A festmények egy 15 méter hosszú és öt méter magas sziklát díszítenek a félsziget keleti részén húzódó dzsungel egyik barlangjában, ahol víznyelőt is találtak a szakemberek. 

Ezek nem csak a Yucatán-félsziget egyedüli barlangi festményei, de a legfontosabb ilyen alkotások, mivel oly sok elemet örökítenek meg, például madarakat, emlősöket, egy keresztet, geometriai figurákat, embert egy harcos formájában. A felfedezés a régészek szerint új információkkal fog szolgálni a maja szokásokról, "igaz, még nem tudjuk, hogy mit is jelentenek ezek a barlangi festmények, és mikor készítették őket".

A régészek a helyszínre hívták a nemzeti antropológiai és történelmi intézet szakembereit és más tudósokat, hogy segítsenek az elemek azonosításában. A kutatók egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a páratlan leletek pontos helyét, "mert a Yucatán-félszigeten mindenhol előttünk járnak a fosztogatók és a vandálok".

A Mexikó délkeleti részén húzódó Yucatán-félszigeten volt a maják civilizációs központja, olyan romvárosok találhatók a térségben, mint Tikal vagy Chichén Itzá. A dzsungelekkel, esőerdőkkel borított félsziget egyik jellegzetessége a karsztos kőzetből kialakult több ezer cenote, ezek édesvízzel teli 4-5 méter mélytől 50-60 méter mélységig beomlott, kör alakú barlangok.

A maja civilizáció fejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres.