Általában azért utazunk, hogy kiéljük a kalandvágyunkat, de mi van akkor, ha egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy bárhová megyünk, mindent ugyanúgy csinálunk, ugyanolyan szempontok szerint választunk szállást, és ugyanannál az utazási irodánál foglaljuk le az utat, mint az előző évben? Semmi sincs veszve, itt az ideje, hogy kipróbáljunk valami újat! Mi legalábbis így tettünk, amikor egy bérelt autóval vágtunk neki Izraelnek.

Négy keréken Izraelben

A járgányunkat még a reptéren béreltük, hogy tel-avivi bázisunkról minél több helyre eljuthassunk különösebb fennakadás nélkül. (Már a szállásfoglalásnál is törekedtünk az újdonságra, ezért nem szállodai szobát vettünk ki, hanem egy tel-avivi srác lakását, ahová azóta is visszavágyunk.) Mivel minden ismerősünk, aki kb. húsz évvel ezelőtt járt Izraelben, óva intett a tömegközlekedéstől, mert még élénken éltek bennük az akkori sorozatos buszmerényletek, plusz érv volt a listán a kocsibérlés mellett, hogy őket is megnyugtathatjuk.

Kintlétünk során kiderült, hogy a félelmük szerencsére teljesen alaptalan volt, Jaffába végül busszal mentünk, ráadásul velünk egy időben voltak kint a barátaink is, akik jogsi híján mindenhová buszoztak, és nem számoltak be semmilyen katasztrófáról. Ha tehát ön is kedvet kapna az alábbi útvonalhoz, de nem tud/akar autót bérelni, a túra busszal is pompásan végigjárható, csak egy kicsit több időt kell szánni rá.

Szerelem első látásra?

Életemben először jártam a Közel-Keleten, Izrael pedig a térségen belül egy külön világot alkot, ahol egyszerre éreztem magam otthonosan, és mégis teljesen idegennek. Adott egy fiatal, alig hatvanhét éve alapított állam egy olyan területen, aminek a története még az ókorba nyúlik vissza, és három világvallás tartja a saját szent helyének.

Mindezek egy negyed Magyarországnyi ország területére koncentrálódnak, így felmerülhet a kérdés, hogy vajon elég hely áll-e rendelkezésre a békés együttélésre. Izraelben a zsidó, muszlim és keresztény vallású lakosság közvetlenül egymás szomszédságában éli az egymástól gyakran gyökeresen eltérő szokások szerint a mindennapjait, de hogyan lehet ezt a helyzetet kezelni? Láthatóan rengeteg kompromisszum árán.

Tel-Aviv, a Fehér Város

Tel-Aviv néhány évtized alatt nőtte ki magát a homokdűnék közül modern metropolisszá, ezért az alapítók a régiről és az újról nevezték el, a Tel ugyanis héberül régészeti halmot, az Aviv pedig tavaszt jelent. A város atmoszférájához erősen hozzájárul a különböző építészeti stílusok keveredése. A Közel-Keletre jellemző alacsony, szellős, napszítta épületek között helyenként felbukkanó Bauhaus villák és a hatalmas felhőkarcolók együtt mégis képesek kialakítani egy egységes városképet. Ezt a képet pedig csak még tovább turbózza a tizenhárom kilométeres homokos tengerpart.

A tenger menthetetlen megszállottjaként nem telhetett el úgy nap, hogy legalább kétszer ne rohanjak le a partra, és ezért akár hajnalok hajnalán is képes voltam felkelni. Tel-Aviv strandjain egyszerre pörög az élet és áll meg az idő. Miközben csak néhány utcányira vagyunk a városközponttól, a tengerparti szállodasor tökéletesen elszigetel minket a város forgalmától, és pont olyan jól tudunk pihenni, mintha órákat autóztunk volna egy eldugottabb strandért. A hosszú tel-avivi partszakasz ráadásul egyáltalán nem is zsúfolt, és sokkal tisztább, mint amit az ember egy nagyváros partjától várna.

Akkor sem kell kétségbe esni, ha valakit kevésbé köt le a strandolás, Tel-Aviv ugyanis a legkülönbözőbb programlehetőségekkel és látnivalókkal várja az ideutazókat. Keressük fel Jaffa óvárosát, és a szűk utcákon sétáljunk fel a dombtetőre, innen ugyanis az egész várost belátni. Forró délutánokon üdítő felfrissülés egy jó kis jeges-gyümölcsös joghurt a Dizengov-centernél, ebédre pedig nincs is jobb, mint egy igazi izraeli falafeles szendvics.

Ha este bulizni indulunk, Tel-Aviv legbohémebb negyede, a Florentin kiváló választás, de a Carmel piac mellett is hangulatos bárokat találni. Ide viszont mindenképp jöjjön vissza nappal is, a piac ugyanis kihagyhatatlan élmény, mi a vásárfiánk nagy részét itt szereztük be, nem beszélve az itthon nem kapható, észvesztően finom gyümölcsökről.

