Ahogy korábban a közkedvelt szlovén üdülőhelyen, Bled-ben, a Krka-vízesésnél, illetve Velencében is korlátozták a látványosságokat látogató turisták számát, úgy a híres Húsvét-szigeten is szabályozásokat vezetnek be augusztus elejétől.

A rapanuik által készített óriás kőszobrairól ismert, a Chilétől mintegy 3500 kilométerre keletre, a Csendes-óceánban elterülő Húsvét-sziget népszerű turista célponttá vált az utóbbi években, ám mások mellett éppen a turisták azok, akik veszélyeztetik a sziget jólétét. A chilei hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy korlátozzák a számukat - írta az MTI.

A sziget 1888 óta áll chilei közigazgatás alatt. 2007-ben egy közigazgatási reform keretében különleges területté nyilvánították. Márciusban a chilei kongresszus megszavazta, hogy korlátozzák a szigetre látogató chileiek és turisták számát és az általuk ott eltöltött időt is. A korlátozás augusztus elsejétől lép életbe, az új rendelkezés értelmében a kontinensről érkező chileiek és a turisták az eddigi 90 nap helyett csupán 30 napot tölthetnek el a szigeten.

A sziget önkormányzatának vezetője szerint a külföldiek megszállják a szigetet, és ez nemcsak a terület ezeréves kultúráján változtat, hanem a bűnözés, a családon belüli erőszak és a hulladék megnövekedett számain is megmutatkozik. A 2017-ben végzett népszámlálás szerint 7750 ember él a Húsvét-szigeten, ami majd kétszerese a néhány évtizeddel ezelőttinek, amikor még nem volt turistaáradat, és az azt kísérő idegenforgalmi ingatlanfejlesztés. Kiemelte azt is, hogy a rapanuiak a polinézek rokonai, míg az itt újonnan letelepedő chileiek több mint 90 százalékának európai ősei vannak.

Pont ezért, az új törvény szigorúbb előírásokat tartalmaz azok számára, akik a kontinensről érkezve a szigeten akarnak élni. Turisták esetében érkezéskor be kell mutatni a szállodafoglalást, vagy a helyiektől kapott meghívást.