Példátlan hőségre lehet számítani a jövőben Ausztrália-szerte: a tudósok szerint ötven fokos nyarakat kell majd átvészelniük az ottaniaknak, illetve az odalátogató turistáknak a nagyvárosokban is - írja az MTI.

A 2015-ös párizsi klímacsúcson annak idején megállapodást fogadtak el annak érdekében, hogy kordában tartsák a globális felmelegedést, de egy friss tanulmány szerint ezek teljesítése ellenére is brutális hőségre lehet számítani az elkövetkező évtizedekben arrafelé.

Sydneyben négy évvel ezelőtt, 2013-ban mértek rekordnak számító 45,8 Celsius-fokot, Melbourne-ben pedig 2009-ben mutattak először 46,4 Celsius-fokot a hőmérők, míg Ausztrália távoli vidékein már most sem szokatlan az 50 Celsius-fokhoz közelítő hőmérséklet. "Könnyen meglehet, hogy a globális szinten az eddigi egyik legforróbb évnek számító 2015-ös év 2025-re már csak egy átlagos évnek fog számítani" - jegyezte meg Sophie Lewis, a tanulmány szerzője.

Ráadásul az Ausztrália északkeleti részén elterülő Korall-tenger vízének melegedése várhatóan tovább "fűti" majd a Nagy-korallzátonyt, tovább súlyosbítva a korallfehéredés problémáját.

Ausztráliában az idei volt az eddigi legenyhébb tél, ami ugyancsak a "klímaváltozás számlájára írható". A téli hónapokban az átlagosnál csaknem két Celsius-fokkal volt melegebb és több mint 260 időjárási, egyebek között a hőséghez és az esőzésekhez kötődő rekord dőlt meg szerte a kontinensen.

A hőség mellett tudunk egy másik indokot is arra, miért érdemes előrébb hozni az ausztrál útiterveket. Az őslakosok egyes régiókban "belépődíjat" szednek a turistáktól, aminek ára egyre feljebb kúszik. Az északnyugat-ausztráliai Broome-tól északra fekvő földek tulajdonosai az idei szezonban például még csak 200 ausztrál dollárt (azaz körülbelül 40 ezer forintot) kérnek a turistákat szállító óceánjárók és csónakok üzemeltetőitől minden egyes kikötéskor, 2019-től azonban már csak fejenként 152 dollárért (30 ezer forint) léphet bárki az őslakosok földjeire, hogy megcsodálja a mesés vízeséseket és barlangrajzokat.