Ötödik szülinapját ünnepli a Travelo magazin, ennek örömére cikksorozattal jelentkezünk, melyben megmutatjuk azokat a helyeket a világban, amiket valamilyen okból örökre az emlékezetünkbe véstünk. Lesznek szédítő magaslatok, pompás tengerpartok, eszméletlen finom falatok, különleges emberi sorsok, praktikus tippek, de például hátborzongató helyek is. Az első részben a kedvenc világörökségi helyszíneinket mutatjuk be. Nem dicsekedni akarunk velük, sokkal inkább olvasóinkat is arra biztatni, hogy ha tehetik, nézzék meg ezeket. Mert a következő helyeket egyszer látni kell.

Tokaji borvidék, Magyarország

Kirándulás a gyönyörű dűlők között, néhol egy-egy pohár borra megpihenve, aszútól a száraz szamorodniig. Piknik a dombtetőn kockás pléden, vagy fine dining ebéd az év éttermében... Persze, hogy a Tokaji borvidéken járunk! Illetve annyira talán mégsem magától értetődő, hiszen hiába az UNESCO-védelem és a világhír, az emberek többsége, ha a Tokaji borvidékre gondol, nem az idilli táj és a jobbnál jobb borok jutnak eszébe. A szocializmus minőség helyett a mennyiségre koncentráló bortermelése igencsak elkoptatta a Tokaji nevet, aki pedig irtózik az édes boroktól, eleve legyint, ha erről a környékről hall.

Pedig mint kiderült, kiváló száraz borokat is készítenek Tokaj-Hegyalján, és ha a megfelelő helyre megyünk, világviszonylatban is versenyképes vendéglátásban lehet részünk. A helyi erők pedig azon vannak, hogy minél előbb eljöhessen az az idő, amikor bármelyik hegyaljai vendéglátóhoz betérve ugyanazt a magas minőséget kaphassuk, ami egyelőre csak néhány hely sajátja. Az elmúlt években egyébként azt is teszteltük, mit ad Tokaj egy alkoholt nem fogyasztó turistának, benyomásainkról itt meséltünk.

Fertő tó / Neusiedlersee, Magyarország és Ausztria

A tó, ahol egyszerre lehetünk otthon és külföldön. Ahol hangulatos települések, különleges madárvilág, zseniális éttermek, pezsgő vízi élet, színvonalas bringás infrastruktúra várja az embert, és még csak utazni sem kell olyan sokat érte. Az évek során többször is visszatértünk a Fertő tóhoz, mert itt pár nap alatt úgy kipihenhetjük magunkat, mintha minimum egy hétre mentünk volna nyaralni.

Wachaui kultúrtáj, Ausztria

Wachau 2000 óta világörökség, és két okból a kedvencünk: egyrészt mert elképesztően szép, másrészt remek borokat köszönhetünk neki. Wachau kapuja a bájos Krems városa, innen indul a fantasztikus osztrák Dunakanyar. Hangulatos borozók – helyi néven heurigerek –, érdekes templomok, várromok, teraszos művelésű, lépcsőzetesen elhelyezkedő szőlők, kedves kis települések és csodás panoráma várja itt az utazót.

Jó időben érdemes kerékpárt hozni magunkkal, vagy bérelni egyet, és a jól kiépített kerékpárúton élvezni a természet közelségét. Érdekesség, hogy itt található Willendorf település is, ahol a vasút építésekor került elő a híres willendorfi Vénusz szobrocska, amit ma Bécsben, a Természettudományi Múzeumban lehet megnézni. A Wachaui kultúrtájat az apátságáról híres Melk zárja le. Bár a melki apátság jellegzetes, sárga, barokk épületegyüttesét a többség csak az autópályáról szokta látni, nagyon is érdemes közelebbről is megismerkedni ezzel a hatalmas bencés apátsággal. Hogy miért, arról itt írtunk bővebben.

Toscana pompás városai, Olaszország

Úgy tűnik, a dimbes-dombos Toscanát páratlan tájaival és szép boraival mindenki szereti, még az UNESCO is. Erről árulkodik legalábbis az a tény, hogy kis túlzással minden második város világörökség erre. A reneszánsz csoda, Firenze 1982 óta, a középkori lakótornyok városa, San Gimignano 1990 óta, a pápa egykori lakhelye, a festői tájból kiemelkedő Pienza 2004 óta.

