Reykjavík a világ legészakibb fővárosa, a sziget egyik távoli pontján még az északi sarkkör is áthalad, így a fekvését nézve a cikk elején említett két kérdés persze jogos. De pont az ország elhelyezkedése miatt a Golf-áramlat – itt már Észak-atlanti-áramlat – enyhítő hatása is érvényesül általában. Így télen is csak nagyon ritkán süllyed vad mínuszokba a hőmérő higanyszála. Azt is inkább csak tél végén, olyan években, amikor sok jég érkezik az északi partokhoz, és lehűti az egész szigetet.

Persze a nulla foknál nem sokkal alacsonyabb hőmérséklet is hideg, ahogy most, október elején a nulla és tíz fok közötti állapotban is tudott a szél és az eső olyan helyzeteket teremteni, ami elrontotta volna az egész élményt, ha nem tetőtől talpig technikai öltözetben vágunk neki. Erre részletesen is kitérünk, de előtte mondunk pár érvet az őszi Izland mellett.

Miért érdemes?

Az első és leginkább magától értetődő érv bármilyen főszezon előtti, vagy utáni utazásnál az ár, ami jelentősen csökken, ha bevállaljuk, hogy nem a legnépszerűbb időszakban utazunk. Igaz ez sokszor a repülőjegyárakra is, de még inkább a helyi szállásokra és egyéb szolgáltatásokra. Ott pedig, ahol a célország alapból drága, egész kis különbségek is jelentősen tudnak változtatni az úti költségvetésünkön. Izland pedig nagyon drága.

Tapasztalataink szerint pl. éttermekben legalább három-négyszeres árral kell számolni az itthon megszokotthoz képest. De szupermarketekben is simán kerül dupla annyiba valami, mint itthon. Vagy többe. Ez mindenképp szempont, ha nem végtelen az utazásra szánt keretünk, de nem ok az itthon maradásra — találkoztunk olyan lengyel stopposokkal is, akik kizárólag otthonról hozott ételeket ettek, forrásoknál tisztálkodtak, és sátorban aludtak, ahol épp érte őket az éjszaka.

A másik gyakori érv a főszezonon kívüli utazásra az, hogy ilyenkor jóval kevesebb a turista. Ez persze nem mindig igaz. Például, amikor utazási irodák hatalmas elő- vagy utószezoni akciókat hirdetnek egy-egy országba. De azok inkább tengerparti desztinációk. Izlandon tényleg jelentősen visszaesik a turisták száma ősszel. Ezért a helyiek viccesen gyakran hasonlítják a látogatókat a költöző madarakhoz, akik szintén csak a nyári hónapokra jelennek meg a szigeten.

Annak pedig, ha már arcról vagy a bérelt autóról megismerjük a többi turistát, mert kb. azonos tempóban haladunk velük a látványosságok között, van egy bája. És persze a gyakoralati haszna sem elhanyagolható: nincs sorbanállás, nem kell hosszan parkolóhelyre vadászni, úgy érezhetjük, hogy miénk az egész turistaút, mert hosszasan nem jön szembe senki. Ez egyedül a Reykjavíkhoz legközelebb eső látványosságokat magába foglaló „Golden Circle" elnevezésű egynapos túra állomásaira nem igaz, ott most októberben is tömött turistabuszok hozták minden nevezetességhez a turistákat. El sem tudjuk képzelni, hogy itt mi lehet a nyári csúcsidőszakban! Az ország többi részén viszont szinte felfedezőnek éreztük magunkat, annyira kevés turistával találkoztunk.

Közeleg a tél

Izland egyik legérdekesebb régiója a Myvatn-tó környéke. Olyan tájak váltják egymást itt, hogy ha azt mondja valaki, hogy másik bolygón vagyunk, még lehet, hogy azt is elhisszük! Bugyogó, agyagos sárgödrök, feltörő kéngőz, megszilárdult lávával borított hatalmas területek, lehetetlenül kék geotermikus tavak, kialudt vulkánok maradványai — csupa olyan csoda, amit csak itt láthat!

És akkor a Trónok Harca sorozat forgatási helyszíneit még nem is említettük, pedig van abból is pár a tó körül. A környék ellenállhatatlan, a baj csak az, hogy ezt a szúnyogok is így gondolják. Ezért ide mindenképp szerencsésebb akkor érkezni, amikor közeleg a tél.

