Szicíliai hagyományok

A sziget leghíresebb körmenetét Trapaniban rendezik Nagypénteken, „trapani misztériumok" néven. A helyi céhek készítik azokat a szobrokat, melyek Krisztus kálváriájának egyes stációit jelenítik meg, és amiket ilyenkor körbevisznek a városban. Az utcákon több ezer szicíliai várja a fiát kereső Szűz Mária érkezését, de hasonló körmenetre kerül sor Ericében és Busetto városában is, ahol a stációkat például jelmezesek játsszák el. Caltanisettában Nagycsütörtökön kerül sor egy szintén neves, szobros körmenetre.

Ezek a legnépszerűbb körmenetek, de természetesen minden városban hasonlóképpen ünnepelnek húsvét egyik napján. Akadnak köztük kissé szokatlan hagyományok is: San Biagio Platani városkában (Agrigento megyében) két csapat a húsvétot megelőző hetekben, teljes titokban egy-egy boltívet készít primőrökből, zöldségekből és gyümölcsökből, illetve gabonából, és csak Húsvétvasárnap derül ki, ki volt kreatívabb. A bőség-boltívek mellett azonban a főszerepben továbbra is Jézus feltámadása áll.

Kissé más jellegű hagyományokat láthatnak az érdeklődők, ha húsvétvasárnap felkeresik a Palermótól délre található Piana degli Albanesi városkát. Mint nevéből kiderül, ezt albániai menekültek alapították 1488-ban, és a lakók az ortodox keresztény szokásaikat azóta is megőrizték. Itt már virágvasárnap (március 25-én) megkezdődik az ünneplés, és húsvétvasárnap tetőzik: ekkor a helyiek 15. századi ruhát öltenek, és korábban megáldott, pirosra festett tojásokat ajándékoznak egymásnak. Mise után pedig körbehordoznak egy kendőt, melyen a hívők szerint Krisztus arcának lenyomata vehető ki.

Spanyolország, Sevilla

Sevillában annyira komolyan veszik az ünnepet, hogy nem csak egy hétvégét szánnak rá. Ezért is hívják Semana Santa-nak, azaz Szent hétnek (Nagyhét a magyar elnevezése). Ami az ünnepi körmenetet illeti, akár 12 órásra is nyúlhat – ilyenkor az iskolák és egyes munkahelyek is zárva tartanak, és az egész város összefog.

A Semana Santa hagyománya állítólag a 12. századra nyúlik vissza, Sevillában pedig már a 16. században is rendeztek ilyet. A körmenetben körbehordozott szobrok („pasos") eredetileg mintegy illusztrációként szolgáltak a Biblia jeleneteihez, és némelyikük háromszáz éves! Az egyes egyházkerületek templomaiból indulnak, nyomukban a tömeggel, eljutnak a katedrálisig, ahonnan visszafordulnak kiindulási helyükre.

A súlyos szobrokat a costaleros cipeli: a koporsóvivőkhöz hasonlatosan a vállukon viszik a terhet. Egy-egy szobor alatt 20-40 önkéntes egyensúlyozik, akik olyan elhivatottak, hogy ezt a feladatot egész évben gyakorolják, még az augusztusi hőségben is - pedig az Andalúziában igazán nem piskóta. Még így is akadnak sérülések, így ezen a napon speciális, külön számukra kijelölt kórház is nyílik. Mivel a körmenet nagyon hosszúra nyúlhat, a costalero-k óránként, kétóránként váltják egymást, hogy mindenkinek legyen egy kis ideje pihenni.

A körmenet résztvevői között sok a vezeklő („nazarenos") – őket rendszerint köpenyes öltözetükről és csúcsos süvegeikről lehet felismerni. Nagyobb körmenetekben akár háromezer vezeklő is összeverődhet. Tekintve, hogy elég ijesztően néznek ki, sokuk cukorkát visz magával, melyeket a tömegben álló gyerekeknek osztogatnak. A turistákat biztosan lenyűgözi továbbá a sevilla-i asszonyok hagyományos húsvéti viselete, a fekete, csipkézett fejdísz, melyet fekete csipkeruhához viselnek.

A körmenet dala a La saeta, melyet csak helyi művészek énekelhetnek, és a kiválasztottak számára ez nagy kiváltság. Amikor felcsendül, a teljes tömeg megmerevedik, és mindenki lélegzetvisszafojtva hallgatja végig.

Prága

Ha szívesen kimozdulna, de nincs kedve repülőre ülni, Prágába autóval is kiugorhat. A húsvéti vásárok már március 18-án megkezdődnek: a cseh fővárost standok lepik el több helyszínen is. A legnépszerűbbek természetesen az Óváros téren és a Vencel téren találhatók (egymástól mindössze öt perc sétára), de például a Szent György Bazilika előtt, a Kampa szigeten, illetve a vártéren is rendeznek ilyenkor vásárt.

