Öt éve adták át a világ legmagasabb épületét - egyes vélemények szerint az emberiség egyik legnagyobb teljesítményét, mások szerint a pazarlás emlékművét. Ennyi idő alatt sok legenda és érdekesség gyűlt a nevezetes építmény köré, ezekből válogattunk.
A legek körül mindig van egy kis mozgolódás, gyanakodás, okoskodás és hiszti, nem kivétel ez alól a Burdzs Kalifa sem. Nem mintha a méretei nem beszélnének önmagukért: a 95 kilométerről is látható arab hiperobjektum számos kategóriában tartja a világcsúcsot. Mindez azonban a hi-tech épületek állandó versenyének korában nem elég, a sikerhez nemcsak rengeteg, a kilátóban készült szelfi, hanem nagyvárosi legendák is kellenek.
- a világ legmagasabb szabadon álló (támasztókötelek nélküli) építménye,
- a világ legtöbb, 160 (használható) emelettel rendelkező létesítménye,
- magában foglalja a világ legmagasabban elhelyezkedő, funkcióval bíró emeletét,
- a világ legmagasabban fekvő nyitott kilátóját, és
- itt van a világ leghosszabb utat megtevő liftje
- és a világ lehosszabb utat megtevő szervízliftje.
A Föld görbülete
Az itteni liftekkel pillanatok alatt megközelíthető extrém magasság a környező világot és a természeti jelenségeket is eddig szokatlan szemszögből mutatja. Így nem csoda, ha először ezekkel kapcsolatban terjedt el néhány félreértés. Jellegzetes tévhit például, hogy a csúcs-felhőkarcoló tetejéről, sőt kilátójából szabad szemmel látható bolygónk görbülete.
Ez a valószínűleg a nagylátószögű objektívekkel készült fotók által keltett illúzió természetesen nem igaz: a horizont egy emberi lény számára innen is épp olyan egyenesnek látszik, mint nagyjából 18 000 méteres magasságig bárhonnan.
Ami viszont valóban egyedülállóan csak itt tapasztalható (és a görbülethez is köze van, amelynek helytelen értelmezése hozzájárulhatott a tévedésekhez), hogy ugyanazt a napfelkeltét vagy naplementét kétszer is meg lehet nézni nagyjából egy perc eltéréssel, ha jó ütemben száll valamelyik gyors üvegliftbe a megfigyelő, hogy a jelenséget lekövesse.
Pánikkeltés: amikor a közösségi média majdnem feléget egy felhőkarcolót
Teljesen természetes - bár az éghajlat miatt viszonylag ritka -, hogy az épület körül felhők ússzanak el, a kellő megvilágításban azonban ezek alkalmasak a megtévesztésre, sőt a pánikkeltésre is.
Idén februárban amatőr képek százai lepték el a közösségi oldalakat, amelyeken állítólag füstölt és égett a Burdzs Kalifa. Néhány óra alatt mindenki készpénznek vette, hogy az évnek ebben a szakában szokásos pára helyett valóban füst borította be a tornyot. A hatóságoknak egy egész napjába telt egyértelművé tenni, hogy senkinek és semminek nem esett bántódása, nem kellett senkit evakuálni, de még egy vészsziréna sem szabadult el.
Indiai darus a világ tetején, plusz egy virtuális mecset
Az építkezés szokatlan kihívásainak nyomán kerekedett ki bizonyos Babu Sassi, indiai származású darukezelő népszerű sztorija. A munkásnak állítólag annyira sokáig tartott volna leérni a darujából a napi munka végeztével, hogy inkább a fülkében aludt, és gyakorlatilag ott élt. A mendemondák beindítója egy homályos eredetű cikk és email volt, amelyek cáfolatát pontról pontra elvégezve világos, hogy egy 21. századi építkezés sem indokolja ilyen extrém körülmények bevállalását.
Különösen, mivel a munka 0-24-ben zajlott, így a daru fülkéje egy alvó és egy eközben dolgozó darusnak igencsak szűkös lett volna. Elképzelhető, hogy a történet csak ironikus újságírói reflexió volt a helyszínen dolgozó indiaiak foglalkoztatásának ellentmodásaira, a legenda mindenesetre a mai napig makacsul tartja magát, köszönhetően például a Wikipédia szócikkének.
De szintén a Wikipédia felelős egy ennél sokkal nagyobb volumenű dezinformáció elterjedéséért, miszerint a Burdzs Kalifa lenne az otthona a világ legmagasabbra épített mecsetjének. Az ominózus szócikk magyar változatában még most is olvasható, hogy ilyen létesítmény foglalná el a 158. emeletet, erről azonban előzőleg soha semmilyen hivatalos bejelentést nem tettek a Burdzs Kalifa illetékesei. A téves forrás ismeretlen, a szentély így talán valami kollektív tudattalan terméke, amely viharos gyorsasággal öltött testet több mint 40 000 internetes hivatkozásban.
