Szeret pompás kastélyokat felfedezni? Mit szólna egy komplett hosszú hétvégéhez, ami csak a különleges főúri és uralkodói lakhelyekről szól? Mutatunk egy távolabbi háromnapos itinert az osztrák-német határon, és egy ugyanolyan izgalmas, de közelebbi útvonalat az osztrák-magyar határon. Tartsanak velünk!

Őrületes kastélyok az osztrák-német határon

Ezen a túrán három nagyon eltérő és a maga műfajában egészen egyedülálló kastélyt járhatnak végig: a salzburgi Hellbrunn kastélyt, Bajoroszág legnagyobb tavának egyik szigetén található Herrenchiemsee kastélyt, és a hegyormon magasodó mesekastélyt, Neuschwansteint.

Az első nap legyen az utazásé, majd Salzburg felfedezéséé – szerencsére nem kibírhatatlanul hosszú idáig az út az autópályának köszönhetően. Ha még nem jártak az ékszerdobozka-városban, itt találnak tippet a városnézéshez, ha már sokadszorra jönnek, akkor itt. Ha pedig megrögzött Muzsika hangja rajongók, akkor itt.

Az útvonal első kastélya igazából nem is az épület, hanem meglepő kertje miatt érdekes. A Salzburg belvárosától nem messze található Hellbrunn kastélyt Markus Sittikus érsekfejedelem építtette magának. Nagy hatalmú és sajátos humorú ember lévén a kastély kertjét váratlanabbnál váratlanabb helyeken spriccelő szökőkutakkal rakatta tele, és ezekkel viccelte (vagy éppen alázta) meg a látogatóba érkezőket. A trükkös kutak négyszáz év elteltével még mindig működőképesek, vezetett kertlátogatás körében lehet őket kipróbálni. A látogatást érdemes szép napsütéses időben megejteni, így nagyon jó móka. Két tanácsot szívleljenek meg: a kerti asztalnál csak az asztalfőre üljenek le, a telefont, kamerát pedig jól rakják el a táskájukba.

A második napot töltsék a Salzburgtól kb. hetven kilométerre, Bajorország legnagyobb tava, a festői Chiemsee mellett. Az autót Prien am Chiemsee településen érdemes leparkolni, innen menetrend szerinti hajójárattal juthatunk el a Herreninsel szigetre, Versailles bajor megfelelőjéhez. Bár a sziget nem óriási nagy, a sok látnivaló és a kellemes sétautak miatt érdemes rá bőségesen időt szánni. (Arról, hogy nagyjából mennyi ideig tart elsétálni a hajóállomástól a kastélyig, megnézni az épületet, a parkot, a múzeumot és a szigeten található monostort, a kastély honlapján találnak áttekintést.)

A szigetet 1873-ban szerezte meg II. Lajos bajor király, hogy megépítse rajta kastélyát, melyet XIV. Lajos nagy rajongójaként Versailles másaként képzelt el. Az építkezés 1878-ban kezdődött meg, ám a király halála miatt befejezetlen maradt, csak a főszárny, illetve a szökőkutakkal és szobrokkal díszített park készült el. A kastély belsejében a főlépcsőház, a királyi hálószoba és a tükörterem, na meg a fejlett infrastruktúra érdemel említést. Utóbbiban ugyanis jóval túlszárnyalta a Herrenchiemsee kastély Versailles-t: angol vécé, folyóvíz, központi fűtés és hatalmas fürdőkád is helyet kapott benne, míg francia párjában semmi ilyesmi nem volt. A király egyébként csak pár napot töltött el itt 1885 szeptemberében.

A harmadik napon látogassanak el a világ egyik legvarázslatosabb kastélyába, mely a Chiemseetől két órás autóútnyira fekszik. A Neuschwanstein kastélyt is II. Lajos bajor király építtette, egy színházi díszlettervezőt kért fel az épület megtervezésére. A kastélyt a király életében még Új hohenschwangaui kastélynak hívták. Ma is használatos neve Richard Wagner Lohengrinje nyomán a Hattyú-lovagtól ered, mivel a király nagy rajongója volt a zeneszerzőnek. Neuschwanstein ma Németország egyik leglátogatottabb turistacélpontja, és az ország legtöbbet fényképezett épülete, annak ellenére, hogy a kastélyban tilos fényképezni.

