A Buddha szoborba ágyazott múmia körüli jogvita egy budapesti kiállítás alkalmával pattant ki, mikor a kínai felek 2015-ben, a budapesti Természettudományi Múzeum egy kiállításán felfigyeltek a szoborra, amelyet szerintük tőlük loptak el. A botrány kipattanásakor a tulajdonos sietve, idő előtt hazaszállíttatta a bizarr műalkotást.

A felfedezést követően két falu, a kelet-kínai Fucsien tartományban fekvő Jangcsun és Tung Pu közösségek keresetet nyújtottak be a visszaszolgáltatással kapcsolatban, de egy amszterdami bíróság elutasította az igényüket, arra hivatkozva, hogy a két kínai faluközösség nem jogi személy, és a holland műgyűjtő tagadja, hogy lopott régiségről lenne szó, mi több, a múmia azóta már egy más műgyűjtőhöz került, akinek kiléte nem ismert - írta az MTI.

Az évszázadokon át hódolattal illetett szobor, amelyet egy 11. századi szerzetes, Csang-kung Cu-si mumifikálódott teste köré alkottak, 1995 végén tűnt el a jangcsuni templomból, egy holland műgyűjtő pedig a rákövetkező évben vásárolta meg Hongkongban. A szerzetest nagy tisztelet övezte éltében, amiért embereket gyógyított és terjesztette a buddhista tanokat. Miután 37 éves korában meghalt, holttestét mumifikálták és a Szung-dinasztia (960-1279) idején ágyazták szoborba, azóta imádkoztak hozzá a jangcsuni szentélyben.

Van Overrem most jelezte, hogy a vitát reális és normális feltételek között, barátságos tárgyalások útján kívánja megoldani. Jangcsun falu egyik illetékese azonban nem túl bizakodó, mivel a holland fél már 2015-ben hajlandónak mutatkozott a szobor visszaadására, de ésszerűtlen feltételeket támasztott, és hatalmas összeget kért cserébe.