Egy kis kémkedést is megér a barangolás északon: a világ nemzeteinek boldogságindexét kutató felmérésekben ugyanis a skandináv országok mindig tarolnak. Idén például Norvégia lakossága végzett az első helyen, de ismét az első öt között találjuk Dániát, Izlandot és Finnországot is. És ennek bizony, oka van. (A felmérés 2017-es eredményeiről itt olvashat.)

Mesehely a zord északon: Bergen

Ha a városnév elsőre nem is ugrik be, lefogadjuk, hogy a város jellegzetességének számító színes házsorok képe már ismerős lesz. Bergen Norvégia délnyugati részén, a tengerparton található, és sokat elárul a norvég települések nagyságáról, hogy az ország második legnépesebb városa a maga körülbelül 270 ezer főjével. A kékesszürke vidékbe illeszkedő színes mesevárost a vikingek alapították, bár az "esernyők városa" kifejezés valószínűleg nem a marcona tengeri hódítók idejében ragadt rá. Több napon át esik itt az eső, mint ahányon nem, körülbelül az év napjainak kétharmadában.

A Fisketorget szót viszont jó, ha megtanuljuk bergeni kiruccanásunk során, ez jelenti a halpiacot – a fjord mellett épült város egyik jellegzetes látnivalóját. Hangulatos program lehet például egy sétahajókázás a fjordok mentén, amit aztán egy autentikus vacsorával kötünk össze: természetesen olyannal, amelyet friss tengeri fogásokból készítettek. De mindenképpen érdemes befizetni a Fløibanen felvonóra is, amellyel 320 méter tengerszint feletti magasságba juthatunk fel, hogy aztán madártávlatból gyönyörködhessünk a csipkés tengerpartban és a talán legromantikusabb norvég városban.

Bergen egyébként az idei évtől már fapadossal is elérhető Budapestről! Év elején itt írtunk erről. A norvég fővárosban pedig tavaly ősszel egy kolléganőnk járt utána annak, hogy vajon mitől élhető egy főváros, amire az Oslóban élők meg is adták a választ.

Tudta, hogy a Spitzbergákon találjuk a világ legészakibb települését?

A Spitzbergák neve norvégül Svalbard (magyarul valami olyasmit jelent, hogy hideg perem), és egy szigetcsoportot jelöl. A Jeges-tengerben található szigetek fővárosa Longyearbyen, és alig több mint 2000 – norvég és orosz – ember lakja. Az elmúlt évtizedben népszerű nyaralóhellyé vált. A megkapó szépségű, érintetlen északi tájat csak nemrég fedezték fel maguknak a turisták – a helyiek viszont nagyon sokat tettek azért, hogy vonzó úti céllá váljanak.

Ez már az a vidék, ahol hónapokon át vagy nappal, vagy éjszaka van. Április 20-tól augusztus 23-ig süt a nap, október 26-tól február 15-ig azonban teljes a sötétség. Így aztán nyáron már az is különleges élmény, hogy ebben a "mindig nappal van" állapotban érzi magát az ember. A helyiek azonban fényviszonyoktól függetlenül számos programmal várják a látogatókat, de talán ezek között is a legnépszerűbb a tundra felfedezése a huskyk által húzott kerekes szánon ülve. Mert szánkót egyébként itt hó nélkül is használnak! A nyári hónapokban 4-7 Celsius fok körül alakul az átlagos napi csúcshőmérséklet, vagyis ha hó nincs is, téli hideg azért van.

De ezen kívül is számos szabadtéri tevékenységet kínálnak még. Részt vehetünk például kajaktúrán a fjordokon, amelyek közül az "éjféli napfény" nevezetű éjszakai túra a leghangulatosabb, mert ilyenkor pompázik a legszebb színekben a horizont. Aztán mehetünk hegyi túrázni, bár a tundrán ez kizárólag edzettebbeknek, komoly felszereléssel felvértezve ajánlott inkább. És persze kihagyhatatlan program a bálnales is.

Észt célpont: hallott már Saaremaa szigetéről?

Mivel egyáltalán nem széles körben ismert turistacélpont, megmutatjuk a térképen:

Saaremaa Észtország legnagyobb szigete, a Balti-tengeren találjuk, fővárosa Kuressaare. Hozzá köthető érdekesség, hogy egykor észt kalózok lakták területét – vagyis az észteknek is voltak kalózai. Történelme abból a szempontból elég hányattatottnak számít, hogy a sziget az évszázadok során többször is gazdát cserélt. Tartozott már Dániához, Svédországhoz, Oroszországhoz, Németország pedig a két világháború során kétszer is elfoglalta.

Ma a szigetet komppal és repülővel közelíthetjük meg, utóbbival Tallinnból (az észt fővárost ebben a cikkünkben ajánlottuk), de szezonálisan változó menetrenddel közlekednek gépek Pärnuból, Stockholmból és Helsinkiből is. Ugyanakkor az észt Virtsuból Muhu szigetén át vagy a lettországi Ventspilsből hajóval is érkezhetünk.

A vízparti barangolásokon kívül a szigeten a Kaali krátercsoport az a látványosság, amit mindenképpen látni kell. Ezek létrejöttét az archeológusok 4000 évvel ezelőttre teszik egy olyan meteorbecsapódás következményeként, amely valószínűleg a hiroshimai atomrobbanásnál is nagyobb pusztítást végzett akkoriban.

És ha már ezen is túl vannak, akkor menjenek bátran egy kicsit szörfölni! Tudjuk, hogy sokaknak alapvetően nem ez lenne az első gondolata ezen a hűvös éghajlaton, pedig a helyiek körében nagyon népszerű erre a szörfölés. A szél például eleve mindig adott a hullámlovagláshoz, ami a paplanernyősöknek is kedvez, és amit sok épített szélmalom formájában is kihasználnak.

Fedezze fel a svéd Versailles-t! Drottningholm

A fjordokkal és hegyekkel tarkított helyszínek után most egy múzeumos – pontosabban palotanéző – célpontot ajánlunk. A fényűző királyi palotát a Lövon-szigeten kell keresnünk, Drottningholm faluban, 15 kilométerre Stockholmtól. Pendeltågra ülve (ez a svéd HÉV), majd buszra átszállva csak 45 percnyi utazásra van a fővárosból. Talán a kellemes tavaszias időt jelentő svéd nyárban a legszebb a palota kertje.

A teljes kirándulás a kastély, a színház, a gyönyörű park és a Kínai Pavilon bejárását jelenti, amelyet együtt nyilvánított az UNESCO a világörökség részévé. A palota 1981 óta a svéd királyi család lakhelye, akik egy külön magánlakosztályban élnek – és talán az ő nyugalmukra való tekintettel rövid a látogatási idő is: csúcsszezonban is csak napi hat órás nyitva tartással működik a kastély.

Az épületet egyébként apa és fia, a két Tessink tervezte az 1600-as évek végén francia és olasz kastélyok mintájára. Hedvig Eleonora királynő hálószobájának díszítését és festményeit például tizenöt éven keresztül, aprólékos gondossággal készítették. A palota lenyűgöző pompája miatt mindenképp iktassák be ezt a drottningholmi kirándulást, mert tényleg remek kiegészítő programja lehet akár egy stockholmi kiruccanásnak is. (De ha már erre járnak, tegyenek egy túrát a svéd erdőségekben, ahol bár sokszor csak átmeneti, kísérleti jelleggel, de számos kreatív lombkorona-szálláshelyet építenek, ezekről itt írtunk.)