A karnevál különös jelmezes figuráiról, helyenként hátborzongató múltbeli szokásairól mesélünk. Gondolta volna, hogy egykor az ünnepi ceremónián megesett, hogy a kötéltáncos lezuhant a magasból? És ez anno belefért a programba. Velencébe kalauzolunk, és egy kis időutazásra is!
A felszínes szemlélő azt hiheti, hogy a velencei karnevál fantasztikus maszkjai és ruhái csupán a szemet gyönyörködtetik. Pedig a maszkok mögött örök emberi érzések és karakterek vonulnak fel Velence utcáin. Ha figyelmesek vagyunk, a megannyi szimbolikus álarc, ruha, kiegészítő és póz értelmet nyernek.
Életöröm és a halál kicsúfolása
Az emberi érzések és tettek teljes skálája: életöröm, bánat, szerelem, cselszövés, féktelen tivornyák, a halál kicsúfolása – az élet szépségei, nagysága és bocsánatos bűnei elevenednek meg minden év februárjában Velencében. Gyakoriak a páros jelmezek, akik sokszor egészen líraian egészítik ki egymást, mint ez a Nap-Hold duó is.
Az egymással gyakran flörtölő, összetartozásukat különböző gesztusokkal kifejező szerelmespár is a karnevál állandó szereplői. A karnevál barokkos pompájú öltözékei, selyemkesztyűi, parókái alapján azt gondolhatnánk, hogy az 1600-as évekből eredeztethető ez az ünnep, pedig dehogy: több, mint 900 éves az első feljegyzés a velencei karneválról, 1094-ből származik.
Pierrot és Harlekin
Persze nem minden karneváli jelmezes pár boldog: Pierrot figurája a reménytelen szerelmest eleveníti meg. Szemük nem látszik a maszkból, így még szomorúbbak és titokzatosabbak. Mint minden bohóc, ő is megmutat, jelképesen magára vállal egy emberi sorsot, ő a szerelmesek fájdalmát. Pierrot karaktere elegáns, okos, arisztokratikus – tökéletes ellentéte Harlekinnek, a nép vidám, műveletlen, de találékony gyermekének.
Többhetes vigalom nagyböjt előtt
A hófehér jelmezt viselő jéghercegek és jéghercegnők a tél küldöttei, hiszen még bőven benne vagyunk a télben. Általában tíz fok körül alakul a hőmérséklet ilyenkor Velencében, ködös, esős időre is számíthatunk. És ha farsang, akkor február, de akár már január utolsó napjain is elkezdődhet a mulatság. 2015-ben például január 31-re esett a karnevál első napja.
Minden évben változik a karnevál időpontja: a pogány eredetű keresztény ünnephez, hamvazószerdához igazítják, amely ugyanúgy mozgóünnep, mint a húsvét. A hamvazószerda előtti két hétben zajlik az eszem-iszom-dínom-dánom, a karnevál utolsó napja húshagyó kedd, másnap pedig kezdődik is a negyven napig tartó nagyböjt.
A szabálytalanság szabályozása
A karnevál lényege, hogy ilyenkor – ha nem is mindent, de – sokkal többet szabad, mint az év legnagyobb részében. Az évszázadok folyamán Velence vezetése azonban folyamatosan küzdött a karnevál ideje alatt megszaporódó bűntényekkel és aggasztóan fellazult erkölcsökkel, ezért újabb és újabb szabályozásokat kellett bevezetniük. 1467-ben megtiltották például, hogy férfiak női jelmezbe bújjanak, így illetéktelenül bejussanak például apácazárdákba. Aztán betiltották a könnyebb fegyvereket, pálcát, kardot viselő jelmezeket is, mert nem csak balesetveszélyesek voltak, a maszk mögött inkognitóban könnyű volt akár a másik életére is törni, a zajló farsangi kavalkádban pedig egyszerűen felszívódni.
A jelmezeseknek nem csak a kiléte titokzatos, hanem az egész fellépése. Arisztokratikusan viselkednek, teljesen némák, csak mozdulatokkal, finom gesztusokkal kommunikálnak. Odaintenek a karnevál népének, beállnak egy fotó erejéig, majd könnyed, kimért mozdulatokkal tovább libbennek.