A különböző építészeti stílusokat ötvöző kastély – a berendezés és dekoráció román, mór, gótikus, bizánci és barokk jegyeket is hordoz magán – legfőbb érdekessége, hogy Herrenchiemsee-hez hasonlóan ez is számos modern berendezési tárgyat és technológiai megoldást rejt. II. Lajos az épületet villannyal, fűtéssel, gőzmotorokkal, fejlett szellőzőrendszerrel, angol vécével is felszereltette. A meredek sziklafalra épült várkastély öt emeletén összesen háromszázhatvan szoba található, ám a király tisztázatlan körülmények között bekövetkezett haláláig ebből csupán tizennégyet sikerült befejezni.

Főúri pompa a Fertő-tó körül

Ha nem akarnak ilyen messzire utazni, az osztrák-magyar határon is remek kastélytúrát szervezhetnek Fertőd, Kismarton és Nagycenk vagy Halbturn érintésével. Az alábbi útvonalat, vagy akár csak egyes szakaszait kerékpárral is végig lehet járni.

Első nap utazzanak el Fertődig, és nézzék meg az Esterházy Fényes Miklós által megálmodott, az elmúlt években fokozatosan megújuló kastélyt, és járják be a rózsakerttel kiegészült parkot is. Estére is érdemes itt maradni: a Marionettszínház épületében gyakran tartanak különböző előadásokat a táncshowtól a könnyű- és komolyzenei koncertekig. A szórakozás után pedig a kastély szállóvá alakított szárnyában hajthatjuk álomra fejünket.

Második nap irány az innen 45 kilométerre található Kismarton (Eisenstadt), ahol a másik pompás Esterházy rezidencia található. A sárga színű, hagymakupolás épület helyén anno egy 13. századi vár volt, aztán az 1600-as évek közepén átépítették csinosabb kastéllyá. Különösen érdekesek a főhomlokzaton a magyar hadvezéreket ábrázoló mellszobrok, és a párkányok alatt, illetve a kastélyudvaron is felfedezhető torz, fintorgó fejeket formázó stukkók.

Ez utóbbiakról számos legenda kering: az egyik szerint az udvari tisztviselők nem fizették ki a stukkókészítők munkadíját, ezért a művészek bosszúból a tisztviselők grimasztól eltorzult arcát örökítették meg. A kastély persze belülről is izgalmas, itt található a világ egyik legszebben dekorált koncertterme, a Haydn-terem. A hercegi család, illetve az itt alkotó Haydn életét tematikus idegenvezetéseken ismerhetjük meg, ezekről bővebben a kastély honlapján tájékozódhatnak.

Ha szeretnék teljesen körbejárni a tavat, harmadik kastélynak a halbturni Harrach kastélyt ajánljuk, szintén az osztrák oldalon. Ha inkább haza húz a szívük, akkor pedig a nagycenki Széchenyi kastélyt. Ha pedig belefér az idejükbe, akkor leginkább mindkettőt. Halbturn (Féltorony) községben található későbarokk épületegyüttes 1711-ben épült. Mária Terézia idején a Habsburg–Lotaringiai család magánrezidenciájává vált – olvasható róla a Wikipédián. 1949-ben a kastély leégett, csak a középső terem maradt sértetlen, melyet később helyreállítottak.

Ma a császári család egyik leszármazottjának magánbirtoka, de a kastély a nyilvánosság előtt is nyitva áll. Kiállításokat, koncerteket tartanak benne, egy részét pedig múzeumként rendezték be. Az épületben vinotéka és antikvárium, egy étterem és egy kis panzió is működik. A kastély udvarán gyakran rendeznek különböző eseményeket: augusztus 21-én lipicai lovasbemutató, augusztus 26-28. között pedig kertészeti vásár lesz, telente Burgenland leghangulatosabb adventi vásárát rendezik itt.

Nagycenken a kastélyban a Széchenyi emlékmúzeumot láthatjuk, parkjában a világörökség részét képező hársfasort érdemes megnézni. Nem messze innen további látnivalók várják a turistákat: múzeumvasúttal utazhatnak, felkereshetik a tavaly megújult Széchenyi mauzóleumot, a templom mellett pedig egy nagyon klassz, színes, Széchenyi témájú fajátszótér várja a gyerekeket.

Újabb cikkünk ebben a témában:
Ingyen látogathat kastélyhoteleket a hétvégén - 2016.04.15.
Nyitott hétvégét tartanak a hazai kastélyszállodák. Ezen a három napon bárki betérhet látogatóként a történelmi falak közé egy ingyenes házbemutatóra, a szállóvendégeket pedig kedvezményekkel várják.