Cuki lundák Bretagne-ban, korzózás Cannes-ban, végtelen levendulamezők Grasse-ban, abszint Antibes-ban... Fogadjunk, hogy már kedvet is kapott, hogy valahol a francia partok mentén töltsön egy kis időt. Mutatjuk a legjobb élményeket, ami azokra vár, akik a foci Eb miatt - vagy attól függetlenül - Franciaországban nyaralnak idén.
Új sorozatunkban a közkedvelt tengerparti nyaralóhelyek kihagyhatatlan élményeit mutatjuk be. A folytatásban horvát, görög és spanyol kalandok is érkeznek majd, de ezúttal a foci Európa- bajnokságnak otthont adó Franciaország legklasszabb tengerparti programjairól mesélünk.
Bretagne: túra a tengerparton
Amikor erre a cikkre kattintott, valószínűleg nem a vadregényes bretagne-i partok jutottak eszébe, hanem a Riviéra. A további tippjeinkkel maradunk is a Mediterráneumban, de először megmutatjuk, miért érdemes Franciaország északi partjait is felfedezni.
Különleges kilátásért és izgalmas városnézésért például irány Saint-Malo, mely a 16-18. században az ország egyik legfontosabb kikötővárosa volt. A tenger fölé magasodó erődítményrendszer faláról kitűnő kilátás nyílik a Mont-Saint-Michel szigetre.
A vad, sziklás partszakasz a kirándulók és a természetbúvárok kedvence lesz. A Sept-Iles természetvédelmi területen található például a francia partvidék legjelentősebb madárrezervátuma, ahol lundákat, üstökös kárókatonákat és szulákat figyelhetünk meg.
A Golfe du Morbihan öbölnél száz kilométeren át, a tengerparton vezető túraútvonalat találunk. A közelben található az Ile aux Moines szigetecske, melyen egészen mediterrán a hangulat: pálma- és olajfák váltják egymást, a part mentén vitorlások, szörfösök szelik a vizet.
Korzózás Cannes-ban
A Boulevard de la Croisette a Francia Riviéra legelegánsabb sétánya. Évtizedekkel ezelőtt állítólag még könnyen bele lehetett itt botlani nyaraló francia filmsztárokba, ma már a turisták főutcája.
A sétány a filmfesztiválnak is otthont adó Palais des Festivals-tól indul. Egyik oldalon tengerpartot és hangulatos kávézókat, éttermeket találunk, a másik oldalon gyönyörű épületek, századfordulós paloták kísérik a sétányt. Szerintünk a szecessziós Carlton hotel épülete a legszebb.
A sétány egy keresztről kapta a nevét, amely az út végén állt, és amit a tengerészek védőjeként tartottak számon. Ezt később elbontották és kaszinó épült a helyére. Emlékeként 2010-ben avattak fel egy keresztet a Pointe de la Croisette-ben. Cannes hétköznapi arcáról itt írtunk részletesebben.
Ágyúdörgés Nizzában
A 19. században az angol és az orosz nemesség tagjai is szívesen töltötték Nizzában a téli szezont. A tengerpart mentén futó, hét kilométer hosszú sétány, a Promenade des Anglais (magyarul: angolok sétánya) is ezeknek az időknek az emlékét őrzi. Ahogy a minden délben eldördülő ágyúlövés is.
A történet szerint egy angol lordnak köszönhető ez a szokás, akinek felesége mindig hosszú sétákra indult a parton, de mindig elfelejtett hazamenni ebédre. Ezért a lord minden délben kilövetett egy ágyúgolyót, hogy a felesége figyelmét biztosan ne kerülje el, hogy délidő van. A nizzaiak pedig hagyományként őrizték meg az ágyúszót.
Ha ma valaki épp a lövés helyén, a Colline du Chateau nevű dombon jár délben, ijesztőnek találhatja a robbanásszerű hangot, de jól lehet hallani a belvárosban és tengerparton is.
