A legtöbb látogató csupán pár órára érkezik Belgium fantasztikus középkori városába, Bruges-be. Pedig az idilli csatornák, díszletszerűen tökéletes utcák, csokiboltok és hangulatos éttermek városára érdemes kicsit több időt szánni. Mi egy teljes napot és éjszakát is kevésnek éreztünk, de egy kis csavargásra még így is maradt idő a legfontosabb dolgok bejárása mellett is. Mi az, amit semmiképp ne hagyjon ki Bruges-ben? Mutatjuk.
„Egy napra megálltam Bruges-ben is. Csak ötven kilométer Brüsszeltől, és olyan gyönyörű, olyan mélységesen lenyűgöző, mintha nem is ugyanaz az ország lenne. Ez a hely minden ízében tökéletes: a macskaköves utcák, a nyugodt, palackzöld vizű csatornák, a meredek tetejű középkori házak, a piacterek, a szendergő parkok, minden, de minden. (...) Még a település mérete is tökéletes: elég nagy, hogy városnak lehessen nevezni, hogy legyenek könyvesboltok és érdekes éttermek, mégis átlátható méretű és barátságos. Bruges-t egy csatorna veszi körül, és egy nap alatt be lehet járni az összes ezen belül eső utcát" – írja zseniális útirajzában Bill Bryson, mi pedig csak bólogatni tudunk sorai láttán.
A május elsejei hosszú hétvégén, Amszterdamból és a vibráló tulipánföldekről vonattal ruccantunk át Bruges-be. Hasznos tudni, hogy bár a turisták többsége ezen a néven ismeri a várost, a környéken a kutya nem hívja így. Nevét Brugge-nek írják, és egészen pontosan így ejtik. Szóval, az ember a vonaton ücsörögve hiába várja, hogy mikor mondják be franciás kiejtéssel, hogy Bruges. Mert azt ők nem mondják, csak azt, hogy „bröhö". Délelőtt érkeztünk, és másnap koradélután távoztunk, de szívesen maradtunk volna még. Mutatjuk, mi az, amit egy ilyen villámlátogatásból vétek lenne kihagyni.
Irány a város közepe!
Érkezés után érdemes egyből a Markt, vagyis a város főtere felé venni az irányt. A hangulatos téren találjuk a Colin Farrell és Ralph Fiennes főszereplésével készült, parádés filmből, az In Bruges-ből – magyarul a borzalmas Erőszakik néven került forgalomba – ismert tornyot, a Belfry-t. A harangtoronyba 366 lépcsőfokot leküzdve juthatunk fel, bár aki látta a filmet, lehet, hogy kihagyná a dolgot.
Innen a vonzóbbnál vonzóbb csokiboltokkal szegélyezett Breidelstaaton juthatunk a másik lenyűgöző térhez, a Burghoz. Itt a városháza díszes épülete, valamint a mellette található, első látásra egyáltalán nem is templomszerű Szent Vér-bazilika érdemel említést. Nevét onnan kapta, hogy egyik mellékkápolnájában állítólag Krisztus véréből őriznek pár cseppet egy fiolában.
Innen a Blinde-Ezelstraaton, vagyis a Vak szamár utcán érdemes tovább sétálni, miközben a nagyszerű, aranyozott hidat csodáljuk a fejünk felett. Egyébként, ha útikönyvünk igazat mond, egykor egy fogadót hívtak vak szamárnak, ami pont ezen a helyen mérte az olcsó sört.
Az utca a piactérhez vezet, ahol, ha jó időben érkezik, szuvenírtől a halakig mindenféle portékát talál. Ha kinézelődte magát, sétáljon a Rozenhoedkai felé, és készítse el saját verzióban a klasszikus bruges-i képeslapfotókat.
Néhány lépésnyire, a Dijver partján találja a 122 méter magas tornyával a város legmagasabb épületének számító Miasszonyunk-templomot. Különlegessége, hogy Michelangelo Madonna gyermekével című márványszobrát rejti.
Kishajózni jó
Ha kipipáltuk a legfontosabb látnivalókat, itt az idő, hogy vízre szálljunk. A kis városnéző csónakokból ugyanis egy teljesen új nézőpontból tárul elénk a lenyűgöző város. Több olyan rész mellett is elhajózunk, ahol nincs is utca, így gyalogszerrel biztosan nem láthatnánk az adott környéket.
