Léteznek még olyan tájak a világon, melyek felfedezésre várnak, ezt bizonyítja egy friss lelet Celebesz szigetén – írja a Mentalfloss.

Európában viszonylag gyakran találják meg kőkorszaki őseink nyomait: gömbölyded Vénusz-szobrocskák és barlangrajzok egyaránt bukkantak már napvilágra harmincötezer évvel ezelőttről is. Ezek a világ legjobban dokumentált lelőhelyei egyben. Alig tudunk azonban valamit arról, hogyan éltek, milyen alkotásokat hoztak létre a régi emberek más kontinenseken.

A mostani leletnek otthont adó Celebesz a világ tizenegyedik legnagyobb szigete. Az ázsiai és ausztrál földlemezek találkozásánál létrejött szigetcsoport egyik tagja, mely Borneótól keletre található. Ausztrál kutatók az utóbbi időben pontosan azon dolgoztak itt, hogy többet tudjanak meg a kőkorszaki emberről. 2014-ben már sikerült egy barlangban kézlenyomatokat találniuk, melyekről egy hiteles módszerrel megállapították, hogy negyvenezer évesek. A szintén itt talált babirussza-rajzok pedig harmincötezer évesnek bizonyultak, azaz nagyjából egyidőben keletkeztek a francia Chauvet-barlang eddig legidősebbnek hitt sziklarajzaival.

Választásuk ezután azért esett a Leang Bulu Bettue barlangra, mert látták, hogy ez a mészkőbarlang nagyszerűen ellenállt egyrészt az időjárás viszontagságainak, másrészt a helyi gazdák ténykedésének, akik előszeretettel túrják fel a barlangok guanóban gazdag talaját, hogy így jussanak trágyához. Itt piros és lila festékkel készült kézlenyomatokat találtak, ezután geometrikus mintázattal, például X-szel és párhuzamosokkal díszített töredékekre, illetve a falfestéshez használt okkerre bukkantak. Megtalálták továbbá egy helyi erszényes ujjcsontját, melyet vélhetően medálnak használtak, illetve befejezetlen, korong alakúra csiszolt babirussza-fogakat is. A leletek kora az első becslések szerint huszonkétezer és harmincezer év közé tehető.

Ázsia és Ausztrália között fekvő Wallacea-régiónak nevezett szigetcsoport kétezer földdarabból áll, ám eddig mindössze hét szigetet kutattak át prehisztorikus leletek után kutatva. A talált tárgyak száma igen csekély, ezért ha a kutatók szeretnék jobban megismerni, hogyan élt Európán kívül az őskori ember, bőven van még lehetőségük terepmunkára. Ha Indonéziában túrázunk, tartsuk tehát nyitva a szemünket.