Egy könyvtár a metróban

Négy éve nyílt meg Pekingben a világ első metrókönyvtára, ahol az utasok táblagépeik és okostelefonjaik segítségével a Nemzeti Könyvtár állományához is hozzáférhetnek. Az első ilyen, digitális könyveket a pekingi metró 4-es vonalán futó szerelvényeiben kihelyezett QR-kódokat leolvasva lehetett lapozgatni. A könyvtár akkor csak egy tíz kötetből álló gyűjteményt tett elérhetővé az utasok számára, a legelső könyvek például Kína történelméről szóltak, és úgy tervezték, hogy az elérhető könyvek listáját néhány havonta frissítik.

De egy időben volt olyan is, hogy néhány állomáson közvetlenül a pekingi Nemzeti Könyvtár alkalmazottainál lehetett kicserélni újabbakra a korábban kikölcsönzött és már elolvasott könyveket. A tavalyi év eleje óta pedig már hangoskönyveket is le lehet olvasni a szerelvények belső oldaláról a QR-kódok segítségével teljesen ingyen, és már nemcsak a 4-es, hanem a 10-es metró vonalán is – írta oldalán a közkönyvtár.

A kezdeményezés célja ezúttal is az volt, hogy az olvasást közelebb vigye az utasokhoz. Az utazóközönség pedig nagy örömmel fogadta ezt az újítást, és többen is arról számoltak be, hogy sokkal élvezetesebb így a metrózás. Ha azonban valakinek kevés lenne az a néhány perc, amit zötykölődés során olvas, az fogja magát, és leszáll a 4-es metró Nemzeti Könyvtár megállójában, ahol aztán nyomdaszagos, tapintható, valós könyvélményeket is szerezhet magának. A közkönyvtár Facebook-oldalán egyébként az egyik olvasójuk arról ír, hogy ilyen guruló könyvtár 2014 óta már San Diegoban is működik a városi tömegközlekedés több vonalán.

Egy könyvtár, amelynek polcain aludni is lehet

Három éve lehetett először szállást, pontosabban egy polcot foglalni Tokió első könyvtárszállodájában. A könyvtárszerűen berendezett hotel ugyanis egyetlen hatalmas térből áll, amelyeket könyvespolcokkal tagoltak kisebb pihenő zugokra. Ez a könyvtár nem zár be estére, sőt, akkor termeli a legnagyobb üzletet magának – írja oldalán a Book and Bed Hotel.

Tokió Ikebukuro városrészében található hotel szobái az ágy nagyságától függően 3800 és 4800 japán jenért foglalhatók, de óránként 500 jenért napközben is kibérelhetünk egy-egy polcot magunknak, ha egyszerűen csak kényelmesen szeretnénk olvasgatni. Az 52 kisebb (205 x 85 centiméteres) és nagyobb (205 x 129 centiméteres) matraccal, párnákkal és külön kis lámpákkal felszerelt szobákat a könyvek között, a polcokon alakították ki, illetve a hotel egy nagyobb, szintén közös területén zuhanyzót és mellékhelyiségeket is találnak a könyvtárhotel vendégei. 

Egy könyvtár, amely a világ legtöbb középkori könyvét őrzi

A világ egyik leggyönyörűbb könyvtárába csak úgy léphetünk be, ha a cipőnkre ráveszünk egy speciális papucsot, hogy biztosan ne sértsük fel a terem padlóintarziáit. Innen már csak csúszkálva tudunk haladni, lépni nem nagyon lehet benne. Persze apró kényelmetlenség ez azért cserébe, hogy egy ilyen különleges helyen lehetünk – írta korábban kolléganőnk, amikor a svájci St. Gallen világörökségi helyszíneit járta be, a településen szerzett élményeit itt érdemes elolvasni.

Ugyanis ma a város kolostora és az apátság szépen felújított, barokk könyvtára is a világörökség része, utóbbit leginkább szervezett csoporttal érdemes megnézni. Így nemcsak garantáltan bejutunk, de a városi engedéllyel rendelkező idegenvezetők olyan rejtett részleteket is megmutatnak majd nekünk, amelyekhez a látogatók akkor sem érhetnének hozzá, ha tudnák, hogy pontosan mit és hol kell keresni.

Ilyenek például a faragott oszlopnak látszó könyvtári katalógusok, amelyeket a könyvespolcok oldalában rejtettek el. És bár egy ügyes megfigyelő ki tudná szúrni, hogy melyik oszlop valódi, és melyik rejt díszes, kétszázéves olvasójegyeket – ha nem idegenvezetővel vagyunk, akkor bizony ezekhez szigorúan tilos hozzányúlni. Itt őrzik egyébként a legrégebbi német nyelvemléket, a világ egyik legnagyobb középkori gyűjteményét, valamint azt a krónikát is, amelyben a kalandozó magyarok támadásairól számolt be a kolostor egyik szerzetese.

A világ egyik legrégibb könyvtárát Egyiptomban kell keresni

Hároméves felújítás után tavalyelőtt decemberben nyílt meg a látogatók előtt a világ egyik legrégibb könyvtára a Sínai-félszigeten álló Szent Katalin-kolostorban. Az ősi kéziratokat őrző könyvtárnak otthont adó kolostor az Egyiptomba látogató turisták egyik legfontosabb úti célja, 2002-ben pedig az UNESCO világörökségi helyszínei közé is bekerült.

A felújítás során a kolostor bazilikájának híres, Jézus színeváltozását ábrázoló mozaikját is restaurálták, vagyis azt a 46 négyzetméteres képet, amelynek a közepén álló Jézust körbeveszik prófétái. A mozaik még a 6. században készült Jusztiniánusz bizánci császár megrendelésére, aki a kolostor megépítését is elrendelte.

A könyvtár a világ második legnagyobb, ősi kéziratokból és kódexekből álló gyűjteményét tartalmazza, ennél jelentősebb, értékesebb anyaga csak a vatikáni könyvtárnak van. Összesen 3300 főként görög, arab, szír, grúz és szláv nyelvű kézirat olvasható, de több, 4. századi kötetet is tartalmaz. Külön érdekesség, hogy az épület renoválása alatt megtalálták a könyvtárban Hippokratész egykori orvosi receptjeit is. A gyűjtemény legértékesebbként kezelt darabja azonban az a 4. századi Sínai kódex, amelyben az Ószövetség részlete, valamint a teljes Újtestamentum ősi, kézírásos görög másolata látható.

Kíváncsi a világ egyik legszebb olvasótermére is?

Akkor nézze meg két percben, hogyan töltik fel ezt a termet 52 ezer könyvvel! Manhattan belvárosának egyik ikonikus épülete a New York-i közkönyvtár, ahol 2014-ben a központi olvasóterem mennyezetének egyik eleme leszakadt, így a városiak a felújítások miatt két évig nem használhatták a termet. De amint befejezték az utolsó simításokat is, egy két és fél perces time lapse videón megörökítették, hogyan került a polcokra 52 ezer könyv, miközben többször váltották egymást nappalok és éjszakák.

Ez a központi, 315-ös számú olvasótér egyébként a könyvtár leghíresebb terme a maga 16 méteres belmagasságával, az óriási ablakaival, a csillárjaival és hosszú fából készült asztalaival együtt; a falak mentén pedig enciklopédiák, szótárak, katalógusok és évkönyvek ezrei sorakoznak. De persze, a modern kor sem hagyta érintetlenül a termet, az intézmény üzemeltetői a könyvtár minden pontját internettel, és az asztalokat - a laptopok számára - konnektorokkal szerelték fel.