Végtelen levendulamezők Grasse-ban
Grasse, a világ parfümfővárosa ugyan húsz kilométerre van a tengerpartról, mégsem maradhatott le erről a listáról. Főleg azért, mert Cannes-tól kocsival csak fél órányira van, így igazán nem kell nagy kitérőt tenni ezért a csodás középkori városért. A híres parfümgyárakban vezetett túrákon vehetünk részt, a Fragonard-nak ingyenesen látogatható Parfüm múzeuma is van. Ha pedig nyáron érkezünk ide, a környéken végtelen levendulamezőket láthatunk (és szagolhatunk).
Abszint Antibes-ban
Mindig kíváncsi volt rá, hogy milyen az igazi abszint, ami a bohém körök kedvenc itala volt Franciaországban, és amit sok legenda övez? A hosszú időre illegalitásba száműzött ital 2011 óta ismét gyártható és forgalmazható Franciaországban eredeti abszint néven. Az antibes-i abszintbárnál jobb helyet nem is találhat, ha szeretné kipróbálni.
A pincehelyiségben korhű asztalkák, rádió és több tucat kalap fogadja a vendégeket. Még mielőtt leülne, választania kell a kalapok közül, mert a bár tulajdonosa ápolni akarja azt a régi szokást, hogy abszintot csak kalapban szabad inni. Ahogy leül, egy kb. kétdecis pohárban lerakják az italát, aminek az ánizsos illata leginkább a kanalas orvosságokra emlékeztet majd. Nem szabad beleinni, az abszintozás ceremóniája még csak most következik.
Az ital tetejére kell helyezni egy lyukacsos ezüstspatulát, rátenni egy kockacukrot, és az asztal közepén elhelyezett speciális vizes edény apró csapjából elkezdeni csepegtetni rá a vizet. Minél hígabbra szeretné az oldatot, annál jobban megnyithatja a csapot. Mikor a kockacukor elolvadt, a spatulával fel kell keverni a pohár tartalmát, és már kóstolhatja is. Ha ízlett, akkor is legfeljebb két további italt rendelhet. Az abszint ugyanis akár hetven fokos is lehet, ezért három pohárban maximalizálták a mennyiséget, amit egy vendégnek eladnak.
Egy kis nyugi Mentonban
Mivel az olasz és a francia Riviéra között található, kevesebb figyelem jut a vidám, színes házak, a pazar jachtkikötő, a pálmafás tengerpart és a gyönyörűen ápolt kertek városkájára, Mentonra. De a viszonylagos ismeretlenség csak jót tesz a városnak.
Míg a közeli Monacóban óriási a tömeg, itt tényleg átélhetjük azt az egyszerre fényűző és pihentető Riviéra hangulatot, amiről mindig is álmodoztunk. Ha esetleg nyár helyett télen járnának erre, érdemes tudni, hogy minden évben februárban rendezik meg a citromfesztivált, melyen hatalmas, citromból és narancsból épített szobrokkal vonulnak végig a város utcáin.
+1 kakukktojás: Óceanográfiai Múzeum Monacóban
Ha pedig már a Côte d'Azur-ön jár az ember, nem hagyhatja ki Monacót. Például azért, mert itt, a világ második legkisebb országában található a világ egyik legnagyobb, tengeri élővilágot bemutató gyűjteménye, az Óceanográfiai Múzeum. Még I. Albert herceg építtette 1910 és 1921 között, néhány évtizeddel később pedig nem más került a múzeum élére, mint a világhírű Jacques Cousteau kapitány. Az ő kutatómunkájának eredményei adják a ma is látható gyűjtemény jelentős részét.
A mélytengeri élővilág legapróbb fajaitól a leghatalmasabb, mára már kipusztult élőlényekig, a legbizarrabb állatpreparátumokat és csontvázakat láthatjuk az első szinten. Ma már komikusnak ható 19. századi búvárfelszerelések, hajómakettek és még számtalan szürreális tárgy borítja a termek falait a padlótól a plafonig. A múzeum alsó szintjén aztán kezdetét veszi a szárazföldi búvárkodás. Az akváriumrendszerbe érve két irányban indulhatunk el, balra a Mediterráneum tengeri világa, jobbra pedig a Vörös-tenger élőlényei várnak minket. Nem kevesebb mint 4000 halfajt ismerhetünk meg itt, amelyek többségével nem valószínű, hogy testközelből valaha találkozhatunk.