Ahogy a tömegturizmus miatt egyre többen térnek haza csalódottan a leghíresebb világvárosokból vagy a valaha legnépszerűbb tengerpartokról, úgy kapnak a kevésbé ünnepelt, kevésbé ismert, de könnyen megközelíthető nagyvárosok egyre nagyobb esélyt arra, hogy megmutassák, mit tudnak. És legtöbbször igen kellemes meglepetéseket tartogatnak! Így jártunk most Stuttgartban is.
A német városban a történelem, a természet, az autók, a borok és a művészetek rajongói is bőven találnak maguknak vonzó programokat, ráadásul könnyen eljuthatnak ide Budapestről, akár közvetlen repülőjárattal is.
Stuttgart, a történelmi város
A mai Stuttgart területén már a római korban is állomásoztak katonák, de a középkorban kezdett igazán tényező lenni a környéken. Ekkor kezdtek el ugyanis lovakkal foglalkozni. Ehhez pedig nekünk, magyaroknak is közünk van. Az igényük ugyanis arra, hogy jó lovaik legyenek, a portyázó őseinktől való félelmükből eredt.
Tehát minden a lovakkal kezdődött – és ez Stuttgart mai címerében, de akár a város büszkeségének számító Porsche logójában is visszaköszön. Volt itt grófság, majd később királyság is. Ennek a kornak az emlékeit őrzi a város központjában a régi és az új palota. Utóbbi nem látogatható, csak állami- és protokoll-eseményeket tartanak itt. Előbbiben viszont jelenleg egy tartományi történeti múzeum, a Württemberg Landesmuseum található.
A II. világháborúban az épületek hatvan százalékát lebombázták. A leghíresebb látványosságok közül talán egyedül az operaház az, ami érintetlenül megúszta a háborút. A legfontosabbakat, mint az előbb említett palotákat és számos más, történelmi jelentőséggel bíró épületet újjáépítették, de a belváros jelentős részében új, modern épületek kaptak helyet a huszadik század második felében. Elvarázsolt mesevárost tehát ne várjunk a városközpontban, de annál nagyobb örömmel bukkanhatunk rá egy-egy régi, különleges épületre. Iyenek például a Schiller-szobor körüli házak is.
Schiller a város szülöttje, a szobra körüli téren hetente háromszor virágvásárt tartanak, ahol nem kizárólag virágokat, de termelői gyümölcsöket és friss pékárut is lehet kapni. És ez a tér ad helyet minden évben a stuttgarti borfesztiválnak is. Ami persze az évek alatt kinőtte magát, és átnyúlik a szomszédos közterületekre is, de a központja még mindig itt van. Pár lépésre innen a több mint száz éves piaccsarnok található, amely átadásakor az egész környék gazdasági központja volt, még a württembergi királyság földművesei itt adták el a terményeiket. (A városig el kellett ugyan hozniuk kocsin az árut, de onnan vasúti kocsikra pakolva szállíthatták tovább a terményeket a vásárcsarnokba. Annyira nagy volt a piac forgalma, hogy ilyen komoly infrastruktúrát kellett kiépíteni hozzá.)
Ma a csarnokban nemzetközi ételek piaca működik. A sok görög és olasz élelmiszer mellett helyet kaptak a prémium kategóriás termékek Stuttgartból és a régióból, de találunk itt magyar standot is. Főleg húsokban erősek a helyiek. A leghíresebb véreshurkát, sertésmájkrémet például itt keressék! De a piacon külön standja van az egyik tradicionális helyi ételnek, a töltött tésztának (Maultaschen) is.
A város számos további történelmi épületet és múzeumot tartogat, ezekről részletes infót Stuttgart és környéke turisztikai oldalán találnak a legtöbb világnyelven.
Stuttgart, a szőlősdomb
Annyira „sörös nemzetnek" szokás tartani a németeket, hogy elsőre valószínűleg eszünkbe sem jut, hogy milyen jó borvidékeik is vannak. Az ország egyik kiemelt borvidéke, a württembergi borrégió pont Stuttgartban és a város körül terül el. Ráadásul szokatlan módon akár Stuttgarton belül, tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető helyeken is találunk pincészeteket és szőlőültetvényeket.
