Kréta nyaranta rendre felkerül a legjobb strandok listájára, és luxusmedencékben is erős. A tél viszont akár jelentős lehűlést is hozhat a mediterrán szigetre, idén például egy hatalmas hókáosszal indult náluk az év. Egy késő őszi utazás viszont tökéletes időzítés, ha a népszerű nyaralóhely igazi arcát akarjuk megismerni – olajbogyószüreten innen, nyaraló tömegeken túl.

A sziget jó érzékkel lovagolja meg a hipszterektől indult, és egyre inkább tömegigénnyé váló kézműves és kistermelői trendet. Azon legfeljebb magukban mosolyognak, hogy ez a termelési mód máshol felkapott hóbort, miközben náluk csak business as usual, a szokásos ügymenet. Hiszen ők csak ugyanazt csinálják, amit már a nagyszüleik is. Hogy a tejből most nem csak joghurt, de kézműves joghurt lesz, legyen, nem játszanak rá. Ők csak örülnek, hogy jó ízűen esszük, amivel dolgoztak.

Minél egyszerűbb, annál jobb

Bonyolult dolgokra nem kell gondolni. A nyugati-krétai Chania környékén, ahol jártunk, a legnépszerűbb helyi étel a dakos: halomba pakolt kenyérdarabok, friss sajt és paradicsom, olívaolajjal leöntve, oregánóval megszórva, olajbogyókkal díszítve. Ezzel fogadtak minket az Agia Triada kolostorban is, és ilyen szendvicseket állíthattunk össze magunknak a már említett pikniken is. Egyszerű, ízletes, laktató étel. Tökéletesen megágyaz a könnyű helyi boroknak.

Raki-lepárló a kolostor udvarán

Azzal, hogy szerzetesek borászkodnak, nehéz meglepni minket, hiszen bor és gasztro sikerekért a pannonhalmi apátságnak sem kell a szomszédba menni. Az Agia Triadában viszont kifejezetten a bioborászkodásra álltak rá. Az udvaron még saját raki-lepárlójuk is van. A raki hasonlít a törkölypálinkára, a must kipréselése után megmaradt szőlőhéjból készül. A rakifőzéshez pedig tüzelésre az olívamagokat használják, tényleg semmi nem veszhet kárba!

Ugyanez a mottó Steliosnál, aki avokádót termel osztrák exportra, de a szépséghibás daraboknak is megvan a helye: egy részük a családi vállalkozásban működő lébárba kerül, a maradékból pedig kozmetikumok készülnek. Többször ajánlották már neki külföldi látogatók, hogy keresnek befektetőt, és csinálják nagyban az avokádós kozmetikumok gyártását és terjesztését, de Steliosnak saját elmondása szerint a család és a nyugalom az első.

Fiatalon két testvérével elindultak Kanadába szerencsét próbálni, pár évvel később már több mint egy tucat éttermet vezettek. De ekkora üzemméretnél törvényszerű, hogy sosincs nyugta az embernek. A történet szerint vagy valamelyik alkalmazottal volt gond, vagy a beszállítókkal. Közben már honvágyuk is volt nagyon, hazaköltöztek inkább a szülővárosukba, Argyroupoliba. Stelios az avokádótermelésért felel, felesége a Lappa Avocado nevű kisboltban árulja az avokádóolajjal készülő krémeit, hajpakolásait, és sok egyéb helyi terméket. Lányuk a bolttal szemben egy lébárt üzemeltet, ahol a friss, narancsos-avokádós smoothie a turisták kedvence.

Gyógynövény-gyorstalpaló és aromaterápiás műhelytitkok

Spili egy kis hegyi település Nyugat-Kréta Rethymno tartományában. Oroszlános kútjai miatt pár fotóra mindenképp megállnak itt a turisták, de ha mindig is arra vágyott, hogy egy gyógynövénykertben sétálva mindent megtanulhasson arról, hogy melyik növény mire jó, akkor szánjon hosszabb időt Spilire!

A város határában található Maravel kertben Iannis olyan növényeket mutat nekünk, amiről eddig nem is feltétlenül tudtuk, hogy léteznek. Önök kóstoltak már például steviát? Nem, nem a kész édesítőszert, hanem a stevia növény zöld levelét? Eláruljuk, az is édes! A Maravel kertben főzőtanfolyamokat és aromaterápiás tanfolyamokat is tartanak. Illóolaj-lepárlójukban ott jártunkkor épp levendulaolaj készült. Ezeket kis üvegcsékben árulják a település központjában található Maravel boltban, ahová bekötött szemmel, csak az orrunkat követve is odatalálnánk, annyi természetes alapanyagokból, illóolajokból készült kézműves szappant tettek ki a bolt bejáratához.

Polihisztor buszsofőr

Már azon meglepődtünk, mikor reggel éneklésre buzdított minket Spiridon, a buszsofőrünk, és olyan hangja volt, hogy simán indulhatott volna bármilyen tehetségkutatón. Aztán mikor az egyik megállónknál tízóraival várt minket a busznál, végképp meghatódtunk. Hát még, mikor kiderült, hogy a kenyér mellé kínált joghurt és méz is sajátja, a buszvezetés mellett ugyanis vannak juhai, kecskéi, méhei, és – mint nem sokkal később megtapasztaltuk –, saját olajfaligete is.

Itt álltunk meg ugyanis piknikezni és dakost enni. A szabad levegőn a friss alapanyagokból készült egyszerű szendvicsnek olyan jó íze volt, hogy még a szemerkélő eső sem zavart minket. Spiridonnak a főszezonban és szezonon kívül is változatos túrái vannak. Angolul beszélő, kézműves termékekért rajongó utazóknak kihagyhatatlan program!

Nyugat-Krétán a Görög Turisztikai Hivatal vendégeként jártunk.