Hallott már Hunga Tonga-Hunga Ha'apairól? Nem csoda, ha nem, egyrészt mivel nincs a szomszédban (Csendes-óceán közepe), másrészt mert elég fiatal szárazföld (2014-ben keletkezett). A BBC News most arról ír, hogy egyre többet hallhatunk róla, ugyanis a természet élő laboratóriumává változott.

A pacifikus királysághoz, a 170 szigetből álló Tongához tartozó Hunga Tonga-Hunga Ha'apai 2014-ben jött létre tehát egy tengeralatti vulkán kitörésével, majd felszínre emelkedésével. Két kis sziget között bukkant a felszínre (innen a neve is), ahogy a kiköpködött hamu a tengervízzel érintkezve, vegyi reakciók által szilárd közetté vált.

Ez azért is csoda, mert az ilyen vulkánkitörésekből megszülető új szigeteket hamar el szokta mosni a tenger. Jellemző, hogy az utóbbi 150 évben mindössze három olyan sziget születését figyelhette meg az emberiség, ami pár hónapnál tovább fennmaradt. És ha egy sziget megmarad, akkor az élet utat tör magának.

Hunga Tonga-Hunga Ha'apaion is megjelent az élet, először a madarak képében (még baglya is lett), majd a virágok is kivirultak. Persze ebben az esetben könnyített a dolgon, hogy a sziget idővel a két már meglévő szigethez kapcsolódott, a három kis szárazföldből pedig egy nagy lett. Ez látható a lenti szimuláción is.

Annyira érdekes volt a sziget, hogy a NASA tudósai is partra szálltak, és egyikük, Dan Slayback szavaival élve "huncut iskolás kölykökként" hüledeztek a látottakon. A talajt valami ragadós, agyagos sár alkotta, amit nem tudtak kategorizálni. A NASA is megerősítette, hogy a madarak hozták be a növényzetet.

A szervezet szerint a sziget 6-30 év között fog élni, aztán szép lassan elmossa az óceán erodáló ereje, és a heves esők. Mindenesetre a remény hal meg utoljára, elvégre az izlandi Surtsey szigete (ami kísértetiesen hasonló sztori) is megmaradt.