A mai Bad Cannstatt városrészben már a római korban termesztettek szőlőt. Egy katonai tábor állt itt, és mivel a környék klímája és a talaj is ideális volt a szőlőtermesztéshez, gyorsan elterjedt a borkészítés a déli fekvésű domboldalakon. Ma a Weinfactum nevű borász- és termelőközösség kóstolójára érdemes leginkább ellátogatni, de találunk itt egy kisebb szőlőterületet és egy szabadidőparkot is.
Burgholzhof városrészben szinte az egész déli fekvésű domboldalon szőlőtőkék sorakoznak. A turistáknak azt szokták javasolni, hogy ne hagyják ki az itteni, huszonöt méter magas kilátót, viszont mivel elég ritkán tart nyitva, lehet, hogy be kell majd érniük a kilátással a dombtetőről. Az sem semmi: az egész stuttgarti belvárost és a Neckar-folyó völgyét látni Burgholzhofból.
Ulhbach városrészbe a Weinbau Museum Stuttgart bormúzeumért érdemes ellátogatni. Az 1907-ben épült, teljesen felújított, fagerendás épületben nemcsak a régió bortermelésének történelmét ismerhetjük meg, de a múzeum borbárjában különböző, tájjellegű borokat és habzóborokat is kóstolhatunk. A múzeum szervez gyalogos és segway-es túrákat a szőlőültetvényekre, és rendszeresen tartanak náluk borszakértők is borkóstolásokat.
A környék szuper tömegközlekedésének köszönhetően könnyen tervezhetünk egy-egy egésznapos kirándulást a programunkba. Akár a Bodeni-tóhoz is eltudunk jutni IC-vel: ulmi átszállással két és negyed óra egy irányban az út a stuttgarti pályaudvarról.
Ha azonban közelebbi látványosságra vágyunk, akkor Bad Urach-ot vegyük célba! Maga a település is egy igazi meseváros a sok régi, fagerendás házzal együtt. A város határában található vízeséses környéken pedig több, különböző intenzitású túra közül is választhatunk. A legkönnyebb sétaútvonal, ahol csak a vízesésig megyünk és vissza, alig több mint egy óra alatt teljesíthető. Az út jelentős részében ráadásul sík terepen haladhatunk, egy nagyon hangulatos patak mellett, csak az utolsó szakaszon kell felfelé mennünk, ha a vízesés közvetlen közelébe akarunk jutni. A legnépszerűbb túrához, egy 5,9 kilométeres körtúrához a vízesés lábánál kell továbbhaladnunk. Ha ezt választjuk, valamivel több idővel tervezzünk, mint két óra; cserébe viszont remek kilátópontot találunk majd.
Vannak persze egészen hosszú, megterhelő, főleg edzett és gyakorlott túrázóknak javasolt útvonalak is. Ezeket megtaláljuk a vasúti megállóban elhelyezett térképen, vagy Bad Urach weboldalán, ha előre szeretnénk tervezni.
Stuttgart, az ipari óriás
A város és a régió olyan nemzetközi nagyvállalatok nemzetközi központja, mint például a Bosch. De innen indul útjára több autóipari márka is. A Daimler, a Mercedes-Benz és a Porsche központja is Stuttgartban van, utóbbi kettő pedig múzeumot is üzemeltet. A két múzeum közül a Mercedes-Benzé a jóval nagyobb, és ez nem csak a négyzetméterre, hanem a kiállítás által felölelt témákra is vonatkozik.
Az a nagyszerű a Mercedes múzeumában, hogy teljes történelmi áttekintést ad a látogatóknak. Kontextusba helyezi nekünk az összes történelmi eseményt, amelyek hatással voltak az autóiparra. De megmutatja azt is, hogy a motorok fejlődése hogyan lehetett közvetlen vagy közvetett kiváltója történelmi eseményeknek a tizenkilencedik század végétől napjainkig.
