Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács vezetője elmondta, hogy a fekete gránitból faragott szobrok egy része a két métert is eléri. A szobrok trónon ülve, vagy bal kezében az élet szimbólumát tartva, vagy állva, mellkasa előtt egy papirusztekercseket tartva ábrázolja az oroszlánfejű istennőt.

Vaziri hozzátette, hogy az istennő ábrázolására jellemző módon Szehmet fejét napkorong veszi körül, amelyet egy ureuszkígyó ölel körbe.

Az ásatást vezető egyiptológus, Horig Szuruzian szerint a talaj felsőbb részeiben talált leletek jó, a mélyebben fekvő rétegekben találtak azonban meglehetősen rossz állapotban vannak. Hozzátette, hogy munkatársaival jelenleg a leletegyüttes megtisztításán és megőrzésén dolgoznak, hogy a projekt befejeztével a nagyközönség elé tárhassák a szobrokat.

Az európai-egyiptomi régészcsoport 1998 óta folytat ásatásokat III. Amenhotep fáraó halotti templomának romjai között az egykori Thébában, és azóta nagyjából 287 különböző méretű és formájú Szehmet-szoborra bukkantak a területen.
Szehmet ókori egyiptomi istennő, Ré napisten lánya, neve azt jelenti, hogy hatalmas. Az oroszlánfejű istennőt tartották az anyák oltalmazójának, az orvosok védelmezőjének, de a háború, a járvány, a gyűlölet és a halál úrnőjének is.

Idén már több jelentős régészeti felfedezés is született Egyiptomban. A szakemberek egyebek között fáraókori sírokra, szobrokra, koporsókra és múmiákra, egy fáraókori ácsműhely, egy 4000 éves temetkezési kert, egy hellenisztikus korszakból származó, nagyjából 2300 éves tornacsarnok maradványaira bukkantak, valamint egy hatalmas rejtett kamrát találtak a gízai nagy piramisban.

Haled el-Enani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter pedig a múlt héten bejelentette, hogy a tervek szerint újabb jelentős régészeti felfedezésről fognak beszámolni december 9-én Luxorban.