár. Hatszor is kijönnek majd a Császári Palotából fogadni az alattvalók jókívánságait. Türelemre szükség lesz, az előző, 1990-es császáravatás idején is 100 000 ember volt kíváncsi az új uralkodóra.  

Nagyot ugrunk az időben, a trónfoglalási ceremónia, a Szokuirei Szeiden no Gi október 22-én esik meg. Kétszáz körüli ország küldöttei lesznek jelen, amikor Naruhito bejelenti a trón elfoglalását, majd persze le is ül rá, ha már ott van. A vendégek között valószínűleg fontos államférfiak lesznek, 1990-ben az amerikai alelnök és a Károly-Diana brit hercegi pár is jelen voltak.

A császári pár ezután nyitott limuzinban gördül végig Tokión, az útvonalat várhatóan százezres tömeg fogja szegélyezni.  

A záróeseményt november 14-15-én tartják, a Daidzsokiu no Gi, azaz a nagy hálaadó ünnepség keretében rizzsel és szakéval köszöni meg az ősöknek és istenségeknek a császár, hogy milyen jó dolga van, és persze imát mond a jó termésért és békéért.