Egy mítosz szerint a mindössze 19 négyzetkilométernyi alapterületű Paxost Poszeidón hozta létre háromágú szigonyával, hogy feleségének, Amphitritének és neki legyen egy csendes és békés kis helyük, ahová visszavonulhatnak. Paxos és Antipaxos apró szigetei valóban olyanok, mintha nem is a valóságban lennénk, hihetetlen formájú szikláival, barlangjaival és ódon falvaival.

A Jón szigetcsoport legkisebb tagjai Korfutól mindössze 14 km-re fekszenek, és a világ legnagyszerűbb búvóhelyei közé sorolják őket. Olyan helyek, ahová az emberek a teljes nyugalom miatt utaznak, és kétségtelen, hogy meg is találják azt. A sziget olyan kicsi, hogy akár gyalogosan is be lehet járni (a nagy hőség idején azonban érdemes behúzódni az olíva-, illetve ciprusfák árnyékába, hiszen főszezonban a hőmérséklet itt is bőven 30 fok felé szökik.)

Mesébe illő strandok és víz alatti barlangok

Paxos nyugati oldalát fehér sziklák tarkítják, melyek az ún. kék barlangoknak adnak otthont. Többet ezek közül közelről is meg lehet nézni. Visszatérve az előbbi legendára: az 1200 méter hosszú, és egészen a sziget közepéig tartó Ypapanti névre keresztelt barlangról úgy tartják, hogy ez volt Poszeidón és Amphitriti márványpalotája, ahol senki sem talált rájuk.

Mint annyi helyen Görögországban, itt is végtelennek tűnő olívaültetvényeket láthatunk - máig megélhetési forrás az olívaolaj-gyártás és a szappankészítés (a halászat mellett). Az olajfák mellett szőlőtőkék borítják a sziget számtalan lankáját.

A sziget nem csak az egyik leggyönyörűbb menedéknek számít, hanem az ország egyik legdrágább részének is – már ami az ingatlanok árait illeti. Ennek oka, hogy számtalan tehetős művész, illetve üzletember vásárolt vagy építtetett itt magának egy-egy villát, amitől természetesen az összes többi ára is emelkedett. Mivel az aprócska földdarab nem rendelkezik saját repülőtérrel, a tömegturizmus nem vetette meg még itt a lábát, ezért Paxoson tényleg el lehet bújni a világ elől. Akár Korfuról, akár Epiruszból indul neki a látogató, könnyedén találhat Paxosra tartó hajót.

Arra is van lehetőség, hogy szervezett keretek között, egy rövidebb kiránduláson fedezzük fel a szigetet. Utazási irodák is indítanak hajókat, az egy napos programban egy kis városnézés mellett a strandolás is szerepel.

Tánc napfelkeltéig és templom a barlangban

Paxos központi településén, Gaioson időzve úgy érezheti, mintha fehér házaival, apró tavernáival, hálóikat rendezgető halászaival egy képeslap elevenedett volna meg. A falu egyébként Pál apostol egyik tanítványáról kapta a nevét, aki elsőként hirdette a kereszténységet a szigeten, és aki később itt hunyt el, és itt is temették el.

Már az idevezető út is ámulatba ejtő: a szűk csatorna két oldalán két apró szigetecske ellenőrzi a behaladókat: Panagia (Áldott Szűz) és Agios Nikolaos. Érthető tehát, hogy a velenceiek a 15. században az utóbbit választották ki arra, hogy egy erődöt, illetve szélmalmot építsenek rá.

Panagián megtalálható az azonos nevű kolostor, ahol minden évben fesztiválhoz hasonló rendezvénnyel ünneplik meg augusztus 15-ét, vagyis Nagyboldogasszony napját. Ilyenkor egész éjszaka mulatoznak a helyiek – sőt, van, aki messzebbről is ellátogat ide a jeles napon. A rendezvény napfelkeltekor, a város főterén, tánccal ér véget.

Az északon található festői halászfalu, Lakka, a második legnagyobb település a szigeten, ezüst zöld olívafáival és ciprusaival tényleg felejthetetlen élmény. Kis kör alakú, a természet által kialakított kikötőjét a két, egymással szemben elhelyezkedő magaslatnak köszönheti, melyek megvédik a tengertől az apró öblöt. A környéken Kanoni fehér kavicsos vagy Harami homokos strandja is lehet úti cél, a kristálytiszta, türkiz színű víznek egyébként sem lehet ellenállni. Lakka közelében érdemes felkeresni a Gyertyaszentelő víz alatti barlangját is, mely egy bizánci templomot rejt magában.

Mára üresen álló szappangyárából magasodó kéménye jelzi messziről a legkisebb kikötőként üzemelő Longost, ahol szintén nincs híja a vitorlásoknak. Innen dél felé letérve érhető el Levericho strandja, mely mindenképpen megér egy mártózást. És ha már lubickolás, ajánlatos egy kitérőt tenni a környék legnépszerűbbnek mondott fürdőhelyéhez, Mongonissihez, mely csupán 5 kilométerre található Gaiostól.

Mivel Mongonissi maga is egy aprócska sziget, melyet közigazgatásilag Paxoshoz csatoltak, csak hajóval lehet idejutni, de ez a kikötőből egészen egyszerűen kivitelezhető. Itt a felszíni búvárkodásra tökéletesen alkalmas területeket is talál, ha pedig mindezek után megéhezik, egy remek taverna is található a kis szigeten.

Antipaxos, az 5 négyzetkilométeres mini paradicsom

Paxostól 3 km-re délre találjuk Antipaxos mindössze 5 négyzetkilométeres földdarabkáját, melyet vízi taxival egy kb. 15 perces út köt össze Gaios kikötőjével. A szőlőültetvényekkel borított, kb. 120 lakosú szigeten nincs szálloda, néhány magánszálláson viszont találhat kiadó szobát. Antipaxos egyetlen kikötőjén, Agrapidián kívül gyönyörű strandjai, Vrika, Mesovrika és Voutoumi teszik jellegzetessé ezt a csipetnyi paradicsomot.

Nikos Kazantzakis, a Zorba, a görög szerzője írta egyszer a következőt: "Ecseted és festéked van. Beléphetsz a Mennyországba, ha megfested." Nem kizárt, hogy a Paxos szigetek ihlették az író ezen a mondatát.