A múltba ültett jelen Jeruzsálemben

Jeruzsálem Tel-Avivtól mindössze ötvenpercnyi autóútra fekszik, mégis olyan, mintha egy másik országban lenne – ezt a tel-aviviak is gyakran hangoztatják. A város két élesen elkülönülő részre osztható: az Óvárosra és az új Jeruzsálemre. Előbbi bennem nagyon ellentmondásos érzéseket hagyott, pedig az egész útból talán ezt a várost vártam a legizgatottabban. A falakon belül úgy éreztem, mintha minden csak a turizmusra épülne, és a város vallási jelentősége valójában már rég háttérbe szorult volna. Persze megnyugtató volt látni, hogy az alagútrendszerre emlékeztető kígyózó bazársoron a lehető legnagyobb barátságban árulnak egymás mellett a zsidók és a muszlimok, a városból mégis hiányzott az a spiritualitás, amire számítottam. Rómában az ember szinte érzi, hogy ugyanazokon a köveken lépked, mint az ókoriak, Jeruzsálemben viszont ezt az érzést sajnos nem sikerült átélnem.

Az Óváros ettől még persze gyönyörű, érdemes végigjárni a Via Dolorosát, elsétálni a Siratófalhoz és ha épp nincs lezárva, megnézni a Templom-hegyet. Ha szigorúan tartjuk magunkat az útikönyvhöz, csak a falakon belül el lehet tölteni egy egész napot, ezért ha még az új városrészt is szeretnénk megnézni, szánjunk rá plusz egy napot, hiszen az ingyenesen látogatható Jad Vasem Holokauszttörténeti Múzeum önmagában egy legalább ötórás program.

Paradicsomi kertek Haifán

Az északi Haifa városát elsősorban a világ legnagyobb, hegyoldalban létesített kertje miatt érdemes felkeresni, ami a Bahá'i vallás központjában, a Bahá'i szentély körül terül el. Ez a világ leghosszabb teraszos kertje, aminek tizenkilenc szintje közül mindössze három látogatható, ezek viszont ingyenesek. Az aranykupolás szentélyben található Szijjád Ali Mohamed, a vallásalapító Báb sírja, aki eredetileg muszlimnak született, és 1844-ben hirdette ki "Isten küldöttének" közelgő eljöttét, amiért 1850-ben eretnekség vádjával kivégezték.

Becslések szerint napjainkban világszerte kb. ötmillió követője van a vallásnak, közülük azonban csak nagyon kevesen élnek Izraelben, mert híveik itt nem folytathatnak térítő tevékenységet, de önkéntesként így is mintegy hétszáz külföldi szolgál a központban. Elhivatott munkájuknak köszönhetően a kert olyan, mintha magára a paradicsomra bukkantunk volna: az egész parkot tökéletesre nyírt világoszöld pázsit, hatalmas pálmák, egzotikus virágok és faragott szökőkutak díszítik, a kert tetejéről pedig lélegzetelállító kilátás nyílik az egész városra. Ha felkeressük a kertet, figyeljünk rá, hogy ne legyen fedetlenül a felsőtestünk és a lábszárunk, a szentélybe pedig csak mezítláb szabad belépni!

Lebegés a Holt-tengerben

A Holt-tenger nevét az ideutazó keresztény zarándokoktól kapta, akiket elborzasztott az itt tapasztalt élettelen környezet. Azóta már tudjuk, hogy a Föld legsósabb vizű tavában (bizony, a Holt-tenger valójában egy tó) tényleg nem él semmilyen élőlény. A Holt-tengernél tett látogatásunkról mégis ez az utolsó, ami eszembe jutna. Mivel ez a Föld legmélyebb pontja, a meleg levegő itt a legkínzóbb az egész országban, így hatalmas felüdülés volt, amikor végre megmártózhattunk a vízben. Írtunk már arról korábban, hogy van néhány fontos szabály, amit be kell tartani, ha nem akarjuk, hogy egy óvatlan mozdulat következtében égő szemekkel kelljen kirohannunk a partra. Ha azonban észben tartjuk ezt a néhány (egyébként elég logikus) dolgot, akkor a fürdőzés felejthetetlen élmény lesz!

A víz felhajtóerejének köszönhetően a parttól egy-két méterrel beljebb már csak lebegni tudunk, a víz ugyanis szabályosan kilöki alólunk a lábunkat, ezért kell annyira vigyázni hogy nehogy véletlenül vizet nyeljünk, ami akár belső sérüléseket is okozhat. Maximum negyed órát szabad egyszerre bent tölteni, utána pihenésképp próbáljuk ki az iszappakolást, amitől nemcsak viccesen fogunk kinézni, de a bőrre is olyan hatást gyakorol, amiért máshol csillagászati összegeket kéne fizetnünk, itt viszont műanyag hordóból kenhetünk magunkra annyi iszapot, amennyit csak szeretnénk. Az eredmény pedig garantált, mi csak pár percig hagytuk magunkon a masszát és utána hetekig olyan puha volt a bőrünk, mint az újszülötteknek.

Szívesen nézegetne még izraeli fotókat? Bármelyik képre kattintva galéria nyílik!