És persze az imádni való, időutazás-hangulatú Siena is világörökség (1996 óta), ahogyan a ferde tornya miatt világhírű Pisa is (már 1987 óta). Utóbbi helyszínen nem az egész óváros – pedig egyébként megérdemelné – csupán a Campo dei Miracoli, azaz a Csodák tere, ahol a torony is áll.

Amszterdam csatornái, Hollandia

A közhiedelemmel ellentétben Amszterdam látnivalói nem merülnek ki a coffeeshopokban, és a kirakatokban ácsorgó örömlányokban. Ahhoz, hogy a város bájos arcát megismerjük, csupán annyit kell tennünk, hogy a központi pályaudvarhoz közel eső városmag helyett kicsit más irányban indulunk el – például a Prinsengracht és a Herrengracht környékén, vagy a Reguliersgracht mentén barangolunk.

Itt irigylésre méltó lakóhajók, és tipikus, 17. századi gazdag kereskedők házai sorakoznak. A Singelgrachton belül eső csatornarendszer élvez világörökségi védelmet 2010 óta, és pont ez a város legszebb része egyébként.

Brugge történelmi központja, Belgium

A belga Brugge (vagy ismertebb írásmóddal Bruges) az idilli csatornák, díszletszerűen tökéletes utcák, csokiboltok, hangulatos éttermek és sörözők városa, 2000 óta világörökség. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy utcáin sétálni a temérdek turista ellenére is olyan érzés, mintha visszautaznánk az időben.

"Csak ötven kilométer Brüsszeltől, és olyan gyönyörű, olyan mélységesen lenyűgöző, mintha nem is ugyanaz az ország lenne. Ez a hely minden ízében tökéletes: a macskaköves utcák, a nyugodt, palackzöld vizű csatornák, a meredek tetejű középkori házak, a piacterek, a szendergő parkok, minden, de minden" – írja zseniális útirajzában Bill Bryson, mi pedig csak bólogatni tudunk sorai láttán. Ottjártunkkor kishajóztunk, csatangoltunk, múzeumoztunk, és nagyon jókat ettünk-ittunk. Élménybeszámolónkat itt olvashatja el.

Granada, Spanyolország

Az elmúlt öt évben kétszer is jártunk itt: fotósunk kora tavasszal a nagy hidegben dideregve, mi nyáron a kibírhatatlan hőségben olvadozva jártuk meg Granadát, a Sierra Nevada hegység lábánál fekvő spanyol nagyvárost. Amiben viszont nem különböztek útjaink: Granadát egy fiatalos, pezsgő, fantasztikus építészettel megáldott városként ismertük meg, ahová muszáj lesz még visszatérni. Küzdöttünk csigával tapas bárban, elvegyültünk az 1994 óta világörökségi címmel büszkélkedő Albaicín negyed bohém világában, és persze hosszú órákon át ámuldoztunk az Alhambra pompás udvarainak és termeinek útvesztőjében.

Utóbbi egyértelműen a város leghíresebb látnivalója, neve az arab al-hamra, vagyis 'a vörös' szóból származik, és 1984 óta a világörökség része. A dombon található erődöt 1223-ban kezdték építeni az első Naszrida uralkodó, I. Muhammad idején. Utódai 1408-ig folytatták a bővítést. Szerencsére az 1492-es reconquista időszakát is átvészelte – a katolikus királyoknak annyira bejött a hely, hogy beköltöztek a granadai emírek lakhelyére, innen irányították országaikat, és eközben hozzáláttak az épületkomplexum restauráláshoz is. És bár a medencékkel, szökőkutakkal, mirtuszbokrokkal kialakított fantasztikus udvarok, és a stukkókkal, faragásokkal és légiesen könnyed mennyezetekkel rendelkező belső termek labirintusszerű rendszere már nem olyan buja mint egykor, még mindig bőven van mire rácsodálkozni.

Plitvicei-tavak, Horvátország

Mélykékben, türkizben, világoszöldben pompázó tavak, folyamatosan morajló vízesések, kristálytiszta víztükör fölött átívelő fapallók: a Plitvicei Nemzeti Park olyan hely, amiért sokan a fél világot átutazzák, hogy egyszer az életben láthassanak ilyet. Nekünk meg akkora mázlink van, hogy egyszerűen itt van a szomszédban.

A pompás tórendszer egyébként 1979 óta világörökség, státusza azonban most a túl sok látogató miatt veszélybe került. Az UNESCO jövő februárig adott időt a nemzeti park vezetésének, hogy eleget tegyen kéréseiknek: akciótervet kell készíteniük arról, a turisták mekkora számban, milyen feltételek mellett látogathatják a tavakat. A térség területrendezési tervét is összhangba kell hozni az előírásokkal. Ellenkező esetben lekerülhetnek az UNESCO világörökségi listájáról. Nagyon szurkolunk nekik, hogy sikerüljön megnyugtatóan rendezni a helyzetet.

