A BBC összefoglalója nyomán mi is bejárjuk a fiktív Középföldét inspiráló helyszíneket. Kezdjük a Megyével, ezzel az idilli helyszínnel, mely a hobbitok otthona. Békés vidék, ahol tavasszal "minden üde volt, a földeken és a fák ujjhegyein reszketve csillogott a tavasz friss zöldje", ősszel pedig "a fák roskadoztak az almától, a kaptárak megteltek mézzel, a búza meg nagyra nőtt és a kalásza dús volt". Tolkien a kiadójának írt levelében úgy fogalmazott, a hobbitoknak otthont adó Megyét leginkább egy Warwickshire-i falucskáról mintázta, mégpedig nagyjából Viktória királynő gyémántjubileumának évében, 1897-ben.

Tolkien Dél-Afrikában született, ám apja halála után családjával Angliába költözött, Birmingham környékén laktak. Többek között Sarehole falucskában, melyben, mint a könyvbeli Hobbitfalván is, vízimalom állt a folyó partján. Egy interjúban Tokien úgy nyilatkozott, a Megyét néhány imádott négyzetmérföldnyi vidék inspirálta Sarehole környékén. A vízimalom még ma is áll, a környéket azonban már elfoglalták Birmingham kertvárosai.

Hobbitüregek és a gyűrű

A hobbitok lakóüregeit és a Gyűrűt talán egy ókori római romoknál tett látogatás inspirálta. Tolkien 1929-ben az oxfordi egyetem professzoraként látogatott el a gloucestershire-i Lydney Parkba, ahol éppen egy római templom romait tárták fel a Törpedomb néven ismert helyen. Itt meséltek neki egy felirattal ellátott aranygyűrűről, melyet több mint száz évvel korábban találtak egy onnét 150 kilométernyire fekvő legelőn, és amelyre az ásatáson talált, szörnyű átkot tartalmazó római agyagtábla hivatkozik. Tolkien egy évvel később kezdett dolgozni A hobbiton, melynek főhőse egy elátkozott gyűrűt talál. Amennyiben hasonló lakhelyre vágyunk, csak Los Angelesig kell elutaznunk, itt ugyanis egy vállalkozó szellemű rajongó panorámás hobbitházat épített.

Angolszáz lovas nép

Rohan lovas népét sokak szerint az angolszáz kori Anglia legerősebb királyságáról mintázta Tolkien: Mercia a mostani Midlands területén található, ahol Tolkien fiatalkorát töltötte. Vannak olyan akadémikusok, akik szerint a rohani nyelv is sokat köszönhet a merciai nyelvjárásnak. Maga Tolkien úgy vélte, figurái nem hasonlítanak a régi angolszász kultúrára, vagy csak körülményeik hasonlóak. A táj azonossága viszont nem kétséges: amikor annak idején írótársával, George Sayerrel kirándultak a Malverni-dombságon, Sayer elmondása szerint Tolkien többször is a Fehér-hegységhez hasonlította a környéket, mely Rohan és Gondor határán húzódott a könyvben. Így írt róla: "Rohan rétjei hosszú zöld hullámok; a vízfolyásokban fehér köd csillogott; s bal kéz felől messze, vagy háromszor negyven mérföldnyire, kéken-vörösen magasodott a Fehérhegy, agátfekete sziklacsúcsain piroslott a hűs hajnalfény."

Tornyok

Tolkien egyetlen műnek szánta a Gyűrűk Urát, ám hosszúsága miatt a kiadó három kötetre szedte szét a munkát. A második kötet címe A két torony lett, amely nem igazán tetszett a szerzőnek. Mint írta annak idején, a cím Szarumán varázsló otthonát, Orthanc tornyát és Szauron sötét erődítményét, Cirith Ungol tornyát is jelentheti. De ez félrevezeti az olvasót, hiszen a történetben két másik torony is fontos szerepet kap, Minas Tirith (Gondor fővárosa) és a Sötét Torony, Szauron lakókastélya.

Sokan úgy vélik, a tornyok inspirációjául két ikonikus birminghami építmény szolgált: az egyik a Perrott's Folly nevű, 30 méteres, 18. századi torony, a másik pedig az edgbastoni vízművek tornya, amely valójában egy díszes ipari kémény. Szauron örökké figyelő szemét pedig talán a birminghami egyetem óratornyának kivilágított számlapjáról mintázta, melyet a város másik végéből is látni lehetett.

Svájci idill

A tündéknek otthont adó Rivendellt viszont nem angol tájról mintázta az író. Tolkien egy fiának írott levélben úgy fogalmazott, Bilbo Baggins kalandos útját Rivendellből a Ködhegységig egy 1911-es svájci utazás inspirálta. "Gyalog mentünk, hátizsákot cipelve szinte végig Interlakenből Lauterbrunnenig, főleg hegyi ösvényeken, aztán végül megérkeztünk a Lauterbrunnen-völgybe, gleccserek sodorta sziklák vad vidékére" — emlékezett vissza. A tündéket leszámítva Tolkien Rivendellt ábrázoló illusztrációja A hobbitban gyakorlatilag pontosan úgy fest, mint a Lauterbrunnen-völgy.

Világháborús horror

Bár Tolkien harcolt az első világháborúban, úgy nyilatkozott, nem a háborúk inspirálták A hobbit és A Gyűrűk Ura megírásakor. Ennek ellenére sokan látnak párhuzamokat a mesebeli csaták és a valódi ütközetek között. Azt maga Tolkien is elismerte, hogy a Mordor határán húzódó Holtláp, ahol Frodó pocsolyákban fekvő holttestek között lépdel, és a Mordor Fekete Kapujához vezető út emlékeztet Észak-Franciaországra, a somme-i csata után.

Kattintson a képekre a galériához!

A cikkben szereplő idézeteket Réz Ádám és Göncz Árpád fordították.