Grúzia nem éppen slágerhely a turisták körében, de annál izgalmasabb a felfedezése! A szenvedélyes utazóknak persze már régóta kedvence: gyönyörű a tengerpartja, 5000 méter feletti a legmagasabb pontja, változatos tájak, izgalmas konyha jellemzik, és igazán kedves, nyitott, vendégszerető emberek lakják.

Hivatalosan Európához tartozik, legnagyobb részt keresztények lakják – a népesség 82 százaléka hivatalosan a grúz keresztény egyház tagja –, de a közép-ázsiai behatásokat éppúgy felfedezhetjük.

Nem para: pára

Ha fogalmunk sincsen, hogy a tőlünk több mint kétezer kilométerre lévő kis ország belsejében vajon milyen időre is számíthatunk, ne jöjjünk zavarba. Grúzia területe Magyarország körülbelül háromnegyedének felel meg, éghajlatában mégis olyan szélsőségek jelennek meg, mint a szubtrópusi klíma, vagy a Kaukázus és a déli Kis-Kaukázus mentén az igazi hegyvidéki éghajlat, télen méteres hótömeggel és hűvös nyarakkal. Kutaiszi városában a szubtrópusi monszun éghajlat a jellemző: egész évben sokat esik, amire érdemes felkészülni. A forró nyarakon is nagy páratartalommal kell számolni, és arra, hogy bármikor eleredhet az eső.

Dávid, az építő

Kutaiszi a 900-as évek végétől majdnem 150 éven át Grúzia fővárosaként működött, az 1100-as években pedig egy jelentős uralkodó, Dávid király, "az építő" került hatalomra, akire azóta is jó szívvel emlékszik a grúz nemzet. Dávid király ekkor, vagyis megdöbbentően korán, majdnem ezer évvel ezelőtt alapította meg Kutaisziben a Gelati Tudományos Akadémiát. A város azóta is őrzi az oktatásban és tudományban betöltött szerepét, ma a legjelentősebb oktatási intézménye az 1930-ban alapított Akaki Tszereteli Állami Egyetem.

Nem fagyi: Gelati

Ez a Gelati nem az olasz gelati. Így hívják az egyik legszebb templom- és kolostoregyüttesüket. A Gelati egy erdős dombtetőn fekszik, autó híján könnyen megközelíthetjük Kutaisziből vasúton is, körülbelül 10 kilométer távra van a belvárostól. Ezeket az épületeket is Dávidnak, az építőnek köszönheti az utókor: ő építtette az Áldott Szűz nevű főtemplomot, a többi templomot pedig később húzták fel köré. A középkorban virágzó oktatás folyt itt, de a középkor végén bezárták az itt működő akadémiát. Az 1500-as években a törökök fosztották ki, a bolsevik hatalomátvételkor pedig feloszlatták az itt működő szerzetesrendet. 1988-tól funkcionál ismét templomként a Gelati.

Kötelező: Bagrati katedrális

Kutaiszi legfőbb látnivalóját magyarul legegyszerűbben Nagyboldogasszony templomnak nevezhetnénk. A XI. században épült, amelyet az 1700-as években iszlám hódítók majdnem teljesen leromboltak. Csak majdnem: a közel ezer éves alapjai ugyanis a mai napig megvannak, az utóbbi évszázadban pedig szépen újjáépítették. Azaz kérdéses, hogy szépen vagy sem: a helyiek közül sokan érzik úgy, hogy a helyreállítás nem megfelelőképpen zajlott, mert nem hű az eredetihez.

Egy gyönyörű írás margójára

A grúz se nem latin-, se nem cirillbetűs írás. Jelenleg hivatalos ábécéjük 33 betűből áll, a kalligráfia kedvelőinek azonban valóságos kincsesbánya a grúz írás. Pontosabban írások, ugyanis többféle változata létezik, de a középkori vallási szövegek írására külön ábécét használtak! És milyen kicsi a világ: az 1600-as években élt erdélyi betűmetsző és nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós volt az első, aki grúz nyelvű szöveget nyomtatott. Neki köszönhető tehát az első grúz nyomtatott ábécé megalkotása, amit a grúz fejedelem megrendelésére készített el.

 Hacsapuri, koriander és a grúz borok

Ha Grúzia és gasztronómia, a legelső asszociációnk a hacsapuri lehet. Ez egy lapos kenyérféle, a tésztájába joghurtot is kevernek, a sajtos töltelékbe az eredeti recept szerint – persze ki tudja, hány "eredeti" recept lehet forgalomban – többféle sajt kerül: ricotta, feta és mozzarella is.

 Grúziában biztosan találkozni fogunk a ketsivel: a forró agyagtálakban egytálételek készülnek, a pörköltszerű húsokat lassan párolják, gazdagon fűszerezik – a magyar ízléshez igazából nagyon is közel állnak az ételeik. (Még kovászos uborkát is kínálnak a pörköltjeik mellé!)

Csirkét, marhát, kacsát, bárányt is készítenek agyagedényben, gazdag zöldséges szószban, de a vegetáriusoknak sem kell lemondani az autentikus grúz konyha finomságairól, az ajapsandali (marinált paprikával főtt padlizsánpörkölt) vagy a lobio is hagyományos ételük. A lobio tulajdonképpen egy tarkababfőzelék, persze keleties fűszerezéssel és görögszénamaggal, de a koriander sem maradhat ki belőle. Errefelé ugyanis a koriandert két marokkal mérik, amihez csak kicsit is illik, arra bőven szórják.

A grúzok nagyon büszkék a boraikra, és van is mire. Több mint 500 fajtát készítenek az országban, de ennél is fontosabb, hogy nem kevesebbet állíthatnak magukról, minthogy a tudomány mai állása szerint a borkészítés legősibb helyszíne a világon a mai Grúzia területe. Még a bor neve is minden valószínűség szerint grúz eredetű. Ha nem is a magyar nyelvben, de számos más nyelvben igen: a grúz ghvino szóból eredeztethető a vino, vin, wine, Wein és a többi.