A kiállítás a legfelső emeleten indul, ide a földszintről futurisztikus hangulatú liftekkel juthatunk fel. Lefelé haladva emeletenként az autóipar fejlődésének egy-egy korszakát idézik fel, bemutatva az adott időszak legikonikusabb Mercedes-modelljeit. Aki tehát csak az autókra kíváncsi, elég, ha minden emeleten a középpontban lévő kocsikat nézi meg.
Ha azonban érdekli a kontextus is, és érti az angol vagy német feliratokat, akkor nézze végig a képeket a falakon, ahogy halad a következő emelet felé! Nagyon sok érdekes összefüggést mutatnak be röviden, és nem csak az ipari fejlődés vonatkozásában, bár a történelmi egymásra hatás azon a területen a legerősebb. Mindeközben az is kiderül, hogyan alakult az autók formatervezése, és, hogy milyen korszellem vagy technológiai ugrás volt hatással erre a területre.
Ugyanakkor a Porsche múzeuma már nem foglalkozik a kontextussal. De ezért nem tudunk rá haragudni, mert cserébe folyamatos vizuális orgazmust biztosít a látogatóknak a kiállított legendás Porsche-modellekkel. Nem kell az autókhoz érteni, hogy értékeljük a múzeumot – elég hozzá, ha szeretjük a szépet. Ha mégis többet akarunk tudni egy-egy autóról, akkor segítségünkre lesz az audioguide. Ha pedig még több részletet akarunk megtudni, a kiállítás területén mindenhol találunk adatokkal teli laminált lapokat is.
A kiállítás egyik legérdekesebb darabja egy régi Porsche traktor. Az audioguide humoros megjegyzése szerint több évtizeddel ezelőtt a traktor volt az utolsó lehetőség, hogy egy farmer bűntudat nélkül írhasson le egy Porschét az adójából. Ma már az autóknál is drágábban cserél gazdát egy-egy traktor, ha egyáltalán eladásra kínálják. Annyira ikonikus ugyanis állítólag ez a darab, hogy egyetlen megszállott gyűjtő sem érzi teljesnek a gyűjteményét addig, míg egy ilyet valahogy meg nem tud csípni.
Stuttgart, a fesztiválváros
Stuttgartt jobbnál jobb fesztiválokkal várja a látogatóit a következő hónapokban. Július 12-én kezdődött és tíz napig tart a Fischmarkt nevű rendezvény, amit évente egyszer rendeznek meg a régi palota mögötti téren, a piaccsarnok közelében. Ilyenkor Hamburgból érkező friss tengeri halakat kínálnak a street-food standokon, mellé természetesen borokat és söröket is lehet venni.
Augusztus 2. és 5. között nyári fesztivált tartanak kitelepülő éttermekkel és zenével a palota előtti téren. Az esemény kiöltözősebb, elegánsabb, mint egy átlagos feszivál. De a hangulatot is igyekeznek megteremteni ehhez, például különleges díszkivilágítással.
Augusztus 29. és szeptember 9. között tartják a város hagyományos borfesztiválját, a Stuttgarter Weindorf nevű eseményt. Ilyenkor a Schiller-szobrot körülvevő teret elfoglalják a württembergi borrégió termelői, és közel két héten keresztül kínálják a borokat 125 standon. Az idei évben több mint ötszáz bort lehet majd kóstolni. Mellé a régió ételkülönlegességeit, például sajtos nudlit (Käsepätzle) és töltött tésztát (Maultasche) lehet majd vásárolni.
Szeptember 28. és október 14. között a Cannstatter Wasen, harminchét hektáros területén tartják a 173. Cannstatter Volksfest sörfesztivált. Igen, a százhetvenharmadikat! Ráadásul az alapítás még ennél is korábban, pontosan kétszáz éve volt, így idén jubileumi programokkal készülnek a sörrajongók lenyűgözésére Stuttgartban!