Valószínűleg egy rámpa vagy lépcső, egy oltár és egy fal vagy oszlop, mondhatni egy kisebb méretű piramis lehet az - írja az MTI a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (UNAM) közleménye alapján. Az építményrészeket, amelyek az i.sz. 550-800 közötti időkből származnak, elektromos tomográf segítségével fedezték fel a kutatók.

A Kukulkán piramis szakaszonként épült fel. A ma látható rész 1050 és 1300 között épült. Az 1930-as években felfedezett alsóbb építmény a 800 és 1000 közötti időszakból származik. Akkoriban a Yucatán-félszigeten élő maják keveredtek más közép-amerikai kultúrákkal.

A most felfedezett legalsó rész a tiszta maja korszakból eredeztethető. "Erről a korszakról csak kevés információval rendelkezünk" - mondta el Denisse Lorenia Argote régész. Chichén Itzá Mexikó egyik legfontosabb régészeti helyszíne. A romváros 1988 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

"Olyan, mint az egymásba illeszthető orosz baba. A nagy piramis alatt van egy másik, és az alatt egy harmadik" - mondta René Chávez projektkoordinátor a felfedést ismertető sajtóértekezleten. A szakemberek szerint a piramisokat különböző okok miatt építették egymásba, például szerkezetének állagromlása, esetleg a társadalomban új vezető megjelenése miatt.

A régészek tavaly fedezték fel, hogy a Kukulkán piramistemplomot egy föld alatti folyózug fölé építették. A föld alatti folyózugot sziklaréteg fedi. Ezek a föld alatti folyók a Yucatán-félszigeten elterjedt kútszerű karsztképződményeket (cenote) kötik össze.