Graz tökéletes célpont bármelyik téli hétvégére: pont olyan messze van, és éppen annyi látnivalót kínál, hogy elég legyen egyetlen éjszakára szállást foglalni, szombat reggel indulni és vasárnap este hazaérkezni. Itiner két szórakoztató napra a stájer fővárosban.
Annak ellenére, hogy a városlátogatás klasszikusan őszi és tavaszi műfaj, mi télen vágtunk neki Graz felderítésének. És milyen jól tettük! Bár több látványosság – mint például nagy bánatunkra a pompás Eggenberg kastély – zárva tart ilyenkor, mégis megérte egy hétvégére kiruccanni ide. Kényelmesen bejárható, világörökségi listán szereplő óváros, finom falatok és remek múzeumok várják itt az embert.
És mivel Graz Budapesttől kevesebb mint négyszáz kilométerre fekszik, így egy laza négyórás autózással már itt is lehetünk, hétvégi célpontnak tehát tökéletes hely. Ha pedig hozzánk hasonlóan a környéken síel az idén, remek lezárása lehet a téli vakációnak egy grazi villámlátogatás.
Első nap: ismerkedés a várossal
Ha szombat reggel 8-kor sikerül autóba szállni (a szombathelyiek vagy a győriek még tovább alhatnak), délben már indulhat is a grazi városnézés. Kezdjék az ismerkedést Ausztria második legnagyobb városában a Mura partján felhúzott modern építményekkel. Az óvárosi házak közt mókásan terpeszkedő, futurisztikus Kunsthaus, és a tőle pár lépésre található, kagylót formázó mesterséges Mura-sziget is az Európa kulturális fővárosa cím örömére épült 2003-ban. Előbbiben kortárs művészeti tárlatokat, utóbbiban egy kávézót – illetve jó időben működő játszóteret – találunk.
A város legújabb jelképei után keressék fel a legrégebbit: a város fölött magasodó Schlossberget (Várhegy) és a rajta található kis óratornyot. A hegyre siklóval, lifttel és gyalog lehet feljutni. Mivel mi szikrázó napsütésben jártunk itt, adta volna magát, hogy gyalogosan hódítsuk meg a hegyet, de mivel télen nem takarítják a lépcsőket, a gyalogos feljárat le van zárva. Ennek ellenére sokan átlépték a tiltó kordont, gyakorlatilag tele volt turistákkal a lépcső. Fent azonban egy nagy zárt vaskapu fogadta őket, láttunk olyat, aki átmászott rajta, és olyat is, aki szomorúan visszafordult.
Ha ránk hallgatnak, inkább fizetnek fejenként 1,20 eurót a hegy gyomrában található üveglift használatért, ahelyett, hogy megszívatnák magukat a jeges lépcsőkön. A liftre egyébként elég csak egy útra jegyet váltani, a hegyen a látnivalók pont úgy sorakoznak, hogy ha végeztünk, pont a sikló felső állomásánál találjuk magunkat.
És hogy mit láthatunk fent? Közelebbről is szemügyre vehetjük a tömzsi óratornyot, és az 1890-ben épült hangulatos Kínai Pavilont, ahonnan pompás kilátás nyílik az egész városra.
Tovább sétálva a 94 méter mély török kutat, az egykori vár bástyáit, Napóleon idejéből származó ágyúkat, a Graz legnagyobb, – öt tonnás (!) – harangját rejtő harangtornyot, a kazamata-színpadot, és a grazi vár utolsó katonai védelmezőjének emléket állító hatalmas oroszlán szobrát. A 61 százalékos meredekségű lejtőn közlekedő siklóra 2,10 euróért válthatunk jegyet, hogy visszaereszkedhessünk a belvárosba.
3 euróért egy feljutást és egy lejutást tartalmaz.
Ha leérünk, induljunk el a városközpont felé a Sackstrassén, mely rengeteg antikváriumot és galériát rejt. A hetes szám alatt térjünk be a Kastner&Öhler luxusáruházba, amelyben hat szinten mintegy húszezer négyzetméteren kínálják menőbbnél menőbb divatházak kreációit, de van lakberendezési és sportrészleg is. A patinás nagyáruház önmagában is különleges látványosság, amit Skywalk névre keresztelt, ingyenesen látogatható tetőterasza koronáz meg, ahonnan egy egészen új szemszögből ismerhetjük meg Grazot.
Ha elég a nyálcsorgatásból, irány az utca! Járják be az 1999-ben világörökséggé nyilvánított óváros zegzugos utcáit a mediterrán hangulatot árasztó Ferences-negyedtől, a Főtéren át (ahol a tornyos-kupolás Városházát láthatjuk) a széles Herrengasséig, melynek közepén állandóan villamosok suhannak. Ez utóbbin a stájer tartományi parlament székhelyét, a Landhaus árkádos belső udvarát semmiképp se hagyják ki! De a szintén a főtérről induló, dimbes-dombos Sporgasse is hangulatos.
Mivel a városmag viszonylag kicsi, nem kell aggódni, hogy kimarad valamelyik látnivaló, előbb-utóbb biztosan szembejön a Burg, a Dóm vagy éppen az Operaház. Este hatra érdemes a Glockenspielplatzra keveredni, ilyenkor van ugyanis az órajáték ideje.
Mivel igyekeztünk minél olcsóbban megoldani grazi hétvégénket, a Bed&Breakfast névre hallgató szálláshelyen foglaltunk szobát, három főre éjszakánként 79 euróért, tehát fejenként kábé nyolcezer forintért. A hellyel kapcsolatban szándékosan nem használtuk a hotel kifejezést – egy lakóházról van ugyanis szó, amelynek három emeletén nemrégiben felújított szobákat adnak ki. Az ágyak elég kényelmetlenek, a szobák egyszerűek, viszont tiszták és nagyon tágasak, a belváros csupán tíz-tizenöt perc gyalogosan, a villamos pedig a ház előtt áll meg. A közeli mélygarázsban naponta tíz euróért az autónkat is biztonságban tudhatjuk.