A szolgálólánytól Batman Jokeréig
A ma felvonuló figurák évszázadok óta formálódnak. A középkori comedia dell'arte szereplői keverednek a még régebbről eredeztethető bohóckarekterekkel. Sokak tetszését nem nyeri el a modern, filmes ihletettségű figurák mejlenelése Velence utcáin, mint például az ijesztő Joker-arc a Batman filmekből, a V, mint vérbosszú vigyorgó maszkja, sőt még Darth Vader is.
A maszkokat áruló boltok kínálata is vegyes, a klasszikustól a bazáriig sokszínű a kínálat. A képen látható, hagyományos Harlekin-maszkot már 20-30 euróért kaphatunk. Csak a szemünk sávját eltakaró, kisebb maszkot már öt euróért is vesztegetnek.
A felmaskarázott babák finoman szólva is a jó ízlés határát súrolják, de Velencében egyébként is érdemes előre felkészülni arra, hogy sok mindent el akarnak majd nekünk adni. Érdemes tudatosítani, hogy a szuvenírboltok polcain látványosan felsorakozó csecsebecsék otthon egészen máshogy fognak mutatni. Persze ízlés dolga!
Barokkos túlzások
Na de miről is szólna a karnevál, ha nem az őrületes maskarákról és túlzásokról? A középkori Velence nemesi pompája jelenik meg ilyenkor a város utcáin, kissé kikarikírozva. Vajon mennyi időbe telhet az alábbi lila jelmez felöltése, és mennyire lehet fárasztó egy ilyen puccos fejdísz viselése? És ők még szerencsések abból a szempontból, hogy nem az egész arcot befedő maszkot viselnek, aminek viselése közben egy korty vizet sem lehet inni.
Mint például ők. A díszes maszkok és az operaszínpadra kívánkozó, hatalmas jelmezek azonban közel sem csak a látványról szólnak. Az olasz népi irodalmi kultúra, a középkori vándorszínházak stilizált alakjai elevenednek meg a karneválon.
Karakterek a jelmezek mögött
A comedia dell'arte klasszikus figurái, mint Colombina, a szolgálólány, Capitano, a hetvenkedő tengerész vagy az ármánykodó, kapzsi Brighella, és persze a különböző bohóckarakterek nem hiányozhatnak a karneválról.
Az alábbi, kissé hátborzongató alak neve Dottore, ez egy arisztokratikus szerepkör volt, tudós-doktort ábrázolt. A méretes, hosszú csőrös maszk miatt bizarr látványt nyújt, a középkori pestisdoktorok gyógyításkor használt álarcát juttatja eszünkbe. A maszkokhoz és viseletekhez mindig járul egy szerepkör is. A Dottorét például, ha vásári komédiákban jelenik meg a színpadon, nem csak a csőrszerű maszkról ismerhetjük meg. Ő egy folyton okoskodó, mindent jobban tudó, bosszantó alak, aki azt sem érzi kellemetlennek, hogy otromba módon udvarol fiatal lányoknak.
Évszázadok alatt szelídülő hagyományok
Egykor a karnevál attrakciója volt egy vakmerő artistamutatvány: a Dózse Palota és a Szent Márk Bazilika harangtornya között kifeszített kötélen billegett át egy kötéltáncos – már ha le nem esett, és ez akkoriban belefért a karneváli programba. Mára a kifeszített kötél megmaradt, de csupán egy gipszből kiöntött galambot csúsztatnak át rajta.
A galambok ennél fontosabb szerepben is feltűnnek a karneválon, még ha papírból is vannak. Egykor virággal feldíszített ökrök vezették fel a Szent Márk térre a felvonulókat, de az állatok számára nem volt sok köszönet ebben: ott, helyben levágták a fejüket a dózse színe előtt. Sokat szelídült azóta a ceremónia, ma a felvonulás végén papírgalambokat és konfettiket szórnak le a tér mellett magasodó harangtoronyból.
Ha eluntunk az andalgást a karneválon, vagy a csemeténk energiafeleslegét szeretnénk levezetni, korcsolyázhatunk is Velencében, a karnevál idejére megnyitott jégpályán. Helyszín, nyitvatartás itt. Ha pedig a sportolás és karnevál élményét ötvöznénk, mi is csatlakozhatunk a karnevál nordic walking csapatába! Infók itt.
Sokan mondják, hogy régebben mennyivel jobb volt, amikor még nem özönlött ennyi turista a karneválra. Gyakran akár tíz kilométert is kell gyalogolni a parkoló autótól, turistabusztól. Van benne némi igazság, de a velencei karnevál még így is óriási élmény!