A farsangi ünnepkör végével kapcsolatos általános őrület közepette a legpajzánabb és legzavarbaejtőbb történések zajlanak szerte a világban. A keresztény nagyböjtöt megelőző felfokozott vidámság leglátványosabb formái elsősorban a világ katolikus hagyományokkal rendelkező részén jellemzőek, mint Olaszország, Franciaország, Latin-Amerika, vagy Németországban Köln a női farsanggal.

A vízkereszt napjával kezdődő farsangi hacacáré szinte mindenhol a negyvennapos böjtöt közvetlenül megelőző három napban (farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd – magyarul együttesen farsang farka) kulminál. A totális fergetegpartira a következő dolgok szolgáltatják az okot: jön a böjt, megy a tél, ebből az egyik nagyon keresztény, a másik inkább pogány momentum. Úgyogy az egyház anno szemet hunyt a kettő keveredése fölött, és a világ pár napra teljesen kifordulhatott magából, szimbolikusan és minden lehetséges szinten. Álarcok, szerepjátékok, tánc, meztelenség, hangoskodás, durva kajálások, szevasztok!

2015-ben a mozgóünnep kezdete a február 14-ei hétvégére esik, vagyis idén még a Valentin-nap is bepattan a mókába. Így függ össze minden mindennel, szív a farokkal, farok a szívvel, szezon a fazonnal, te az enyém, én a tied, ereszd el a hajamat, meg ami a csövön kifér. Lássuk először, hogy megy ez túl az Óperencián.

New Orleans Mardi Gras

New Orleans-ban minden nap Mardi Gras, olvasható egy blogon, és az USA legkülöncebb városának egyik beceneve, a The Big Easy (a Nagy Laza) is árulkodó. A francia és kreol örökségű nagyváros szabados légköre legendás, simán lehet, hogy itt az értékrend folyamatosan kifordított és konvencióktól mentes. És az is okozhatja a benyomást, hogy tulajdonképpen egész éven át a farsangi óriásbulira készülnek a lakosok.

 A Mardi Gras (zsíros/kövér kedd, azaz húshagyókedd) ünneplésének a francia alapítók idejéig visszanyúló hagyománya a 19. század elején majdnem megszakadt, amikor sorozatosan erőszakba torkolltak az utcai jelmezes partik, és a nyugalomra vágyó polgárok szerették volna inkább betiltatni őket. A helyzetet 1857-ben az elsőként létrehozott titkos karneváli társaság, a Comus mentette meg, bebizonyítva, hogy biztonságos keretek között is lehet ünnepelni. Innen datálódik a szemgyönyörködtető felvonulási kocsik és az azokat építő zártkörű csoportok, a krewe-k mai napig élő hagyománya.

A fesztivál színei a zöld, a lila és az arany, ebben a három színben pompázik a csak vízkereszttől hamvazószerdáig készíthető és árusítható fahéjas specialitás, a királyi kalács (King Cake) is, egy belerejtett műanyag babával. A szabály szerint az lesz az adott buli királya vagy királynője, aki a saját szelet süteményében megtalálja a babát, és ez arra kötelezi, hogy vegyen egy következő kalácsot, vagy legyen a következő parti házigazdája.

Fontos tudni, hogy bár mai felvonulások elmaradhatatlan kellékei az exhibicionizmus, a meztelen felsőtestek látványa és a részeg tömegek, bizonyos negyedekben és időpontokban (szabadosság ide vagy oda), a fesztivál ideje alatt sem tolerálják a kontroll nélküli viselkedést. Az askmen.com-on hasznos listát találunk az ajánlott és a kerülendő cselekvésekről, a Condé Nast Traveler pedig azzal kapcsolatban lát el jótanácsokkal, hogy mit tegyünk, ha a helyiekhez hasonlóan aktívan szeretnénk részt venni az eseményekben.

Carnaval de Santa Cruz, Tenerife

Jó hír, hogy nem kell átrepülnünk az óceánt az Amerikában és a Karib-térségben szokásos impozáns felvonulásért. A Kanári-szigetek egyik fővárosa ad ugyanis otthont a riói karnevál kistestvérének, amely minden évben valamilyen tematika körül forog. Volt már 2001 Űrodüsszeia-év (2001-ben), hippi-év (2012), horrorfilm-év (2009), és hasonlók, az idei hívószó pedig nem más, mint a Jövő.

