Vannak helyek, amelyek még a leghíresebb világvárosoknál és a legnépszerűbb tengerpartoknál is több utazót vonzanak. Évente több százezren indulnak útnak, hogy felkeressék a Föld legszentebb helyeit a megtisztulás reményében, vagy csak egyszerű kíváncsiságból. A többség pedig életreszóló élményekkel tér haza. De vajon honnan ered e helyek mágikus ereje, amiért sokan akár több ezer kilométert is hajlandóak zarándokolni? Most utánajárunk, és mutatunk néhány közeli alternatívát.

Dobogókő

Ha ön is szívesen részt venne egy spirituális utazáson, de idén már nincs több szabadnapja, itthon is talál olyan helyet, ahová elmenni felér egy valódi zarándoklattal. A Visegrádi-hegység legmagasabb pontján találja a jezsuiták lelkigyakorlatos házát, a Manrézát. Egy elterjedt ezoterikus elmélet azonban ennél jóval több kirándulót vonz Dobogókőre. A legenda szerint ugyanis itt található a Föld szívcsakrája. Azok, akik hisznek Dobogókő szakrális erejében, azt vallják, hogy a sziklák különleges energiával töltik fel az ide utazókat. Sokan úgy tudják, hogy ezt az elméletet maga a dalai láma vetette fel először, e tekintetben viszont sajnos el kell keserítenünk olvasóinkat: a láma legutóbbi magyarországi látogatása során még a feltételezést is ostobaságnak nyilvánította.

Régóta tudjuk azonban, hogy a hit lényege épp a szubjektivitásában áll, ezért annak, aki igazán hisz, úgysincs szüksége külső megerősítésre ahhoz, hogy át tudjon szellemülni. Ha önt sem zavarja, hogy Dobogókő és a Föld szívcsakrájának viszonya kérdéses, bátran kiránduljon el ide valamelyik hétvégén, ha másért nem, a Dunakanyarra nyíló elképesztő kilátásért mindenképp megéri.

Santiago de Compostela

A következő helyet a világ harmadik legjelentősebb zarándokútja, a Szent Jakab-út végén található Santiago de Compostela foglalja el a listánkon. A spanyol város már 1985 óta, a Camino pedig '93 óta része a világörökségnek, így a környék turistaként is éppolyan izgalmas úticélnak számít, mint hívő keresztényként.

A hagyomány szerint Santiago de Compostela székesegyházában nyugszik az idősebb Szent Jakab apostol vértanú, akinek titokban hozták el a testét Jeruzsálemből egy hajó fedélzetén még a 9. században. A zarándokút ismertsége ezt követően rohamosan nőtt Európában, és már a 11. században tizenhárom kiépített pihenőhellyel várták az ide utazókat. Mára a Camino egy bonyolult úthálózattá vált, az eredeti útvonalhoz azóta más híres kegyhelyeken átvezető utakat is csatoltak, de ha az első zarándokok nyomát szeretné követni, a Via Podiensis, a Via Lemovicensis, a Via Turonensis vagy a Camino Francés utak egyikén érdemes elindulnia, a zarándoklatot jelképező fésűkagylót követve.

Jeruzsálem

A világ talán legkülönlegesebb szent helyét a Magyarországtól négy órányi repülőútra fekvő Izraelben kell keresnünk. A hagyomány szerint Jeruzsálemben tevékenykedtek a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás prófétái is, ezért a várost mindhárom ábrahámi világvallás szent helyeként tiszteli. A fallal körülvett óvárosra több napot is érdemes szánni, mert a különböző negyedek egytől egyig tele vannak izgalmas látnivalókkal. Ha végigjárták a Via Dolorosa stációit, felfedezték a muszlim, a zsidó és az örmény negyed szűk utcáit, és a városban található 1204 zsinagóga, 158 templom és 73 mecset közül is megkíséreltek néhányat bejárni, keressék fel a város három legkülönlegesebb látnivalóját!

A zsidó vallás legszentebb kegyhelyének a Salamon templomának egyetlen megmaradt fala, a Siratófal számít, amelyhez több emblematikus ószövetségi esemény is kötődik. A zsidók úgy tartják, hogy Jahve ezen a helyen teremtette meg Ádámot az összegyűjtött porból, Káin itt ölte meg Ábelt, de Ábrahám is itt készült Izsák feláldozására. A falhoz kötődő legnagyobb hiedelem azonban a Messiás eljövetele, amelyet szintén ide várnak.

Az Ótestamentumhoz hasonlóan az Újszövetség is vagy száz alkalommal említi Jeruzsálemet, így nem meglepő, hogy a várost a keresztények is fontos vallási helyként tartják számon. Ez Jézus városa, amelyet az ókori keresztény térképeken a világ közepeként ábrázoltak. Jeruzsálemben a legfontosabb kegyhelyként a Szent Sír-templomot tisztelik, a keresztút utolsó állomását, Jézus mennybemenetelének helyszínét.

A muszlim hívők számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb város, Mekka és Medina után. A muszlim vallás szerint a Templom-hegy egyik sziklájáról vágtatott az égbe Mohamed próféta, ennek az eseménynek állít emléket ma az Al-Aksza, azaz a Sziklamecset. A három említett szent hely közül ide a legnehezebb bejutni. A Templom-hegyet időről időre teljes egészében lezárják a látogatók előtt, ha mégis megnyitják, akkor is csak egy-két órára szabad az út a turisták előtt, akik szigorúan kendőben léphetnek csak a hegyre, a mecsetbe pedig az utóbbi évtizedekben már egyáltalán nem engednek be mást a muzulmánokon kívül. Amikor egy éve ott jártunk, már húsz méterről elhessegettek minket.