Levelet kaptunk Japánból. „A Travelo cikksorozatát olvasva diákjaimmal nagyon érdekesnek találtuk, hogyan látják Japánt az ide látogató külföldiek, mit találnak furcsának a szerzők, és mit gondolnak erről a magyar olvasók, kommentelők" - írta nekünk az Oszakai Egyetem magyar tanszékének lektora, Borsos Levente.

Levente diákjai az egyetem idegen nyelvi tanszékén 3-4 éve tanulnak magyar nyelvet és kultúrát. Külön szemináriumon foglalkoznak azzal, hogy hogyan jelenik meg Japán a magyar médiában. Folyamatosan figyelik a Magyarországon Japánról megjelenő cikkeket, blogbejegyzéseket. Az órákon ezeket az írásokat beszélik meg, mennyire felel meg ezek tartalma a valóságnak, illetve arra, hogy milyen kapcsolatban van a cikkek alapján kialakuló kép azzal, amit a japánok gondolnak önmagukról.

A "10 dolog, amit ne hagyjon ki Japánban" című cikkünkön felbuzdulva az oszakai egyetemisták is összeállították listájukat a hozzájuk látogató magyar turisták számára. Ebben olyan dolgokat ajánlanak, amely egy külföldinek talán nem jutna eszébe, amelyek nemcsak érdekesek és emlékezetesek, hanem gazdagíthatják is az egy-két hetet náluk töltő turistákban az országról kialakuló képet. A diákok igyekeztek olyan tevékenységeket keresni, amelyek abban is segíthetik a turistákat, hogy kapcsolatba kerüljenek a helyi emberekkel, és arra is figyeltek, hogy a javasolt tevékenységek lehetőleg minél pénztárcabarátabbak legyenek. Az alábbiakban az ő tippjeiket olvashatják.

 1. Purikura

Ha egy külföldi Japánba jön, mindenképpen purikuráznia kell. Mi az a purikura? Egy különleges fotóautomata, amivel nemcsak fényképezni lehet, hanem módosíthatjuk, dekorálhatjuk a fényképeket, és matricákat is készíthetünk belőlük. A purikura nagyjából húsz éve lett népszerű, és mostanában is az, főleg a fiatal diáklányok és szerelmespárok között. A matricákat tolltartóra, mappára, telefonra, naplóba ragaszthatjuk, de a képeket e-mailben is megkaphatjuk, vagy az internetre is feltölthetjük.

A gépet nem nehéz irányítani, japántudás nélkül is könnyen választhatunk az effektek közül. Például megváltoztathatjuk a hajszínt, bőrszínt, írhatunk, rajzolhatunk a képre. A szemünk automatikusan nagyobb, a lábunk hosszabb és vékonyabb lesz. A purikura csak 400 yenbe kerül, ennyiért (mérettől függően) akár 52 matricát is kaphatunk. Turistáknak jó szuvenír is lehet. Az automaták általában játéktermekben vannak, és jó tudni, hogy néhány helyen férfiak csak legalább egy nővel együtt használhatják. Próbálják ki, biztosan nagyon jó emlék lesz!

2. Ekiben

Ha Japánban turistáskodik, és shinkansenre száll, vegyen ekibent! Az ekiben a bentó doboz egy típusa, amelyet a vasútállomásokon árulnak. Az ekiben szó az eki (állomás) és a bentó szavak összevonásával jött létre. Az ekibenben általában az adott terület vagy régió hagyományos ételei vannak, Hiroshimában például anagomesi (tipikus helyi hal), Hokkaidón ikamesi (rizzsel töltött tintahal). Az ekiben egy kicsit drágább, mint egy átlagos bentó doboz (kb. 1000 jen), de ezért a pénzért jó minőségű ételt kapunk, és a különleges dobozt is hazavihetjük. Ekibent nemcsak az állomásokon, hanem magán a shinkansenen is vehetünk. Élvezze a japán konyhát a szép kilátást nézve!

3. Lőjön le valakit Oszakában!

Ha egy turista Oszakában van, valakit le kell lőnie. Persze nem igaziból, ez csak egy vicc. Az egyik ember úgy csinál a mutató és a hüvelykujjával, mintha lőne. Ha a másik ember úgy tesz, mintha meghalna, akkor sikerült a játék. Ezt a játékot bárki játszhatja, de az általános iskolás fiúk, a sörözés után hazafelé tartó emberek, és az oszakai nénik (lásd lejjebb) a legprofibbak benne. Talán néhány nagyon komoly ember nem csinálja, de sokan nagyon jók benne. A játék után ezzel az érdekes emberrel akár jó barátok is lehetünk.

4. Onszen

Ha Japánban jár, mindenképp menjen el egy fürdőbe, vagyis onszenbe! Ha tud japánul, új barátságokat is köthet. Ezen kívül meg lehet ismerni a japán hagyományokat és megérthetjük a különbséget az európai fürdők és a japán fürdők között. A japán fürdők például sokkal melegebbek, mint a magyarok, nem lehet bennük fürdőruhát viselni, és - Magyarországgal ellentétben - sakkozni sem. Viszont néhány helyen lehet szakét inni!

