Kíváncsian vártam, milyen lesz Izrael, ez az európai utazó számára különös hely, mely a Közel-Keleten fekszik, arab illetve muzulmán államok határolják, ráadásul híres/hírhedt a szigorú biztonságpolitikájáról. Azonban ha túljutunk a repülőtéri — amúgy nem is vészes — ellenőrzésen, egy várakozásainktól teljesen eltérő világ tárul elénk.

Szubtrópusi éghajlat, kedves, mosolygós helyiek, az utcán amerikai és európai autók, és arab vezetési stílus. Az utcán egyaránt szembejönnek európainak tűnő helyiek és ortodox zsidók, akik a nyári 50 fokos meleg ellenére is fekete kaftánban és sötét kalapban járnak egész nap.

Érdekes volt megtapasztalni, hogy a kulturális és vallási megosztottság az izraeli mindennapokat is jellemzi, hiszen egyszerre van jelen az európai szemmel megszokottnak tűnő modern világ, a számtalan modern épület, a rengeteg autó, a Tel Aviv és Jeruzsálem között épülő gyorsvasút, és mindezekkel szemben a szigorú vallási hagyományok és szabályok. Persze az izraeli embereket az ortodox zsidókkal azonosítani olyan volna, mintha a keresztény Európában élő emberekről azt gondolnánk, hogy mindenki úgy él, mint a Ciszterci rendi szerzetesek. Itt is élnek mélyen vallásos emberek: zsidók, kereszténynek és muszlimok is, de vannak kevésbé vallásosak, sőt ateisták is.

Turistaként a keresztény ünnepek hiánya mellett leginkább a szombat (Shabbat) intézménye lehet szokatlan. Az izraeli hét vasárnaptól szombatig tart, és a hét hetedik napja — a szombat — a pihenésé. A Shabbatot az európai vasárnappal szemben nagyon szigorúan veszik: a Talmud szerint többek között tilos tüzet gyújtani, így bármilyen elektromos eszközt működésbe hozni, tilos cipelni, mosni, takarítani, egyáltalán bármilyen munkát végezni, másokkal munkát végeztetni, és tilos utazni is.

A Shabbat péntek napnyugtától szombat napnyugtáig tart, és bár az izraeli lakosság csupán körülbelül 10 százaléka tartja be szigorúan a vallási előírásokat, ebben az időben kicsit átalakul az élet. Izrael egy új arcát ismerhetjük meg: a nem vallásos fiatalok péntek este bulizni indulnak, megtelnek a szórakozóhelyek, éttermek. Szombaton pedig a nem vallásos családok — tömegközlekedés híján — autóba ülnek és együtt kirándulni, sportolni, szórakozni mennek. Számukra a Shabbat a családdal töltött napot jelenti.

Turistaként szinte semmit nem kellett hiányolnunk, hiszen a vendéglátóhelyek Shabbatkor is üzemelnek, a legtöbb látványosság nyitva tart, legfeljebb egy-két érdekességbe futottunk bele. Például a szállodánkban kikapcsolták a presszógépeket, és csak amerikai típusú kávét szolgáltak fel. A liftgombok megnyomását pedig úgy kerülik el, hogy shabbati programra kapcsolnak legalább egy liftet, ami fel- és lefelé menet is minden emeleten megáll.

Ha azt gondolnánk ezzel fel is vérteztük magunkat, és a helyi szokások alapjait megismerve bátran indulunk a Szentföldre, nagyon tévedünk. Jóllehet az ország alkotmányba is foglalt államvallása a zsidó, mégis a lakosság számottevő részét teszik ki a különböző keresztény felekezetből származó emberek, illetve a betelepült és a korábban is itt élő muszlim vallású népcsoportok.

Ennek a kulturális sokszínűségnek megvannak az előnyei is: ahol több kultúra él együtt elkerülhetetlen, hogy egymás szokásait, ételeit át ne ültessék saját világukba. Az izraeli zsidók nagy része az elmúlt hetven évben érkezett ide, magával hozva Európa, Ázsia és Észak-Amerika konyhaművészetét és kultúráját, hogy itt az arab szokásokkal vegyítve, a helyi körülményekhez igazítva újraértelmezzék azt. Kissé szürreális, de kétségkívül szerethető világ alakult ki ebből.

Az étkezések tekintetében is akadnak elsőre furcsának, vagy nehezen érthetőnek tűnő dolgok. Néhány kóser alapszabályt szinte mindenhol betartanak: szinte sehol nem szolgálnak fel disznóhúst, a tej- és hústermékeket egy étkezés során soha nem kínálják egyszerre. A szállodai reggeliknél nincsenek felvágottak, csak sajtok, túrók, gyümölcsök és tojásos ételek. Nem ritka, hogy mielőtt az étlapot megkapjuk, a pincér megkérdezi, hogy van-e valaki, aki szigorúan a kóser szabályok szerint készített ételt kér. A szabályok alól a kevés kivétel egyike az ebéd utáni kávé, amit kérhetünk cappuccino, vagy latte formájában is, és akkor sem néznek ránk ferde szemmel, ha előtte steaket vagy csirkét ettünk.

Legyen szó étteremről vagy piaci árusról, látogatásunk alatt nem ettünk rossz ízű, vagy rosszul elkészített ételt. Ugyan mi húsevők vagyunk, de vegetáriánus útitársaink is bőven válogathattak az étlapról, hiszen az ország speciális klímájának, és a nagyszerű mezőgazdasági megoldásoknak köszönhetően egész évben teremnek a zöldségek és gyümölcsök.

 Egy izraeli utazás szerves része kell, hogy legyen a helyi piac meglátogatása. Itt amellett, hogy az arab világból ismerős bazárban találjuk magunkat, olyan egzotikus gyümölcsöket kóstolhatunk meg frissen és zamatosan, melyeket itthon csak aszalva, vagy nagyon nehezen és drágán szerezhetünk be.

 Ha ezzel még nem csináltunk volna elég kedvet egy izraeli kalandhoz, Jeruzsálemről, a Holt-tengerről, és a kibutzokról következő cikkünkben olvashat!

Kollégánk a Wizz Air napi járatával utazott Izraelbe.

Újabb cikkünk ebben a témában:

Fürdőruhás sivatagi túra Izraelben - 2014.03.19.
Lebeghetünk a Holt-tenger elképesztően sós vizében, lanovkával vehetjük be az évszázadokon át legyőzhetetlennek hitt sziklaerődöt és fürödhetünk Dávid király vízesésében is. Izrael nem csak Jeruzsálem miatt érdekes a turisták számára. Kiküldött tudósítónk tesztelte a látványosságokat.
A turizmus érdekében aknamentesítik a Jordán folyó partját - 2016.05.17.
Izrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy a következő két évben felszedik az aknákat Kaszer al Jahudnál, Jézus Jordán parti megkeresztelésének helyénél.