A törökországi Göbekli Tepét, a világ legrégebbi ismert, mintegy 12 ezer éves templomát és a kanadai Pimacsiowin Aki nagy kiterjedésű boreális erdőt (tajga) is felvette a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a bahreini Manámában ülésező illetékes bizottsága vasárnap.
A Törökország délkeleti részén, Sanliurfa tartományban 1994-ben felfedezett Göbekli Tepe monumentális körtemploma "a világ legrégebbi ismert megalitikus szerkezete Felső-Mezopotámiában" az UNESCO indoklása szerint. A helyszínen 1995 óta folynak ásatások, amelyek során rengeteg különböző méretű kőfaragvány került elő: találtak mészkő állatfigurákat, ahogy olyan díszes kovakőnyílhegyeket, amelyeket stilizált róka- és madárábrázolások ékesítettek. Előkerültek apró Vénusz-szobrok, amelyek az időszámítás előtti 20 000-10 000 közötti időszakból származnak, de találtak nagyméretű domborműveket is, valamint T-alakú mészkőtömböket, amelyeket stilizált emberábrázolásnak tartanak a szakértők.
Az ásatásokon dolgozó szakemberek szerint "példa nélküli a neolitikumi műtárgyak sokszínűsége. Egy ilyen ősi lelőhelyen primitív kőszobrokat várna az ember, de meglepően kifinomult ábrázolásokkal is találkoztak". E leletek tanúsága szerint Göbekli Tepe nemcsak egy templom, hanem itt működött a világ legrégebbi szobrászműhelye is, ez volt a "képzőművészet bölcsője".
A Pimachiowin Aki - jelentése: "életet adó föld" - Kanada első olyan, egyszerre kulturális és természeti öröksége, amely felkerült az UNESCO listájára. Ez a nagy kiterjedésű erdő és bioszféra-rezervátum a halászatból, vadászatból és gyűjtögetésből élő anisinaabe bennszülöttek ősi otthona.