Hagia Szophia olyan Isztambulnak, mint Párizsnak az Eiffel-torony, vagy Rómának a Colosseum. De tudta például azt, hogy eredetileg egyáltalán nem mecsetnek épült? Hogy a Bizánci Birodalom hosszan ragyogott mielőtt az Oszmán Birodalom vette át a hatalmat a területen? Tegyen velünk egy tematikus sétát az egykori Konstantinápoly területén, és nézzen más szemmel a városra! Fedezze fel például az Elsüllyedt Palotát vagy a ragyogóan színes mozaikokat a sok száz éves templomok falain. Olyan bizánci emlékeket mutatunk most, amelyeket talán nincsenek is az útikönyvében.
Török város, bizánci szemmel nézve
Isztambul tökéletesen egyesít magában több kultúrát. És ennek nemcsak az az oka, hogy két földrész találkozása mentén épült. Az egyszerre európai és ázsiai nagyváros múltjában rengeteg, egymástól gyökeresen eltérő kultúrkör alakította Isztambul jelenlegi képét. A Boszporusz és az Aranyszarv-öböl partjára épült városban sok jó látnivaló van, és ha csak a top helyeket látogatjuk végig, akkor is átfogó képet kaphatunk a városról és történetéről. De megközelíthetjük máshonnan is a témát.
Isztambul, azaz Konstantinápoly, mielőtt az Oszmán Birodalom része lett a középkorban, a Bizánci Birodalom fővárosa volt – sok hely még ma is őrzi a bizánci kultúra ragyogását. A mozaikok fénye kissé ugyan már megkopott, de nagy részük még ma is látható. Nem beszélve az olyan, minden látogató számára kötelező helyszínekről, mint a Hagia Sophia, ami szintén a Birodalomnak köszönheti a létét. A legtöbb bizánci témájú látnivaló ráadásul a belvárosban van, amelyik pedig egy kicsit kijjebb esik, azért nagyon megéri egy-két órára kiruccanni a városból.
Az új hatalom leverette a falakról a sok száz éves mozaikokat
A Hagia Szophia az egyik legfontosabb látnivaló Isztambulban. Az egykori ortodox bazilikát semmilyen városnéző programból nem lehet kihagyni, és nem véletlenül. Ha valaki a város bizánci emlékeit keresi, akkor az alapprogram megkerülhetetlen eleme. De akkor sem maradhat ki, ha esetleg a látogató a mecseteket szeretné végigjárni. Ennek oka a Hagia Szophia történetében keresendő.
Az épület eredetileg ortodox templomnak épült, de szövevényes története nem ér véget azzal, hogy felszentelték. Az első verziót felgyújtották, majd az újraépítés után bő száz évvel egy felkelés során ismét lerombolták. Volt, hogy földrengés miatt beomlott a kupola, máskor a pénzhiány miatt állt le a munka. Mikor végre megépült a mai formájában látható templom, akkor a bizánci mesterek csodálatos mozaikokkal díszítették fel a falakat. Ezek azonban nagyrészt eltűntek, amikor az 1400-as évek közepén az Oszmán Birodalom része lett Konstantinápoly, azaz a mai Isztambul.
Az új hatalom rögvest nekilátott, hogy dzsámivá, azaz muszlim imaházzá alakítsa át az ortodox bazilikát: a mozaikok jelentős része eltűnt, sokat levakoltak vagy egyszerűen levertek. Minden azonban nem lett az enyészeté. Például még ma is a bizánci korra emlékeztet többek között az a magyar vonatkozású mozaik kép, amely Piroskát, Szent László király lányát ábrázolja.
A Hagia Szophia ma múzeumként működik, és mivel a belvárosban található, ezért a látogatását könnyen össze lehet kötni több más múzeum felkeresésével is.
Mozaikok minden mennyiségben
A Great Palace Mosaic, a Hagia Szophia múzeumi részeként működik. A múzeumban, ahogy a neve is ígéri, rengeteg mozaikot láthatunk a bizánci korból. Ezek nagy része a Konstantinápolyi Nagy Palotából származik. Az egykori uralkodó székhelye, a palota már rég nincs meg, a mozaikok egy része azonban túlélte az egymást váltó történelmi korokat. Többek között I. Justitianus korából származó padlómozaik is van a múzeumban – ezt még a 30-as években fedezték fel egy ásatás során. Ezen a helyszínen, az Arasta Bazárnál találták a régészek azt a csaknem kétezer négyzetméteres udvart is, mely teljes egészében mozaikkal volt díszítve.