A belvárosi részen több pontból is indulnak hajók, érdemes körülnézni, mielőtt döntünk valamelyik hely mellett. Az útvonal, az időtartam (fél óra) és a jegyár (8 euró) azonos, az viszont nem mindegy, hogy melyik helyen éppen milyen hosszú sor áll.
Csatangoljon!
Bruges-ben az a legjobb, hogy nem csak a fent említett, turisták sújtotta utcákon és tereken őrizte meg egységes, középkori képét. Bármerre induljunk is, olyan, mintha a tökéletesen megőrzött múltba tennénk sétát. A kis zegzugos utcáknak és apró kapualjaknak pláne kár ellenállni, a legtöbb csodás kis belső udvarokat rejt - ahol aztán tényleg olyan, mintha megállt volna az idő.
A folyamatosan nyüzsgő központtól akár csak pár utcányit is eltávolodva napközben olyan kihalt a város, mintha egy díszletben sétálna az ember. (Aztán beérünk a főtérre, és túlságosan is valóságos lesz minden a szelfibotokkal felszerelt turistahadak közt nyomakodva.)
Múzeumok és galériák
Bár az egész város olyan, mint a középkori építészet szabadtéri múzeuma, érdemes néhány igazi múzeumba is betérni. Mi kettőt választottunk a széles kínálatból – ami tényleg olyan sokszínű, hogy a gyémántcsiszolástól a sült krumpliig mindennek van kiállítása – és egyikben sem csalódtunk. Ráadásul, a tárlatokon alig voltak rajtunk kívül, így nagyon kényelmesen tudtunk nézelődni. Úgy gondoljuk, ez azzal függhet össze, hogy a legtöbb látogató csak néhány órát tölt a városban, ebbe pedig nem fér bele egy múzeumozás. Ezért aztán érdemes minimum egy teljes napot Bruges-re szánni, így ez sem marad ki a programból.
Aki szereti a képtárakat, és érdeklődik a flamand festészet iránt, a Groeninge múzeumot ajánljuk. Kellemesen bejárható és átlátható kis múzeum, csodálatos képekkel – többek között Hyeronimus Bosch és Jan Van Eyck műveivel – és könnyen befogadható, hasznos leírásokkal. Akit pedig az érdekel, hogy a köznép hogyan élt Bruges fénykorában, a belvárostól pár utcányira található Volkskundemuseumba, azaz Néprajzi múzeumba menjen.
Egyen-igyon!
Bár nem a legolcsóbb mulatság - pláne ha a Markt lehúzós helyeire ülünk be -, de nagyon kellemes élmény lehet egy Bruges-ben elfogyasztott vacsora. Erre a célra mi az 1562-ben épült házikóban üzemelő Bistro Pro Deót ajánljuk a Langestraat 161-es szám alatt. Bájos berendezés, otthonos hangulat és házias ízek jellemzik a helyet. Mi a barna sörrel készült flamand pörköltet kóstoltuk sült krumplival és almakompóttal, desszertnek pedig a mennyei csokiszuflét egyszerűen kötelezővé tennénk.
A vacsora mellé az utolsó Bruges-ben üzemelő sörfőzdétől, a De Halve Maantól a Brugse Zot (Bruges bolondja) nevű világos sört ittuk. Érdemes! Az árak a mi pénztárcánkhoz mérve elég borsosak, de az adagok legalább hatalmasak és finomak. A tulajdonos – aki egyben a felszolgáló is – pedig egy tündér, akinek mindenkihez van egy jó szava. Érthető módon nagyon népszerű hely – ide asztalt foglalni muszáj, és e-mailben is lehet.
Ha a klasszikus, otthonos hangulat helyett inkább valami modernebbre vágyik a belvárosban, a #Food az ideális választás az Oude Burg 30. alatt. Ötletes berendezés, kedves belső udvar, barátságos személyzet, friss alapanyagok, szép tálalás. Házi készítésű saláták, levesek, quiche-k, burgerek és tésztaételek közül lehet választani. A jobbnál jobb belga sörök mellé automatikusan fűszeres popcornt hoznak, és a kávé mellé is apró süti jár ajándékba.
Különböző menükombinációkat is lehet választani, mi a fűszeres paradicsomlevesből, quiche-ből és salátából állóval nagyon meg voltunk elégedve. Amúgy nem mondanánk olcsó helynek, de a környékhez képest akkor és ott, igencsak barátságosnak tűntek az árak.
Desszertnek pedig mi mást ajánlhatnánk, mint hogy fedezzék fel Bruges csokiboltjait. Bármerre indulnak, garantáltan több tucatot találnak belőlük.