A standokon általában helyi kézművestermékek közül válogathatnak az érdeklődők: üvegművesek és ékszerészek remekei, illetve csipke, fajátékok, kerámiák és illatos gyertyák kelletik magukat. A legtöbb a kézzel festett húsvéti tojásokból fogy, melyekre népviseletbe öltözött árusok a vásárló által kért nevet is helyben felfestik. Az utcai színpadokon – általában a késő délutáni órákban – kórusok és tánccsoportok váltják egymást, de a gyerekek is találnak elfoglaltságot maguknak, pl. állatsimogatót vagy kézműves foglalkozásokat. Az utcai kifőzdék nyílt tűzön sütnek hatalmas sonkákat és kolbászkákat, amit ki-ki tetszése szerint jéghideg sörrel vagy forralt borral szoríthat le.

Plusz két tipp: ilyenkor csodás komolyzenei koncertek adódnak városszerte – váltson jegyet az egyikre, főleg, ha templomban adják elő - a húsvéti áhítat így lesz teljes. Igazi prágai különlegességek továbbá a „fekete fény" előadások, melyek pantomimszerűek, minimális szöveggel, viszont remek zenei aláfestéssel, így külföldiek számára is élvezhetők. A színpadon ráadásul többnyire olyan darabok futnak, amik a gyerekeket és felnőtteket egyaránt érdekelhetik: például az Aliz Csodaországban vagy A kis herceg, de akadnak olyan súlyosabb témák is, mint pl. a Faust. Az „Image Theatre" az óvárosban, a Národni 25-ben található, honlapjáról további részleteket tudhat meg, az angol nyelvű műsorfüzetet pedig itt találja.

Belföldi kalandozások

Húsvétkor már igazán vége lehetne a télnek - tegye fel a kezét, akinek ilyenkor nem jut eszébe a Balaton. Siófokon Húsvéti Nyuladalommal várják a látogatókat az egész hosszú hétvégén. Lesz Nyúl-derbi, tojásfa-állítás, a gyerekek kreatív fajátékokkal játszhatnak, és állatkákat simogathatnak, de akár tojásevő versenyre is benevezhetnek. Napközben gyerekeknek szóló előadásokra, többek között Gryllus Vilmos koncertre kerül sor, szombat este a Republic, vasárnap a 30Y, hétfőn pedig Auth Csilla, aztán pedig az Old Boys táncoltatja meg a résztvevőket.

Ha kikapcsolódna a forgatagból, és szippantana egyet a friss, balatoni levegőből, ugorjon fel egy sétahajóra. Az ünnepi hétvégén a BAHART hajóin (a Balatonfüredről, Keszthelyről és Badacsonyból indulókon is) tavaly nyuszikat is lehetett simogatni – reméljük, ez az idén sem lesz másképp. Ha pedig kirándulni szeretne, jó, ha tudja, hogy a Szántód-Tihany kompok is sűrűbben közlekednek.

Ha hagyományosabb húsvéti ünneplésre vágyik, akkor irány Miskolc térsége. Az elmúlt években többször is hírt adtunk arról, hogy a diósgyőri vár épül-szépül, ráadásul már igazi várkapitány vezeti.
Az április 1-én és 2-án idelátogatókat a Felső várudvaron húsvéti témájú foglalkozások, csuhézás, agyagozás, tojásfestés várják majd. A gyerekek kipróbálhatják a gesztenye-csuzlizót, a mozsárágyút, a libafutamot é a bögredobálót. A tojáspatkolót, a fazekast, kovácsot és kosárfonót munka közben lehet majd meglesni, de lesz nyuszi- és görénysimogató is.

A jó hangulatról a Tardi Pávakör Hagyományőrző Egyesület, a Csender zenekar valamint Boncsér Gábor és zenekara gondoskodik majd. Aki szívesen pördülne egyet, a táncházba is bekapcsolódhat. A belépő 1500 forint fejenként, 6 év alatt ingyenes.

Minden hónap első vasárnapján régiségvásárt rendeznek Miskolcon, ami április 1-jén sem maradhat el. Ilyenkor standok lepik el a sétálóutcát és néha a Déryné utcát is, sőt, ha nagyon sok az árus, birtokba veszik az Erzsébet és Városház teret is. A sokféle korszakot felölelő antikvitásokat csupán nézegetni is nagyszerű program. További részleteket a vásárról itt talál.

Mivel a húsvét többnapos ünnep, szerencsére arra is akad idő, hogy az UNESCO szellemi világörökségét képező matyó húsvéti hagyományoknak is a nyomába eredhessen. Mezőkövesd Miskolctól csupán háromnegyed óra autóval, és igazából húsvéthétfőn érdemes érkezni, amikor traktorról és vödörből is locsolkodnak. Ha inkább fürdőruhában élvezné a víz áldásait, időzítse vasárnap délutánra a mezőkövesdi kiruccanást, ugyanis a nemzetközi védjeggyel is büszkélkedő Zsóry-fürdőben este 8 órától éjszakai családi fürdőzés kezdődik.