Bábel futurisztikus tornya? Összeesküvés-elméletek
A konteósok sem hagyták ki a lehetőséget, hogy találgatásokba bocsátkozzanak az építménnyel kapcsolatban, amely oly könnyen adja magát egy modernkori Bábel tornya-olvasathoz. A Burdzs Kalifa átadása előtt éppen 30 évvel állították fel egy amerikai magántelken a „georgia-i irányjelző kövek" néven ismert rejtélyes, modern megalitot, amely állítólag az Új Világrend polgárai számára ad életvezetési tanácsokat.
Néhány igazán keményvonalas konspirációhívő oldal szerint a Burdzs Kalifa egyes paramétereit kódokként olvasva egyértelmű az összefüggés az iránykövekkel, amelyek előrevetítették többek között az arab tornyot is, mint az emberiség egyik vakmerő próbálkozását, hogy istent játsszon.
Tom Cruise nyomot hagy, ablakmosás, lepisilés és egyéb lehetetlen küldetések
Tom Cruise mindig valami mást játszik, és híres, dublőr nélküli kaszkadőrmutatványai közül is kiemelkedik a Burdzs Kalifa 124. emelete körül véghez vitt lógása, futása és hintázása 2011-ből. A színész előzőleg hetekig gyakorolt, de elmondása szerint az erős oldalszéllel nem számolt, így a felvételnél pluszkihívást kellett legyőznie a tökéletes látványért. Ugyanezen a forgatáson, kamerán kívül a torony csúcsához is felgyalogolt, hogy éteri magasságban véssen a fémbe egy szívet saját, felesége és a gyerekei nevével. Mint az eltelt időben kiderült, még a legextrémebb helyekre vésett szerelmes üzenetek sem jelentenek garanciát egy együtt töltött életre Katie Holmes-szal, a karcolást pedig leginkább a karbantartók fogják látni – és lefesteni a jövőben.
A lehetetlenségekkel kapcsolatban, és ami Dubaj ikonikus építményét illeti, az embereket nemcsak az foglalkoztatja, hogy hogyan lehet még Tom Cruise-nál is látványosabban meghódítani ezt a magasságot – lásd a nemrég végrehajtott bázisugró-világcsúcsot. Hanem például az is, és meglehetősen élénken, hogy hogyan tisztítják az ablakokat (három hónapba telik), vagy hogy vajon leér-e a pisi, ha valaki a legmagasabb pontról célozza meg az aszfaltot (nem).
A pisin túl azonban van még egy érdekes aspektus, ami, ha nem vagyunk elég körültekintőek, károsan befolyásolhatja az összképet.
Poop Town: a kakira épült város legendája
Néhány hónapja egy 2011-es előadásra hivatkozva az Index is megírta, hogy a Burdzs Kalifa szennyvízkezelése nem éppen áll összhangban a 21. századi kihívásokra adott válaszokkal, amelyeket az épület más szinteken olyan remekül teljesít.
Valójában egész Dubaj küzdött a problémával, hogy miután szédítő gyorsasággal nőtt ki a földből, infrastruktúrája nem fejlődhetett egy klasszikus nagyvároséhoz hasonló módon. A 2009-ben, és még talán 2011-ben is érvényes állítás azonban, hogy ne lenne csatornahálózata, körítve a szennyvizet a tengerbe eresztő kamionokról szóló a sztorikkal, és az arabok fejletlenségét és eszetlenségét ostorozó rasszista hőbörgéssel mára inkább a ciki kategória.
Az évekkel ezelőtti videókon a szennyvízkezelő-telep előtt sorakozó tartálykocsik valóban ott álltak, egy-két türelmetlen sofőr valóban kiengedte az élővízbe vagy az út mellé a rakományt, volt is ebből botrány. A kocsik még ma is róják köreiket, de jóval kisebb számban, ugyanis 2013-ra mindenfelé kiépült a szennyvízhálózat, és egy sokkal nagyobb teljesítményű tisztítótelep is. A Burdzs Kalifa napi 15 tonnányi produktumáról, amelyet rendkívül gondosan tervezett vezetékhálózat szállít a földszintre, egyelőre nem tudni, hogy már a városi csőhálózaton vagy még mindig kamionokkal távozik. Akárhogy is, a rendszer minden rossz híresztelés ellenére működik.
A kaki-sztori hatása persze ellentmondásos, de ne hagyják magukat egykönnyen befolyásolni, ha valaki ezzel kérdőjelezné meg, hogy valóban az emberi teljesítmény egyik csodája lenne ez a fantasztikus torony.
Dubaji történeteiket és szelfijeiket szeretettel várjuk az olvir@travelo.hu-n!