Nagy fal, Kína

A fénykorában körülbelül hatezer kilométer hosszú erődítményrendszerhez mi Pekingből látogattunk el, a fal legközelebbi része körülbelül nyolcvan kilométerre van a belvárostól. A két legnépszerűbb, legjobban felújított, ezáltal legturistásabb szakasz a Mutianyu, és a Badaling, mi az utóbbit látogattuk meg. A kínai nagy fal tényleg nagyon nagy, és bizonyos részeken igencsak meredek, dolgozik a combizom erősen. De megéri: minél feljebb és feljebb jut az ember, annál jobban hasonlít a korábban annyiszor látott képekre a látvány.

Vannak olyan helyek a világban, amiket mindenki rendszeresen lát a neten, az újságban, a tévében, turisták százezrei keresik fel, és fotók millióit készítik el róluk naponta. Aztán amikor végre mi is eljutunk hozzájuk, tartsuk bármilyen kínosnak a turistás csordaviselkedést, lelkesen pózolunk előtte, és készítjük el a milliomegyedik fotót mi magunk is. Sejtettem, milyen lesz a hatalmas és romos Colosseumot megpillantani Rómában, vagy hogy Pisában tényleg ferde lesz az a torony, mégis szuper volt erről személyesen is megbizonyosodni. Na, pont ilyen élmény a fal is.

Petra, Jordánia

Ha pedig lehet fokozni, a jordánok "Elveszett városára", Petrára még inkább érvényes ez a megállapítás. Itt ugyanis nem csak arra csodálkozunk rá, hogy tényleg azt adja a hely, amit a képek alapján vártunk, hanem arra, hogy még mennyi minden mást is ad! Az ikonikus templom mellett van ugyanis itt még több száz látnivaló egyszerű sírkamráktól, római ihletésű főtérig.

Teázhatunk beduinoknál, órákon át túrázhatunk népszerű és eldugott helyekre, felmászhatunk a környék egyik legmagasabb pontjára, ahol Petra eredeti lakói, a nabateusok állatáldozataikat mutatták be, és ahonnan ma a legjobb kilátás nyílik a környező településekre. Petrát egyszer látni kell! Ha már tervezni is kezdene, olvassa el friss gyakorlati tanácsainkat Jordániához.

Sintra, Portugália

Bár Lisszabon annyira jó hely, hogy nehéz szívvel indul el onnan az ember más portugál városokat felfedezni, az egy órás vonatútra fekvő Sintrát óriási hiba lenne kihagyni. Különleges épületek és hatalmas erdők találkoznak itt, karnyújtásnyira a tengertől.

A legszínesebb sintrai palotát, a Palácio Nacional da Penát "portugál Neuschwansteinként" is szokták emlegetni. Építésze a gótikához nyúlt vissza, de csavart egyet a stíluson, kiegészítette mór, egyiptomi és reneszánsz elemekkel, pedig az eklektika akkoriban még nem volt divat. A végeredmény egy izgalmas és rendkívül egyedi látványosság, ami színeivel és formáival mindenkit jókedvre derít. A palota mellett kihagyhatatlan még Sintrában a Quinta da Regaleira "elvarázsolt kertje" és a Palácio Nacional de Sintra épülete a lefelé fordított fagyis tölcsérekre emlékeztető kéményeivel.

Yosemite Nemzeti Park, USA

Bár nem az Egyesült Államok legidősebb nemzeti parkja (csak a harmadik legidősebb), a kaliforniai Yosemite Nemzeti Park tartogat így is bőven rekordokat azoknak, akik a legeket keresik az utazásaik során. Itt élnek a világ legnagyobb élőlényei, a park mamutfenyői közül kettő is rajta van a világ harminc legmagasabb óriásfenyőjének listáján. És a legöregebb fák versenyében is előkelő helyen végeznének 3000 év körüli korukkal.

Itt van Észak-Amerika legmagasabb vízesése, és a Föld leghatalmasabb gránittömbje is, az El Capitan. Mi kétszer is túráztunk itt. Egyszer ősszel, gyönyörűen sárguló levelek között, egyszer pedig nyáron. Olyan élmény volt, ami miatt a parknak mindenképp itt a helye a listán!