Vallásos témával egyáltalán nem foglalkoznak az itt látható képek, ehelyett csupa hétköznapi témát dolgoznak fel, egészen lenyűgöző részletességgel. Egy-egy mozaiklapocska mindössze 5 mm, ezekből az apró, festett mészkő négyezetekből raktak össze olyan kompozíciókat, azaz mozaikképeket, mint például egy szamarat etető gyerek, egy kecskét fejő ember, vagy egy almát majszoló medve.
Az Elsüllyedt Palota
A Hagia Szophiától körülbelül 150 méterre található a Yerebatan Ciszterna, mely más néven Bazilika Ciszternaként vagy Elsüllyedt Palotaként ismert. Az építkezésen a feljegyzések szerint hétezer rabszolga dolgozott. Nemcsak ez az egy ciszterna maradt fenn, több száz ókori és középkori föld alatti víztározó is található Isztambul alatt, de mind közül az Elsüllyedt Palota van a legjobb állapotban.
A hatalmas föld alatti terem már méreteivel is lenyűgözi a látogatókat: a 9800 négyzetméteres tárolóban 80 ezer köbméter víznek van hely. A mennyezetet 336 darab 8 méternél is magasabb oszlop tartja – két oszlop különlegessége, hogy egy-egy Medúza-főből van kialakítva a talapzatuk. Az egész építményen látszik, hogy a bizánciak értették a dolgukat; a terem négy méter vastag falát például vízzáró habarccsal borították be. A vizet körülbelül 20 kilométer távolságról hozták a városba, ehhez két ókori vízvezetéket használtak. A Valens-akvadukt ma is a város látványosságai közé tartozik.
Csaknem 30 méteres magasságának köszönhetően már messziről is jól látszik. Noha 368-ban fejezték be az építését, a vízvezeték nagyon jó állapotban van. Az ismert látványosságoktól kicsit kijjebb esik, és ha valaki meg akarja nézni, akkor is maximum körbejárhatja. Megközelíteni azonban egyáltalán nem nehéz, mivel az akvadukt nincs elszigetelve, a városi forgalom például a pillérek között halad.
Ókori mozi és sportstadion egyben
A Hippodrom az egykori Bizánci Birodalom hatalmas lóversenypályája volt. Nem véletlenül található a város központjában, hisz az ókorban és a középkorban az ehhez hasonló látványosságok jelentették a szórakozást. Mivel a lóversenyekre tódult a nép, ezért könnyen elérhető helyre kellett építeni a pályát. A nagy tömeg nagy indulatokat is szült időnként, innen indult ki például 532-ben a Nika-felkelés. Ahogy jött az oszmán fennhatóság, úgy vesztette el jelentőségét a hely, többé nem rendeztek a pályán programokat.
Az eredeti Hippodrom helyén ma Isztambul Sultanahmet Meydanı nevű tere található, ahol már nem sokat lehet látni az egykori építményből. Noha a turistabuszok valószínűleg ideviszik majd első körben, ha valaki az eredeti falakat is szeretné látni, ahhoz egy kicsit el kell távolodnia a tértől. Fénykorában a Hippodrom 450 méter hosszú és 130 méter széles volt, falai közé akár 100 ezer néző is befért. Ebből a hatalmas épületből egy darabka még most is látszik, és ha a látogató jól körülnéz a környéken meg is találhatja – akár ennek a térképnek a segítségével.
Ezekért a helyekért érdemes néhány órára elhagyni a várost
A Kariye egy, a Bizánci Birodalom idején épült görög katolikus templom. Elsősorban arról híres, hogy az összes bizánci időben épült isztambuli templomok közül itt maradt fenn a legtöbb mozaik. Nem annyira közismert, mint a Hagia Szophia, viszont itt sokkal pontosabb fogalmat alkothatunk arról, hogy milyenek lehettek a templomok Bizánc fénykorában.
Templomba menni sokszor unalmas lehet, ám itt nem a századik, a többihez nagyon hasonló belső teret láthat az utazó, hanem egy egész kor lenyomatát. A Kariye ma múzeumként működik, és a templom falának nagy részén láthatók az egykori ragyogóan színes mozaikok.
Yoros vára néhány kilométerre északra fekszik Isztambultól, vele szemben, az európai oldalon található a Rumeli Kavağı. A két erőd tökéletes stratégia ponton épült fel, a Boszporusz és a Fekete-tenger találkozásánál; a magaslatokról ellenőrizni lehetett a hajók mozgását. Az eredeti ötlet nem a bizánciaké volt, már a görögök is felhúztak egy építményt a Yoros helyén. Az erőd többször gazdát cserélt, mivel minden, a területért hadakozó hatalom meg akarta szerezni a Boszporusz feletti ellenőrzést. Még a 18. században is bővítették őrtornyokkal, de az utóbbi két évszázadban már nem használták. A terület ma szabadon bejárható, a kilátás pedig, talán mondani sem kell, egészen káprázatos.