Hosszan feltekert szőnyeget mintázó múzeum, láng alakban az égbe nyúló felhőkarcolók, és a helyiek által csak Halálcsillagnak becézett komplexum – Bakuban lépten-nyomon szokatlan építészeti megoldásokkal találkozhatunk. És, ha az alábbi sorokat elolvassák, a hétvégi futamon pontosan tudni fogják, hogy mikor, milyen épületcsoda mellett kanyarog épp a versenypálya.
Akár elnyerik a tetszésünket, akár giccsesnek tartjuk az ilyen épületeket, azt mindenképp el kell ismerni, hogy Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban bátran elrugaszkodnak a hagyományos épületformáktól. Idén április 26. és 28. között azonban a helyi forgalom ismét átadja az utakat a Forma-1-es versenyautóknak, 2019-ben már harmadik alkalommal rendeznek itt Grand Prix-t.
A versenypályák közül jelenleg itt vannak a legszűkebb útszakaszok, így nagyon izgalmas futamra lehet számítani. Mivel a pálya városi, gyakran jönnek szembe a tévéközvetítések során az azeri főváros furcsa épületei is. A hat kilométer hosszú versenypálya a város legnagyobb terétől, az Azadliq tértől indul, az óramutató járásával ellentétes irányban halad, érinti az óvárost és a tengerparttal párhuzamosan haladó Baku sugárutat is. Néhány érdekes és ikonikus épület ugyan kívül esik a pályán, de a képernyőn önök is láthatják majd, a távolban biztosan feltűnnek! És most itt is a súgónk, hogy az épületeket könnyebb legyen a hétvégi közvetítésen beazonosítani!
Qız qalası – a legfőbb azeri szimbólum
Az angolul Maiden Tower néven emlegetett toronyra azért használják a "szűz" vagy "érintetlen" jelzőket, mert a feljegyzések szerint egyetlen ellenséges csapatnak sem sikerült bevennie azóta, hogy a 12. században megépült.
Azeri történészek nagyjából húsz legendát gyűjtöttek össze a torony eredetéről és használatáról, de teljesen biztosan kevés dolgot lehet tudni róla. Nagyon valószínű, hogy a zoroasztriánus vallás egyik fontos központja volt, mielőtt az iszlám vált a régió meghatározó vallásává. A torony a közeli palotával együtt 2000-ben felkerült az UNESCO világörökségek listájára.
Láng formájú felhőkarcolók
A város legszembeötlőbb és legikonikusabb épületegyüttese a három, domboldalba épült, lángnyelveket formáló felhőkarcoló. Felületükről egészen látványosan verik vissza a napfényt, éjszakánként pedig teljes LED-borításuknak köszönhetően színes, tüzet imitáló fényárban úsznak.
A láng alakú épületek a zoroasztriánus múltat jelképezik, a vallásban ugyanis nagyon fontos szerepe van a tűznek. (A zoroasztriánusok nem tűzimádók. A tűzre úgy tekintenek, mint összeköttetésre a felsőbb hatalmak és az ember között.) A vallás alapítója, Zarathustra – bár ennek írásos bizonyítékai nincsenek –, a helyiek szerint a mai Azerbajdzsán területéről származott.
A három felhőkarcoló közül a legmagasabb 182 méterre nyúlik, és ezzel Azerbajdzsán legmagasabb épületének számít. A megépítésükről 2007-ben döntöttek, 2013-ra pedig már át is adták mindet. A három toronyban összesen 250 hotelszoba, 130 lakás és több mint 33 ezer négyzetméternyen elterülő iroda kapott helyet.
A fehér hullámforma, amit Zaha Hadid tervezett
A 2016-ban elhunyt sztárépítészt az Azerbajdzsán korábbi vezetőjéről, Heydər Əliyevről elnevezett kulturális központ megtervezésére kérték fel. Az összes látványos bakui projekt közül valószínűleg ez az, ami a nemzetközi ízlésnek leginkább megfelelő épületet eredményezett.
A kulturális központot kívül-belül hullámzó formák jellemzik. Fehér színével és nagy üveg felületeivel látványosan kiemelkedik az előtte elterülő zöld parkból. 2012-ben adták át. Egy múzeum, egy galéria, egyéb ideiglenes kiállítóterek és egy hatalmas auditórium található benne, utóbbiban felerősítve köszönnek vissza a hullámzó formák.
Épülő félhold alakú hotel
Baku következő meghatározó látványosságának a Crescent projektet tartják. A bakui kikötő mellett hotelt, lakóparkot, irodákat és bevásárlóközpontot is magában foglaló épületegyüttesnek a tervek szerint már 2017-re el kellett volna készülnie, de még mindig elég távol vannak a befejezéstől. Viszont már most, az épület vázából is jól kivehető a félhold forma, ami a projekt nevét is adta.
Korábbi tervek szerint ennek, a félhold alakú épületnek lett volna a párja egy hotel, amit a bakui öböl egy távolabbi pontjára, a parti sétányra terveztek, és a teleholdról neveztek volna el. A Full Moon Hotel a terveken oldalról egyszerű felhőkarcolónak tűnt, szemből viszont erősen a Csillagok háborújából ismert Halálcsillagra emlékeztetett. Ezért a helyiek el is kezdték maguk között halálcsillagnak nevezni az építési területet, a Google Maps-en is Death Star néven fut még mindig a helyszín. De végül egy lótuszvirágot formáló épületet húztak fel ide.
Sétány a Kaszpi-tenger mentén
A Baku Boulevard néven futó sétányt 1909-ben kezdték építeni, mára 25 kilométer hosszan nyúlik végig a Kaszpi-tenger mentén. Az épülő félhold és lótusz alakú gigaprojektek mellett több tucat, már működő érdekességet is találunk itt. Például a szőnyegmúzeumot, aminek az alakján nem gondolkozhattak túl hosszan, a végeredmény ugyanis egy felcsavart szőnyeg formájú épület lett. Közvetlenül mellette egy mesterséges lagúnát alakítottak ki, ahol nyáron gondolákon szelfizhetnek a turisták.
Az öböl mentén dél felé haladva a bakui óriáskerék, a Baku Eye után a következő nagyobb épületegyüttes a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválra épp, hogy időben elkészült, huszonhétezer ember befogadására alkalmas Baku Crystal Hall tűnhet fel majd a tévéképernyőn, és a mellette álló hatalmas domb, ami korábban a világ második legnagyobbjának számító, 162 méter magas zászlórúdjának volt a talpazata. A rúd egy viharban eltörött, de még nem pótolták.
A Forma-1 bakui versenypályájának mindezeket követő szakaszán már nincsenek nagy és látványos épületek. De ha nemcsak a tévés közvetítésen keresztül néznék Bakut, hanem egyszer élőben is eljutnak oda, akkor kár kihagyni azokat az izgalmas kortárs múzeumokat, éttermeket, kávézókat és rendezvényhelyszíneket, amelyek mind ezen a felújított iparterületen kaptak helyet.
Címlapfotó: Tenki / Shutterstock