Aki ennél központibb és menőbb szállást szeretne, a Tripadvisor felhasználóinak szavazatai szerint a város legjobb szállodája a folyóparton található Schlossberg Hotel. Éjszakánként 140 eurótól kaphatunk itt klasszikus stílusú, kétágyas szobát. A vendégvélemények szerint a személyzet kedves, a reggeli szuper, a szobák pedig mind különbözőek, és nagyon érdekes a berendezésük.
Második nap: múzeumok minden mennyiségben
Mivel Ausztriában vasárnap nincsenek nyitva az üzletek, garantáltan nem fognak önök sem elcsábulni egy kis shoppingolásra a múzeumozás helyett. Reggeli után vegyék is célba a Herrengassén található Landeszeughaust, azaz a Tartományi Fegyvertárat, mely a maga harmincezer kiállított tárgyával a világ legnagyobb történelmi fegyvergyűjteménye. Méreteivel és különleges harci eszközeivel még azok számára is érdekes lehet, akiket egyébként nem különösebben hoznak lázba a hadtörténeti kiállítások. A lenyűgöző fegyvergyűjteményt telente idegenvezetéssel lehet csak megnézni, délelőtt 11-kor és délután 2-kor német nyelven, délután 1-kor pedig angol nyelven tartanak vezetést.
Ha egynél több múzeumot szeretnének megnézni, érdemes beruházni egy 24 órás múzeumi belépőbe (név szerint Joanneums-24h-Karte), ez ugyanis csak 13 euróba kerül, és a város összes múzeumába érvényes. Így a fegyvertár után beiktatott kávészünetet követően már mehetünk is a Sackstrassén található Palotamúzeumba (Museum im Palais). Az önmagában is látványosságot jelentő barokk Herberstein palota első szintjén egy színvonalas kiállítást láthatunk az első világháborúról, a másodikon pedig az udvari élet mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást.
Hazaindulás előtt használják ki a korlátlan múzeumozás lehetőségét és nézzék meg belülről is a lufiszerű Kunsthaust! Február 15-ig a nem túl lélekemelő, ám nagyon érdekes Damage Control című kiállítás látható, mely a rombolás, pusztítás, háborúskodás témáját járja körül olyan sztárok képeit és videóra vett performanszait bemutatva, mint Yoko Ono, Andy Warhol vagy éppen Ai Weiwei. A Kunsthaus tetején újabb kilátót találunk, búcsúzzunk ezzel a képpel a várostól.
Coffee&Kitchen: Közvetlenül szálláshelyünk, a Bed&Breakfast mellett, a Metahofgasse 30. alatt található kedves, trendi reggelizőhely, bájos személyzettel. Előre összeállított reggeli menükből is választhatunk (a két péksüteményt, egy lágytojást, sajtot, sonkát, lekvárt és kávét tartalmazó például 7,90 euróba kerül), de kérhetünk csak rántottát, csak édes péksütit vagy éppen póréhagymás-sonkás tükörtojást is, ezt 4,50 euróért adják, és egy császárzsemle jár mellé – ha jót akarnak, ez utóbbit választják.
...ebédet/vacsorát?
Der Steirer: Vinotéka és modern étterem nem messze a Kunsthaustól a Belgiergasse 1. alatt, a Gault Millau kalauz osztrák kiadása 13 ponttal, azaz egy szakácssapkával ismerte el a konyha teljesítményét. Ez azt jelenti, hogy "nagyon jó vendéglő, többet, különlegesebbet nyújt, mint a mindennapos konyha". Az étlapon klasszikus helyi fogások – például májgombóc leves, marhagulyás, malacsült krumplival és káposztával – éppúgy szerepelnek mint különlegesebb, modernebb ételek. Aki pedig csak kóstolgatna, az a „stájer tapasok" közül válogathat. Az ételek frissek, az általunk kóstolt marhagulyásban omlós volt a hús, gazdag, fűszeres a szaft, és a mellé kínált, a legtöbb helyen általában ízetlen polenta is meglepően finom volt. A felszolgálók fiatalok és kedvesek. A hely nagyon népszerű, mindenképp érdemes asztalt foglalni. (E-mailben is lehet.) Akit pedig zavar a dohányfüst, feltétlenül a nemdohányzó részre kérjen asztalt.
Glöckl Brau: Többszintes, hagyományos étterem a Glockenspielplatzon, az órajáték alatt. A viszonylag rövid étlapon többnyire klasszikus osztrák fogásokat (például rántott húst krumplisalátával, sajtos nokedlit káposztasalátával, almás rétest tejszínhabbal) találunk. Többféle sörkülönlegesség közül választhatunk, de a ház saját söre is teljesen rendben van. Az osztrák népviseletbe öltözött kiszolgálók nem a legkedvesebbek, de gyorsak és hatékonyak. Mi ide is foglaltunk asztalt, de mivel egy hatalmas étteremről van szó, valószínűleg enélkül is le tudtunk volna ülni. A turistazóna kellős közepén a hely ár/érték aránya teljesen megfelelőnek tűnt.
Címlap: Toni Muhr/Graz Tourismus
Újabb cikkünk ebben a témában:
Túrázzon az Alpokban a 20-schillinges panorámáért!
Több mint 250 kirándulóhely, családoknak és baráti társaságoknak, egy napra vagy egy hétre. Alsó-Ausztria ezen a tavaszon az Alpok csúcsai közé hív túrázni, szédítő kilátók közé és 20-schilinges panoráma látványáért.