Szép, ékes cikket szentelt a Guardian Svájc egyik leghíresebb turisztikai attrakciójának, a Gleccser Expressznek (amire azért túlzás az expressz szót használni). A legszörnyűbb az egész vonatozásban, ha az ember sífüggő: hatalmas, porcukor-fehér hegyek között robog a vonat, legszívesebben kiugrana az utas csúszni egyet a szűzhavon.
De a délkeleti St. Moritzból Zermattba tartó szerelvény nem áll meg ilyen piti okokból, hisz meg kell mutatnia az Alpok svájci vonulatait a panorámakocsikban ülőknek.
A vonat tehát az Alpok egyik legluxusabb üdülőhelyéről, a két téli olimpiát is rendezett St. Moritzból indult el a történetben, természetesen havazott eközben. Az élet nagy megfejtése is megérkezik a cikkből: ha az ember ilyen csodálatos helyeken jár (főhőseink ráadásul a híres Kulm hotelben szálltak meg), akkor utána vagy morális felháborodottságot, vagy irigységet érez azok iránt, akik ezt sűrűn megengedhetik maguknak.
Másnap indult az utazás az 1930 óta közlekedő, meglehetősen lassú expresszvonaton, ami 91 alagúton át vezet 8 órán át. Háromfogásos ebéd jár az út mellé, miközben átkel a vonat a 2033 méter magasan lévő Oberalp-hágón, majd a szupermély Nikolai-völgyön.
Innen főhőseink még átszálltak egy másik vonatra, ami a francia határral párhuzamus Jura-hegységbéli La Chaux-de-Fondsba vitte őket. Ez St. Moritz szöges ellentéte, a munkásság városa, ami az órakészítésből szedte meg magát, és a vállalkozást helyezi minden fölé, nem feltétlen a szupergazdagokat. 1794-ben egy nagy tűzben leégett az egész városka, ezért tégláról téglára meg kellett tervezni az alapoktól.
La Chaux-t úgy tervezték meg végül, hogy az egyenlőséget hirdesse, ennek megfelelően még reprezentatív centrumot sem akartak építeni. Nem épült menő városrész a pénzeseknek, se gettó a szegényeknek, sakktáblaszerű az utcák elrendezése. Annyira sikerült a város, hogy Karl Marx is említést tesz róla A tőkében.
Az óraipar mindent túlélt, így ma itt van a manufaktúrája vagy akár központja több híres márkának, így a Rolexnek, Patek Philippe-nek, Zenith-nek, Tissot-nak and Omegának is. Híres szülötte is van La Chaux-nak: 1887-ben itt látta meg a napvilágot a 20. század egyik legnagyobb hatású építésze, La Corbusier is.