A Spanyolország északi részén elterülő Santander tengerparti város, melynek lakói elsősorban halászatból élnek, de a látogatókat sajátos eleganciájával és természeti fekvésével veszi le a lábukról. Strandjai évek óta elsőrangúak, a dél-spanyolországi partokon uralkodó, de itt mégiscsak könnyebben elviselhető hőség hozta ide a spanyol királyi családot is a múlt század elején.
A santanderi öböl bejáratánál fekvő Magdalena sziget az évszázadok során katonai helyőrségeknek adott otthont, miután azonban XIII. Alfonz birtokba vette, szépen parkosították, a király pedig a legmagasabb pontjára építtetett magának nyári rezidenciát. A palota jelenleg a helyi egyetem tulajdonában áll, és hétvégenként 45 perces vezetett túrákat kínál. Augusztusban ez ad helyet Santander zenei fesztiváljának, és még egy mini állatkert is akad itt, ahol barátságos fókák és pingvinek élnek.
Hasonlóképpen száz évet repülhetünk vissza az időben a környék legjobb strandján, a Playa del Sardinerón, melynek több mint egy kilométeres szakasza mentén áll a Gran Casino és még néhány épület ugyanabból a korszakból. A hullámverés itt még a legszelesebb napokon is épp, hogy közepes, a sekély vízben pedig a gyerekek is megtalálják számításukat. Ugyanez igaz a négy és fél kilométer hosszan elterülő Playa el Puntalra is, ahol a legkisebb babákat is nyugodtan úsztathatjuk. Dagálykor ezeket a partszakaszokat szinte teljesen ellepi a víz, csupán a legkülső 3-4 méter marad szabadon belőlük – ilyenkor rengetegen korzóznak itt esténként.
Ezt másképp is felfedezhetjük: a Paseo Pereda sétánytól indulnak a Los Reginas hajók, melyek körbevisznek a santanderi öbölben. Ez önmagában is gyönyörű túra, ráadásul nyáron ez a legjobb módja eljutni az El Puntal strandra. Az oda-vissza szóló jegy Pedrenán át Somo végállomással (itt található a strand) felnőttnek kevesebb mint 5 euró (1500 forint).
Az a város, aminek az óceán nyaldossa a lábát, lakói pedig évszázadok óta halászatból élnek, nem szűkölködik tengeri ínyencségekben. Ha akcióban szeretné látni a halászokat, fedezze fel a Barrio Pesquero-t, ahová az éttermeket ellátó hajócskák becsordogálnak az aznapi fogással.
Az egyik legkedveltebb helyi finomság a rabas, azaz olajban sütött tintahal. Kicsit hasonlít a görög calamarihoz, de azért nem teljesen, ráadásul minden bár igyekszik egyedivé tenni saját változatát. A helyiek másik kedvence a bocartes rebozados, a bundázott és kisütött apróhal. Mindkettő mellé egy pohár cantabriai vermut jár, jéggel és citrommal.
Merészkedjen egy picit messzebbre is a várostól!
Csupán egy fél órát kell autóznia Santandertől, hogy teljesen más idősíkon találja magát: Santillana del Mar városkája afféle élő skanzen, csak éppen a középkorból. Viccesen azt tartják, hogy a „három hazugság" városa, mert nincs itt semmi szent (sant), semmi sem síkságon (llana), de még csak nem is a tenger mellett (del Mar) található. Valójában Santa Juliana (Szent Júlia) a névadója, a róla elnevezett bencésrendi apátság köré épült utcákon a 14. és 18. század között épült házakat láthatunk. A román építészet egyik remeke a szintén Szent Júliáról elnevezett Colegiata, azaz káptalantemplom.
A városi erkélyek általában roskadoznak a virágtól, és a keskeny utcácskák mentén kis kávézók és üzletek kelletik magukat. Érdemes beülni az egyikbe, és követni a helyieket, akik hagyományosan egy pohár tejet fogyasztanak bizcocho-val, egy helyi, piskótaszerű édességgel. A kisvárost csak gyalog lehet felfedezni, autókat nem engednek a régi házak közé!
Santillana közvetlen közelében található az Altamira barlang, melyre szinte biztos, hogy mindenki emlékszik általános iskolai tanulmányaiból. Itt történt, hogy 1879-ben egy helyi apa és leánya felfedezték a háromszáz méter hosszú barlangot és a falait díszítő százötven őskori barlangrajzot, melyet azóta az UNESCO is felvett a világörökségek közé. Két éve felreppent a hír, hogy a barlang kevés látogatóját netes sorsolással választják ki, erre sajnos szükség is van, mert a rajzok a nagy érdeklődés mellett pillanatok alatt tönkremennének.
De cserében a santanderi Régészeti múzeumban (Museo de Prehistoria y Arqueologia de Cantabria) tudhatunk meg többet a térség történelméről. Kiállítottak itt például számtalan rituális eszközt az El Pendo barlangból, ezenkívül a festéshez használt eszközöket, kőszerszámokat, faragott csontokat és szarvakat is megnézhetünk. Ugyanitt találhatók a bölényes és lovas falfestmények reprodukciói is.
A gyűjtemény az őskortól a középkorig terjed – a legrégebbi bemutatott tárgyak mintegy százezer évesek!
Irány a természet!
Santandertől a part mentén mindkét irányban mesés, homokos öblöket találhat, melyeket sziklák fognak közre. A legjobb azonban, ha a szárazföld belseje felé indul. A várostól délre mindössze húsz perc autóútra található egy olyan állatkert, mely szinte meghazudtolja a nevét. Egy korábbi bánya hatalmas területén, mintegy 1900 hektáron, káprázatosan szép természeti környezetben, réteken és erdőkben él a rengeteg állat. A harminckét kilométernyi ösvényen sétálva helyi és egzotikus állatokkal is találkozhat a látogató. Cantabria erdeiben például vaddisznókat és barna medvéket láthat, de vannak itt oroszlánok, gepárdok, elefántok és gorillák is – összesen 150 faj az öt kontinensről.
Minden állat „félfogságban" él, azaz viselkedésük sokkal természetesebb, mint ketrecben tartott társaiké a világ más állatkertjeiben. A Cábarceno természeti parkot autóval is fel lehet fedezni: több parkoló és piknikezőhely található itt, ahonnan gyalog folytathatja útját, vagy felkeresheti a kilátópontokat, tanösvényeket. Természetesen kávézó, étterem, sőt, még játszótér is szolgálja a vendégeket.
És ha jól esne egy kis kultúra is
A Santanderhez legközelebbi nagyváros Bilbao, mely bő egy órányira fekszik autóval. Ez Baszkföld legnépesebb és legjelentősebb városa egyben, több mint egymillió lakossal. A turisták itt elsősorban a Guggenheim Múzeumra kíváncsiak. De ne csak egy modern, ipari várost képzeljen el: a Casco Viejo ónegyed utcáit pl. a 14. században rakták le, sétáljanak egyet a környéken, aztán folytassák a csavargást a Nervió folyó partján, ahol szintén remek promenádokat találnak majd. És persze, jó, ha tudják: a várost sétahajón is felfedezhetik!