Kijevben az 1800-as években kezdődött el a mindent megváltoztató városiasodás. Utakkal kötötték össze a dombokon elkülönült városrészeket, a város mai főutcájának a helyén csörgedező patakot pedig kiszárították, feltöltötték és beépítették. Az elkövetkező években felépült Kijev híres egyeteme, majd a Városi Színház, és Európában másodikként itt indult be a villamoshálózat. A 20. század elejére Kijev Oroszország harmadik legnagyobb városává vált.

De aztán jött a második világháború

A több mint két évig tartó német megszállás és harcok következtében a város kétharmada szinte teljesen elpusztult – a kolostorokból, templomokból felbecsülhetetlen értékű műkincseket vittek külföldre. A háború utáni évtizedek azonban rohamos fejlődést hoztak: kiszélesedett a Krescsatyik főutca, sugárutak születtek, új hidak épültek a Dnyeper felett, valamint kiépült a metróhálózat és a város repülőtere is. Ma a 21. században, az 1500 éves Kijev, mint az orosz városok anyja, irigylésre méltóan jól tartja magát: elegáns és európai.

Egy ukrán mondás szerint Moszkva nagy, Szentpétervár szép, Kijev viszont az embereknek készült. Éppen ezért a város ugyanúgy életteret ad a babushkáknak, vagyis a keményen dolgozó asszonyoknak; az újgazdagoknak, akik drága autókkal repesztenek; a természetkedvelő turistáknak és a fiatal álmodozóknak is. Van hely idillikus parkoknak, autópályáknak, csillogó bevásárlóközpontoknak, piacoknak és bazároknak egyaránt.

A strandolók szigetétől a föld alatti városrészig

De talán az egyik legjobb terület, ahova nyáron mindenképp érdemes elmenni, az a Truhanov-szigeten található remek strand és pihenőpark. A Dnyeper közepén fekvő sziget a jobb parton húzódó Podol városrésszel szemben található. A szigetet 1957-ig, amíg meg nem építették a gyalogoshidat, csupán hajóval, vagy télen a befagyott folyón keresztül lehetett megközelíteni. Ma a körbebiciklizhető zöld parkok mellett remek kis kávézóknak és éttermeknek ad otthont.

Szintén kihagyhatatlan látnivaló a Függetlenség tér, melynek nevét és látványát is teljesen megváltoztatták az ország függetlenségének tizedik évfordulójára. A tér és az azt kettészelő Krescsatyik sétálóutca környékén ugyanis bankok, hotelek, minisztériumok és egyéb kulturális épületek koncentrálódnak. A legizgalmasabb tulajdonsága pedig, hogy több szintesre tervezték. A sétálóutca alatt ugyanis egy komplett földalatti szórakoztatónegyed terül el a város legnagyobb bevásárló központjával együtt, amely egyébként a Majdan Nezalezhnoszti metrómegállóból is megközelíthető. A felkapott éttermeket és kávézókat rejtő bevásárlóközpont létezését csak a tér felszínén felbukkanó üvegkupolák sejtetik, így aztán itt tényleg elmondhatják, hogy a hatalmas komplexum egyetlen négyzetméterével sem zavarja a történelmi tér összhatását.

A 3000 freskó és 260 négyzetméternyi mozaikkép birodalma

Kijev a pravoszláv vallás bölcsője, számos csodaszép temploma és kolostora van. Közülük is az egyik legkiemelkedőbb a Szent Szófia-székesegyház, mely a 11. századi orosz állam keresztény főtemploma volt. Az UNESCO Világörökségi listán szereplő műemlékegyüttes a mindenkori egyházfő otthona volt, de itt iktatták be a nagyfejedelmeket is. Az épület falain belül, a 11. századból mintegy 260 négyzetméternyi mozaikkép és 3000 négyzetméternyi freskó maradt fenn. Hetvenhat méteres barokk harangtornyából csodás kilátás tárul a nézelődők elé a környékről.

De sétáljanak el a hóbortos Szobrok utcájába (Pejzazhna park) is, ami talán a legaranyosabb része a városnak. A gyerekeknek szánt parkot Avraam Miletsky tervezte még 1980-ban, a kétezres évek végére azonban egyre több teret hódítottak el maguknak a kortárs szobrok, a megmosolyogtató padok, a csúszdák és a szökőkutak.

Bringázzanak a legzöldebb városrészben!

És bár városlátogatás során nem mindenkinek jut eszébe a biciklizés, Kijev központjában, pontosabban egy erdő közepén, ezt mindenképp érdemes kipróbálni. A csodaszép Golosiyivsky Park egy különleges natúrpark a városban – egy elvarázsolt erdő, ahol friss a levegő és egymást váltják a kis tavak, a tisztások és a fenyőligetek. A parkban a kiépített bicikliútnak és az egyszerű bringakölcsönzésnek köszönhetően pillanatok alatt elfelejthetik, hogy egy hangos nagyvárosban vannak.

Az Andreyevsky Spusk Kijev egyik legérdekesebb utcája. A lefelé lejtő, macskaköves utca olyan híres embereknek szolgált otthonául, mint Mikhail Bulgakov, aki az utca 13-as számú házában lakott, de a 19. század végéig sok orosz fizikus és művész is itt élt. Az utca az ízléses művészeti bazárjairól, galériáiról és kézműves boltjairól is híres, de a legismertebb látványossága a One Street Museum, ami a nevéhez hűen egy utca történetét járja végig. Az apró múzeum tulajdonosai és kurátorai évekig járták az Andreyevsky spusk utcát, hogy felkutassanak mindent, ami mesél a múltjáról. A gyűjteményben történelmi dokumentumokat, okleveleket, antik képeslapokat, fotókat és számos más lenyűgöző antik tárgyat, dekorációs kelléket, névtáblákat láthatnak egy kupacban - egy komplett időutazás élményeként.