Tito horvátországi bunkere a Velebit hegység déli részén a tenger mentén, Zadar városától harminc kilométerre, a Paklenica Nemzeti Parkban helyezkedik el. A 80 méter mély építményt a hegybe vájták. A paklenicai kanyon alakzata védelmet nyújtott az erődnek, a földalatti források pedig ellátták vízzel. A Jugoszláv hadsereg 1950-ben kezdte meg az építését. 

Hosszú évekig csak Josip Broz Tito jugoszláv elnök és bizalmasai tudtak a föld alatti erőd létezéséről. A volt kommunista vezető sosem érezte magát teljes biztonságban, miután megromlott a viszonya a Szovjetunióval, ezért is tartotta fontosnak, hogy megépítsék a szuperbiztonságosnak hitt bunkereket - több is van belőlük a volt Jugoszlávia területén -, amely akár atomháborútól is megóvhatták volna vezérkarát és őt magát.

Elkészülése után negyven évnek kellett eltelnie, hogy újra ember tegye a lábát a földalatti erődítménybe. 1991-ben, a délszláv háború idején a horvát hadsereg abban a reményben kutatta fel a bunkert, hogy fegyvereket talál benne. Ugyanakkor egy régi, rozsdás géppuskán kívül, semmi nem volt ott. 1997-ig a horvát hadsereg titkos fegyverraktáraként használta, majd a háború után a nemzeti park kapott jogot a működtetésére.

Az összesen kétezer négyzetméternyi földalatti alagútrendszerből 1100 négyzetmétert alakítottak át a látogatók számára. A munkálatok 14 évig tartottak és 20 millió kunába (813 millió forint) kerültek. Nyolcvan százalékát európai uniós alapokból finanszírozták, a maradék költségeket a nemzeti park vállalta magára.

A földalatti városban egy multimédiás előadóterem, egy mászófal, több szuvenír bolt, információs pult és kiállító terem is helyet kapott. Helyiséggel rendelkezik a nemzeti park hegyimentő szolgálata, és egy ambulanciát is kialakítanak majd a jövőben. Ugyanakkor a látogatóközpontban semmi nem utal Titóra. Az intézmény igazgatója szerint nincs megbízható információ arról, hogy a volt kommunista vezér valaha is járt volna a paklenicai földalatti erődítményben - írja az MTI a Jutarnji List horvát napilap cikke alapján.