Új-Zéland Déli-szigetén nagy földrengés várható, amely átformálhatja a régiót és több mint 10 ezer embert zárhat el a külvilágtól - figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban. A Déli-Alpok teljes gerincén végighúzódó törésvonal a feljegyzések szerint minden 300 évben meghasad. Az utolsó nagy földrengés 1717-ben történt, hamarosan pedig hasonló rengés következik be - olvasható a New Zealand Journal of Geology and Geophysics című tudományos lap kedden megjelent különkiadásában.

A földcsuszamlások és a felszíni hasadások a Déli-sziget autóútjai mentén több mint 120 települést zárhatnak el - állítja tanulmányában Tom Robinson, a brit Durhami Egyetem kutatója. Néhány helyen akár fél évbe is telhet az utak járhatóvá tétele, nagyszámú turista evakuálására lesz szükség. A kutatók szerint több mint ötször nagyobb mértékű károkra kell számítani, mint a 2016-ban bekövetkezett, a Richter-skála szerint 7,8-as erősségű Kaikoura-földrengés idején. A tudósok a törésvonalnak az elmúlt 8000 évben bekövetkezett utolsó 27 rengésére utaló bizonyítékokat elemezték és kiszámították, hogy 291 - plusz-mínusz 23 - évenként következik be átlagosan a Richter-skála szerinti 8,1-es erősségű földrengés.

"Bár Új-Zélandot már mintegy félezer éve lakták a maorik, amikor bekövetkezett az 1717-es nagy földrengés, nagyon ritkák az erről szóló orális emlékek" - olvasható a tanulmányban. A földrengésről elsősorban a fák, az üledékek és a Déli-sziget nyugati partjának felszíne árulkodik. A törésvonal globális jelentőséggel bír a kutatók számára - emelik ki a tanulmány szerzői. "Lehetőséget nyújt arra, hogy egy fő törésvonalat egy leendő földrengés előtti állapotában, a nyomás felhalmozódásának ciklusában tanulmányozzanak, megismerjék a nagy földrengések előjeleit, megértsék a törésvonalak hosszú távú fejlődését és a törésvonalak kőzetének formálódását" - fejtették ki a tudósok.