A Travelo őszi cikksorozatában olyan városokat és régiókat mutatunk be, ahol egy tökéletes hosszú hétvégét tölthet el, de elsőre valószínűleg nem jutna eszébe ide indulni. Akár gyakorlott utazó, aki bejárta már a legismertebb európai nagyvárosokat, most pedig valami újra vágyik, akár ínyenc kezdő, aki az alig ismert helyeket keresi, kövesse az őszi tippjeinket! Ajánlottuk már Oslót, Poznant, és Varasdot, most pedig a svájci St. Gallenen a sor.

Miért érdemes St. Gallenba utazni?

St. Gallen neve ismerősen csenghet, legalább egyszer mind találkoztunk vele a történelem könyvünkben. Itt volt ugyanis a legnyugatibb pont, ahová a kalandozó magyarok eljutottak. Biztosan van, akinek már ez is elég lenne ahhoz, hogy elinduljon megnézni a várost, de szerencsére van itt sok minden más is, amiért érdemes útra kelni. St. Gallen kolostora például világörökségi helyszín, a város sok évszázados textilipari hagyományt ápol, a környéken több híres sajt készül, és innen származik Svájc legnépszerűbb kolbásza is.

Kolostora és az apátság barokk könyvtára is a világörökség része. St. Gallen évszázadokon át fontos vallási központ volt, az egyik legjelentősebb bencés apátság működött itt. Korabeli jelentőségét jól mutatja, hogy már a 13. században független fejedelemségként működhetett, élén az apáttal. A középkori kolostorépületből sajnos nagyon kis rész maradt csak fenn, cserében ma a késő barokk katedrálist és a hozzá tartozó épületegyüttest – benne a szintén világörökségi könyvtárral –, csodásan felújított állapotban találjuk.

A könyvtárat leginkább szervezett csoporttal érdemes megnézni. Így garantált, hogy bejutunk, és a városi engedéllyel rendelkező idegenvezetők megmutathatnak olyan rejtett részleteket is, amelyekhez az egyedi látogatók akkor sem érhetnének hozzá, ha tudnák is, hogy mit és hol kell keresni. Ilyenek például a faragott oszlopnak látszó könyvtári katalógusok, amelyeket könyvespolcok oldalában rejtettek el. Ügyes megfigyelő ki tudná szúrni, hogy melyik oszlop valódi, és melyik rejt díszes, kétszáz éves olvasójegyeket, de szigorúan tilos ezekhez hozzányúlni, ha nem idegenvezetővel vagyunk.

Itt őrzik a legrégebbi német nyelvemléket, a világ egyik legnagyobb középkori gyűjteményét, valamint azt a krónikát is, amiben a kalandozó magyarok támadásairól számolt be a kolostor egyik szerzetese.

St. Gallen textilipara a 15. századtól egyre nagyobb ismertségre és népszerűségre tett szert, a 19. századtól pedig a gépi hímzésre specializálódtak. 1910-ben Svájc teljes exportjának 18 százalékát a hímzések adták, a világon akkor kapható hímzett termékek felét St. Gallenban gyártották, így az sem meglepő, hogy Kelet-Svájcban minden ötödik ember a textiliparban dolgozott. Most a St. Gallen óvárosában található Textilmúzeumban lehet ezeknek a letűnt koroknak az emlékeit megnézni.

Az óváros is megér egy hosszabb sétát keresztbe-kasul a szűk utcákon és macskaköves tereken. St. Gallen lakói különösen büszkék azokra a házakra, amelyeket kiugró ablakokkal díszítettek. Ma már szórakoztató elmerülni a részletekben, megmosolyogtató, hogy hogyan képzeltek el egzotikus tájakat vagy állatokat akkoriban a fafaragók. De amikor ezeket építették, volt még egy funkciójuk. Nagyjából az, ami ma egy feleslegesen és aránytalanul drága autónak: hencegni vele, hogy ez sem számít! Minden ablak rálicitált a szomszédéra, ha tudott. A helyiek legalábbis így emlékeznek.

Ha felfelé már eleget tartotta a fényképezőgépet, menjen a Rote Platzra, ahol a változatosság kedvéért a földet fogja fotózni, itt ugyanis minden piros! Az egész teret piros festékkel öntötték le, de nem csak a járófelületeket, hanem a padokat és az utcabútorokat is.

Milyen látnivalók vannak a környéken?

A pontos, remekül összehangolt svájci tömegközlekedésnek köszönhetően Svájc észak-keleti részén minden könnyen megközelíthető St. Gallenből. A város körüli hegyekben látványos túraútvonalak várják a kirándulókat májustól novemberig. Az egyik legnépszerűbb kirándulóhely a Bodeni-tóra tökéletes kilátást kínáló Fünfländerblick. Nevét az öt német és osztrák tartományról kapta, ahová tiszta időben átlátni innen. A javasolt túraútvonal Heiden vasútállomásától indul, és Rorschach Hafen vasútállomáson ér véget. Átlagos kondival négy órát szánjunk rá. A Bodeni-tóhoz is szervezhetünk egy egész napos kirándulást. A vizes programok persze erősen évszakfüggők, de a tó szépségéből nem von le semmit a hideg idő.

A történelem rajongóinak igazi csemege lehet a Festungsmuseum Heldberg St. Margrethenben. Az osztrák határon található kisvárosban önkéntesek gondozzák a második világháborús bunkert és alagútrendszert, amelyre szerencséjükre végül soha nem volt szükség. De arra ma is tökéletesen alkalmasak ezek az építmények, hogy megismerjük a korszak eszközeit, fegyvereit, egy bunker mindennapjait, és az önkéntesek prezentációinak köszönhetően átfogó képet kaphat a második világháború eseményeiről az, akinek megkopott kicsit a tudása az iskolapad óta. (Ehhez azonban jó, ha ért angolul vagy németül.)

Mit együnk?

Svájc legnépszerűbb, főleg sütve és grillezve fogyasztott kolbásza, az OLMA bratwurst St. Gallenből ered, nevét pedig a város mezőgazdasági vásáráról kapta. Persze nem kell a vásárig várni, ha meg akarja kóstolni, egész évben árulják a városközpont kolbászos standjainál. A helyiek szerint szentségtörés mustárt enni hozzá, mert akkor nem érvényesülnek a hús ízei. A street food árusok általában kenyeret adnak mellé.

Ha inkább egy étteremben ülve kóstolgatna, a Drei Lindent javasoljuk. Itt a kolbászokat kenyér helyett egy másik helyi specialitással, rösztivel szolgálják fel. Az étteremnél páratlan panoráma is várja a vendégeket. Miközben falatoznak, St. Gallen háztetőiben és tornyaiban gyönyörködhetnek. Fogaskerekű közlekedik ide a városközpontból, a Mühleggbahn megállótól.

Ha csak egy szendvicshez keres hozzávalókat, ajánljuk a Kündig sajtboltot a Webergassén. Itt garantáltan megtalálja a Schwägalp igazi, tradicionális alpesi sajtjait is.

Kollégánk a Swiss Airlines és a Svájci Idegenforgalmi Hivatal sajtóútján fedezte fel a környéket.