Ennek jegyében készülnek egész éven át a sziget szinte teljes lakosságát bevonó fellépő csoportok a táncukkal, jelmezükkel és a dekorációval. Az ünnep idején a folyamatos utcai felvonulások mellett állandó elemek a különféle jelmez- és énekversenyek, a tánccsoportok és természetesen a karneváli királynők versengése. Minden minden korosztályban értendő, azaz van junior és szenior királynő is, de a fieszta legnagyobb attrakciója mégis A királynő megválasztása.

Érdekesség a hamvazószerdai vicces temetési menet, "a szardínia siratása", melynek végén elégetik a körbehordozott papírhalat. A karneválnak pedig még mindig nem ez a vége, az csak az úgynevezett Piñata-hétvégén zárul majd le, ami bőven a böjt első hete.

Izland – féktelen fieszta helyett féktelen zabálás

Az oké, hogy tél vége, farka, meg minden, de mi lehet az északi népekkel farsangkor? Az izlandiaknak például ilyenkor még messze a tavasz, vagy el se jön, úgyhogy téltemető felvonulásokat nemigen rendeznek. Meg amúgy is az egész év annyira abszurd arrafelé, hogy semmit sem kell szimbolikusan kifordítani. Szóval konkrétan nincs farsang.

Viszont extra figyelmet szentelnek a kajának, amivel kapcsolatban a böjt alatt, ugye, önmérsékletet kell (vagy kellett, vagy kellett volna) tanúsítani.

A böjtöt megelőző hétfő, a Bollugadur náluk a bolla (kb. képviselőfánk) nagy napja, amikor ezt eszik minden lehetséges formában, otthon otthonit, pékségben boltit, csak sok és édes legyen. Az otthonihoz sajátságos szokás kötődik, miszerint a gyerekeknek korán reggel rá kell rontaniuk alvó szüleikre, és a direkt erre az alkalomra élesített Bolluvondur pálcával jól rájuk kell sózniuk. Minden találat egy fánkot ér. Izlandiak.

A húshagyókedd Sprengidagur (kb. "kipukkadás-nap") néven fut, a lényege, hogy pukkadásig illik ennie magát mindenkinek az ürühúsból és sárgaborsóból készült raguval (saltkjöt og baunir). A hamvazószerda (Öskudagur) pedig ismét a gyerekeké: jelmezbe öltözve vagy anélkül járnak ilyenkor üzletről üzletre, hogy édességért cserébe énekeljenek.

Kurentovanje, Szlovénia

Gondolták, tudták volna, hogy több szomszédos országban található hivatalos Európai Karneválváros? Legalábbis a nagyon vidám Európai Karneválvárosok Szövetségében képviselteti magát Szerbia, Horvátország és Szlovénia is.

55 éve teremtődött meg a szlovén Ptuj városában a farsangi felvonulások szláv népszokásokra épülő modernkori hagyománya, hogy az idők folyamán nemzetközi vendégekkel és egyre színesebb programokkal bővüljön. A Kurentovanje főszereplője a kurent, a birkabőrbe öltözött, varázserejű és félelelmetes télűző figura kolompokkal az oldalán, szarvakkal, botokkal felfegyverezve, aki "mintha csak egyenesen a pokolból jött volna". További fontos szereplők még a vőfélyek, akik az első modern farsang óta bemutatják hagyományos táncukat, a zöld Jurek, aki megküzd a téli démon Raboljjal, az öregasszony, aki a hátán viszi az öregembert, vagy a tündérek a mindenféle állatmaskarák seregletével.

De nemcsak a népi hagyomány éled fel, a vendégek részt vehetnek modern farsangi bálon, különféle művészeti kiállításokon, sőt még az óvodások is külön nemzetközi eseményen mutathatják be ötletes jelmezeiket.

A képekre kattintva fantasztikus, színpompás galéria nyílik, ki ne hagyják, ha a felsoroltakról még mindig nem hiszik, hogy olyan nagy bulik lennének!

A hóhelyzet függvényében ajánljunk egy kis szomszédolást a hétvégére a Kurantovanje apropóján, a részletes programot itt találják. Ha maradnának a bevált magyar busó télűzésnél (amely láttuk, szoros kapcsolatban áll a délszláv hagyományokkal) akkor már a mohácsi program is kész, csak fel kell lapozni.

De ha úgy alakulna, hogy repülőre pattannak, és meg sem állnak Teneriféig vagy New Orleans-ig, azt sem bánjuk, csak küldjenek képet! Képet!