Hatalmas területű elsődleges, érintetlen esőerdő veszett oda az elmúlt öt évben a kézi és kisüzemi aranybányászat miatt az Amazonas-medence Peruhoz tartozó részén - derült ki a Wake Forest Egyetem Amazóniai Tudományos és Innovációs Központjának (CINCIA) új elemzéséből.
„Az erdőirtás mértéke egészen megdöbbentő" - hangsúlyozta Luis Fernandez, a központ ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a 2013-ban végzett első átfogó elemzés azt mutatta, hogy 30 ezer hektárnyi perui esőerdő veszett oda a bányászat miatt. Öt évvel később pedig már csaknem 100 ezer hektárnyi erdőtől megfosztott területet azonosítottak – írja az Eurekalert tudományos hírportál.A perui Madre de Dios nevű térségben működő CINCIA kutatói egy újfajta - a korábbinál 20-25 százalékkal nagyobb pontossággal működő - módszert kidolgozva azonosították azokat a területeket, amelyek a kézi és kisüzemi aranybányászat áldozataivá váltak.
A kisüzemi aranybányászat utóhatásait nehéz kiszűrni, mivel a műholdas felvételeken az érintett térségek természetes vizenyős területeknek tűnhetnek. A pusztítás mértéke azonban hatalmas.
Fernandez szerint ott korántsem nagy mennyiségű aranyról van szó, de elegendőről ahhoz, hogy például az Andokban élő szegény munkások szerencsét próbáljanak Madre de Dios esőerdőiben és óriási pusztítást okozva keressék az aranylemezkéket, amelyekből aztán szép pénzt tudnak csinálni.
Az arany megszerzéséhez megkopasztják az erdős területeket vagy kiszivattyúzzák a folyók üledékét, majd mérgező higanyt használva vonják ki az értékes fémet a talajból, nem hagyva mást maguk után, csak higannyal szennyezett tavakat, homokdűnéket, valamint fáktól és minden egyéb növényzettől megfosztott vidékeket.
A kézi és kisüzemi aranybányászat gyakorlata a 2000-es évek elején honosodott meg az Amazonas-medence perui részén, egy időben a Perut Brazíliával összekötő új főútvonal megépítésével, amelynek nyomán az egykor távol eső perui esőerdők és védett területek bárki számára hozzáférhetővé váltak.