A tó környéke tökéletes hely akkor is, ha a sarki fényre, azaz aza aurora borealisra vadászunk. A látványos jelenség nyáron egyáltalán nem látható, és sajnos persze télen sem garantálható. De az, hogy mekkora esély van rá aznap este, a Vedur.is oldal előrejelzésében mindig kikereshető. Ha erős aktivitás várható, a legjobb hely, ahol lehetünk, egy ritkán lakott, alacsony fényszennyezésű terület. A Myvatn környéke pedig pont ilyen.

Hogyan érdemes?

Magyarországról nincs közvetlen járat Izlandra. Mivel a WizzAir Lengyelországból már elindította rendszeres járatát, drukkolhatunk, hogy a következő Magyarország legyen. Addig viszont kizárólag átszállással juthatunk el ide. Ebből viszont számlatan variáció akad. A legolcsóbb, vagy inkább legolcsóbbnak tűnő megoldás két fapados jegy kombinálása. Ebben az esetben viszont, ha a jegyünk bármelyik szakaszát törlik, vagy módosítják a gép indulásának időpontját, és ez hatással van a továbbutazásunkra, vagy egyéb terveinkre, a felelősség csak minket terhel. A légitársaság kizárólag arra a jegyre vonatkozóan fogja felajánlani az átfoglalás vagy visszatérítés lehetőségét, ahol ők módosítottak. Ha ez ellehetetleníti a továbbutazásunkat, a hazajutásunkat, vagy ha emiatt plusz egy éjszakát kell borsos áron eltöltenünk az átszállási helyen, az már mind minket terhel.

Ezért érdemes beárazni magunknak a fenti kockázatokat is, amikor a jegyről döntünk. Könnyen lehet, hogy végül egy olyan szolgáltatónál jobban jövünk ki, ahol átszállással ugyan, de Budapesttől Keflavíkig szól a jegyünk, így menetrendváltozás esetén az összes érintett szakaszt köteles megváltoztatni a légitársaság, és jó eséllyel még poggyászt is feladhatunk. A téli ruháknak pedig jól jön az extra hely. És akár ahhoz is, hogy otthonról hozott szárazeledellel csökkentsük a kiadásokat.

Mi végül az Air Berlin jegyét választottuk, mivel ez feladott csomagot is tartalmazott. Meg fedélzeti snacket, amit viszont november 1-jétől pont beszüntetnek. Amit a fentieken kívül még figyelembe vettünk a döntésünknél, az átszállási idő hossza volt. A berlini átszállásra kb. két óránk volt. Ez bőven soknak is bizonyult most, de általánosságban egy kényelmes és biztonságos átszállási időnek minősül.

Ha nem tetszik az időjárás, várj öt percet

A legfontosabb tanács pedig, amit adhatunk: szerezzen be időben profi, réteges, szél-, víz- és télálló öltözetet! Itt dől el ugyanis minden: vacogva, bőrig ázva, vizes ruhákban ugyanis a legszebb tájakat is nehéz élvezni. Az izlandiak egyik kedvenc mondása az, hogy ha nem tetszik az időjárás, várj öt percet! Mi ezt az első napokban nem is tudtuk hová tenni, mert megállás nélkül szakadt az eső. Aztán kiderült, hogy ritka jelenség volt csak, amit kifogtunk. De benne van ez is bármikor a pakliban.

Később megtapasztaltuk a sokat emlegetett, még szuvenírbögrékre is rányomtatott, nagykönyv szerinti időjárást: tényleg volt olyan, kb. másfél órás sétánk, ahová ragyogó napsütésben indultunk, majd hatalmas záport kaptunk a nyakunkba, de mire visszaértünk, már meg is száradtunk, akkora szél követte az esőt. Ha csak városi téli ruhát, esernyőt vagy könnyű kis esőkabátot vittünk volna magunkkal, sok látványosságról és túraútvonalról maradtunk volna le.

Az alapruhadarabok a következők: vízálló túrabakancs, gyapjú aláöltöző a nadrág és a felsőrész alá, meleg felső, vízlepergető nadrág és esőkabát. Mi most a Helly Hansen termékeit teszteltük, és tökéletesen megállták a helyüket. A legjobban a 3-in-1 kabátot

szerettük, mert ennek a belső része viselhető stílusos, élénk kék, könnyű dzsekiként hűvös, de nem esős időben, míg a külső része használható külön esőkabátként, ha zuhog, de nincs hideg. Pár pattintás és cipzárazás után pedig tökéletes téli túrakabát lesz belőle hideg és esős kirándulásokra.