5. Tatami

Ha Japánban járnak, feküdjenek le egy tatamira és egy kis időre legyenek japánok! Ez a hagyományos padlógyékény békaszittyóból (japánul igusza) készül, és csak Japánban használják. A tatami a régi japán kultúra része, és a hagyományos házakban általában van tatami. De sokszor a modern lakásokban is találunk ilyet. Mivel Japánban az emberek otthon nem viselnek cipőt, így a tatamik nagyon tiszták, de persze rendszeresen takarítják is őket. Aki nem tud elmenni egy japán lakásba, de szeretné kipróbálni a tatamit, menjen el egy onszenbe, egy hagyományos szállodába (ryokanba), vagy egy japán stílusú sörözőbe. A tatami nagyon kényelmes, különösen nyáron. Sok japán otthon, a tatamin heverészve tölti a nyári szünetet.

6. WC

A modern Japánban sok szuper dolog van, például még a vécé is nagyon fejlett. Ezen kívül sok helyen vannak ingyenes vécék – például áruházakban, állomásokon, éjjelnappali boltokban, szupermarketekben, éttermekben -, amelyek nagyon tiszták, mert rendszeresen tisztítják őket. (De a parkban lévő vécék piszkosak. Oda ne menjen!) A modern vécék melletti kapcsolótáblán sok gomb van, ha benyomja ezeket a gombokat, csoda történik. Ha tudni akarja, micsoda, jöjjön el Japánba!

7. Kapjon cukorkát egy oszakai nénitől!

HaOszakába megy, próbáljon találkozni egy obacsannal. Kik azok az obacsanok? Idősebb nők, akik általában hangosan beszélgetnek egymással az utcán, és gyakran nagyon virágos, vagy éppen leopárdmintás ruhát viselnek. Mindenkivel nagyon kedvesek, például ha eltévedtünk, szívesen elmagyarázzák az utat: japánul vagy kézzel-lábbal, esetleg hangutánzó szavakkal. Ha cukorkát kérünk tőlük, örömmel adnak. Például az Abeno városrészben szinte minden obacsannak van amecsanja, vagyis cukorkája. Csak mondja az obacsannak, hogy "Amecsan csódai!"

8. Macuri

Ha Japánban jár, próbáljon részt venni egy helyi fesztiválon! Ez főleg nyáron lesz könnyű, ilyenkor sok fesztivál (macuri) van. Az emberek jukatát, vagyis nyári kimonót vesznek fel, és barátaikkal vagy a családjukkal vesznek részt a programokon. A fesztiválokon sokféle kis stand van, demiszének hívják őket. Itt nemcsak italokat vehetünk, hanem olyan ételeket is megkóstolhatunk, amelyeket étteremben csak ritkán árulnak (pl. jakiszoba, karamelles alma, rántott krumpli, csokis banán, pálcikára szúrt uborka, borotvált jég stb.)

Érdekes játékokat is lehet játszani. Például célba lőhetünk, halászhatunk élő aranyhalat, ékszerteknőst vagy kis gumilabdákat, amiket azután haza is vihetünk. A fesztivál végén, az emberek összegyűlnek egy térre, és egy különleges táncot, bonodorit táncolnak. A japán fesztiválon bárki részt vehet.

9. 100 jenes bolt

A 100 jenes boltokat imádják a japánok és a Japánban élő külföldiek is, de csak kevés turista ismeri őket. A 100 jenes boltokban minden termék 100 jenbe - pontosabban az ÁFÁ-val együtt 105 jenbe - kerül, és szinte minden kapható, a hétköznapibbtól a legőrültebb dolgokig. Az írószerektől és kozmetikumoktól kezdve, az elektronikai és konyhai eszközökön át, a játékokig és szerszámokig tényleg bármit megtalálhatunk itt.

Ha egy Hello Kitty-s bentó dobozra, egy LEGO-alakú fülhallgatótartóra vagy egy zacskó szárított tintahalra vágyik, akkor is a 100 jenes boltba menjen! Turistaként sokszor nehéz feladat a szuvenírvásárlás, ebben is segíthetnek a 100 jenes boltok. Az egyetlen veszély, hogy teli kosárral távozunk a boltból, akkor is, ha csak egy dolgot akartunk venni.

10. Játékterem

Ha a sok városnézés után egy kis szórakozásra vágyik, menjen el egy játékterembe! Japánban a játéktermek általában bevásárlóközpontokban találhatók, és nagyon népszerűek főleg a középiskolás diákok, vagyis az otakuk, a szerelmespárok és az idősebb bácsik körében. A játékok nem túl drágák és egyszerű játszani őket. Népszerűek a táncos és dobolós játékok - utóbbi az otakuk kedvence -, az autószimulátorok, a lövöldözős játékok, és az a játék, ahol egy robotkarral lehet különböző tárgyakat, például plüssállatokat, kivenni a gépből. A játéktermekben kipróbálhatjuk a purikurát (lásd feljebb), sőt a pacsinko gyerekeknek szóló változatát is.