Ötödik szülinapját ünnepli a Travelo magazin, ennek örömére cikksorozattal jelentkezünk, melyben megmutatjuk azokat a helyeket a világban, amiket valamilyen okból örökre az emlékezetünkbe véstünk. Kedvenc világörökségi helyszíneinket, túraútvonalainkat, és fürdőhelyeinket már megmutattuk. Most a legfurcsább hangulatú turistalátványosságok következnek.

Snake Temple, Penang

Egy bizarr látványosságokról szóló listáról nem hiányozhat a Malajziában, Penang szigetén található kínai szentély. A Sungai Kluangban található hely az egész világon egyedülálló, ugyanis viperák őrzik a szentélyt. Sőt, hüllőkből akad a környező fákon is, így nem árt odafigyelni, hogy mi alá állunk be hűsölni.

Devetaki-barlang, Bulgária

És egy újabb állatos hely: egy különleges, lyukas karsztbarlang Bulgáriából, mely harmincezer denevér otthona. A Devetaki-barlang a legközelebbi nagyvárostól, Lovechtől 15 kilométerre fekszik. Hatalmas méretei, és a mennyezetét tagoló ovális nyílások miatt eleve földöntúli hangulata van, amit a népes denevérkolónia csak tovább fokoz.

Léka vára, Ausztria

És ha már a denevéreknél tartunk: nem is kell Bulgáriáig menni, ha sokat akarunk belőlük látni egy kupacban. Elég csak Ausztriáig, azon belül is a lékai várig menni. A templomos lovagok egykori várát nyaranta Közép-Európa legnagyobb csonkafülű denevérpopulációja lakja – ez már önmagában garantálja a misztikus hangulatot. És ez csak tovább fokozódik, amikor az ódon épületet bejárva hol titokzatos templomos szentélyben, hol nyikorgó csigalépcsőn megközelíthető, egykor paplakként szolgáló toronyszobában találjuk magunkat. Ráadásul a legenda szerint a vár kútja Báthory Erzsébet csontjait rejti.

 A vár üzemeltetői jó érzékkel rá is játszanak a baljós hangulatra: Drakula színházat szerveznek, a várudvaron pedig középkori lovagi tornán vehetünk részt, és van egy interaktív denevérkiállítás is a kastély legfelső szintjén.

Tskaltubo, Grúzia

Grúzia szebb időket látott fürdővárosa a Szovjetunió összeomlása után még rosszabb sorsra jutott, mint a keleti blokk egykor népszerű, mára elfeledett tengerpartjai. Míg az utóbbiakat újra kezdik felfedezni maguknak a turisták, Sztálin egykori kedvenc gyógyfürdője, Tskaltubo leginkább egy szellemvárosra emlékeztet. Mikor 2015-ben ott jártunk, még csak egyetlen szállodát újítottak fel. Valamint a hozzá tartozó parkban egy megalomán, köralakú, sztálinbarokk báltermet. A többi szálloda olyan állapotban volt, amiről az urbexesek is csak álmodozhatnak.

Tömegturizmustól itt igazán nem kell tartania! A Wikipedia szerint évente jelenleg 700 turista fordul csak meg Tskaltubóban. A város aranykorában 125 ezren jöttek ide nyaralni minden évben. Mivel 33-35 fokos hőmérsékleten felszínre érkező gyógyvize számos betegségre – például keringési és reumatikus panaszokra, nőgyógyászati és bőrbetegségekre – jó hatással van, újra felfuthat itt a gyógyturizmus, ha egyszer felújítják a többi régi szállodát is.

Csodabogyós barlang, Magyarország

Hogy itthonról is hozzunk egy hátborzongató példát: a balatonedericsi Csodabogyós-barlang klausztrofóbiásoknak maga a pokol. Még akkor is, ha a szakképzett vezetők mindenben segítenek a látogatás során. Egy csatornafedő-szerű mesterséges bejáraton kell ugyanis leereszkedni a mintegy 10 méteres mélységbe, de természetesen csak miután tetőtől talpig beöltöztünk védőruhába, és felvettük a fejlámpával felszerelt védősisakot. A barlang alap túráján végigmenni egy körülbelül egy óra negyven perces kalandot jelent, amelyet tényleg csak azoknak ajánlunk, akik bírják a szűk helyeken csúszást-mászást.

Szóval ne úgy képzeljük el, mintha egy fenséges földalatti teremben sétálgatva csodálnánk a lelógó cseppköveket és tesztelnénk a kiváló akusztikát, inkább úgy, hogy csurig leizzadva vergődünk a szűk járatokban, miközben különböző fogadalmakat teszünk szerencsés kijutásunk esetére. A túra során ugyanis sokszor törpejárásban, vagy hason csúszva kell közlekedni a földalatti keskeny résekben, ahol csigasorban araszolgatnak egymás mögött a csapat tagjai. Az útvonal egyik érdekessége a szülőcsatorna szakasz, ahol a vezetők kifejezett instrukciói alapján haladhatunk előre aszerint, hogy melyik testrészünket hogyan kell helyeznünk és mozgatnunk ahhoz, hogy átverekedjük magunkat egy-egy szakaszon.

 Egyébként, ha már a balatonedericsi hátborzongató helyeknél tartunk: a település szellemkastélyáról is nevezetes. A kastély nevét állítólag tetejének vagy ajtajainak színéről kapta. De annyi szörnyűség történt a falai közt, hogy a története miatt is megilletné ez a név. A kastély gyilkosságokban bővelkedő történetében az első 1912 nyarán esett meg, amikor az edericsi gulyás féltékenységből megölte kedvesét, a kastély szakácsnőjét. Két évvel később a kastély tulajdonosa, Nedeczky Jenő öngyilkosságot követett el a falak között. A következő tulajdonos, Vág Jenő is önkezével vetett véget életének, amikor hűtlenségen kapta a feleségét, és később a nő új vőlegénye is öngyilkos lett. És még mindig nincs vége a haláleseteknek: az özvegy egy, a második világháborúban kettős hírszerzőként dolgozó férfinak adta el a kastélyt. Látszólag a németeknek dolgozott, de valójában a szovjetek és angolok hírszerzője volt. Erről valószínűleg tudomást szereztek a németek, mivel 1945 februárjában ez a kastélytulaj is öngyilkos lett.