Semmi nem utal arra, hogy a közel két hónapos gázai konfliktus borzolta volna a térségben a kedélyeket: sem szétlőtt házakat nem láttunk, sem földönfutóvá vált embereket, sem az acélkupolát működés közben. Turisták is akadnak bőven, sokan kisgyerekkel, pedig szeptember közepén járunk, messze van még az október-novemberben csúcsosodó főszezon.

Fegyverek a tengerparton

Vannak persze jelek, nevezzük őket az európai szemnek szokatlan jelenségeknek: például a civil ruhás szabadnapos katonák, akik gépkarabélyukat lazán a hátukra dobva jelennek meg strandnadrágban és pólóban a tel-avivi strandon. Fekszel a homokban, élvezed a 30 fokos őszt és épp úgy érzed, hogy kerekebb nem is lehetne a világ - erre jön egy ilyen srác a haverjával, leül tőled 15 méterre és akkor elmélázol kicsit, hogy hoppá, ugye, rendesen biztosítva van az a fegyver? Nos, kiváló idegenvezetőnk – a magyar, de huszonvalahány éve kint élő – Zsuzsa felvilágosított róla, hogy paranoiánk alaptalan, a szabadnapos katonák mindig biztonságosan viszik magukkal fegyvereiket, ellenben szabályzatot szegnének, ha otthon hagynák őket.

A fegyverrel sétálás extrém változatával Jeruzsálemben találkoztunk, ahol egyik pihenőhelyünkön, épp Dávid király sírjának szomszédságában azt néztük, hogy egy árkád alatt hogyan járják ortodox zsidó férfiak körtáncukat, amikor megérkezett egy kedélyes húszas éveiben járó társaság, laza szerkóban, épp csak mindegyikük oldalán lógott egy irdatlan gépkarabély. Kollégám érdeklődésére nagyon készségesen elmesélték, hogy szabadnapos katonák az M4A1-ükkel. Egyébként csak nekünk, turistáknak volt furcsa ez a látvány, a táncoló férfiak például ügyet sem vetettek rájuk.

Persze, Izraelben fokozottan figyelnek a biztonságra – mégiscsak a Közel-Kelet egyik legproblémásabb térségében járunk –, ennek példája az a magyar szemmel bizarr, de mégis hasznos izraeli app is, ami megmutatja, hogy veszély esetén az ember aktuális tartózkodási helyéhez képest hol található a legközelebbi óvóhely. Idegenvezetőnk ugyanolyan kedélyesen mesél erről, mint arról, hogy a legtöbb lakásban van és a most épülőkben is kialakítanak megerősített, bombatámadások esetén védelmet biztosító szobákat. Ez is csak afféle helyi sajátosság, mint hogy az elszáradtnak tűnő sivatagi növények pillanatok alatt megelevenednek, ha esik rájuk egy kis eső vagy az, hogy ha az izraeli orvosokat rajtakapják, hogy hálapénzt fogadnak el, azonnal büntetőeljárás indul ellenük.

Akkor hát kell félni?

Nem a fegyverek látványa volt az első olyan eset, amikor óhatatlanul is Rio de Janeiro ugrott be párhuzamként: ott is lát fegyvert az ember az utcán, ott is ugyanolyan fantasztikusak a városi strandok, mint Tel-Avivban, ugyanolyan kényelmesen divatos a városlakók stílusa, ugyanúgy dúl a szabadtéri sportélet és a gyümölcsök is nagyon hasonlók. Van ugyanakkor egy lényeges különbség: míg Rióban (de még inkább Salvadorban) az ember figyelme sosem lankadhat, Tel-Avivban és a többi izraeli városban ugyanolyan volt a komfortérzetem, mint bármely európai nagyvárosban. És míg előbbi helyen vannak hajléktalanok, az egész izraeli út során egyetlenegy (!) elhanyagolt külsejű, mankós kolduló bácsit láttunk. Potyogtak is rendesen az aprók a poharába.

Szóval nem kell rettegni Izraelben, sőt! – legalábbis tel-avivi, cézáreai, akkói, haifai, jeruzsálemi és Holt-tenger környéki tapasztalataink ezt mutatták 2014 szeptemberében. Azért is nehéz egyébként negatívumokat találni, mert az eleve csodálatos adottságokra Izrael remek turisztikai rendszert épített ki, ami eleve kényelmessé és gördülékennyé teszi az ott-tartózkodást. És akkor arról az egyedi élményről nem is esett szó, hogy az utcanév-táblákat és városneveket, vallási kegyhelyek feliratait látva az embernek olyan érzése van, mintha a képes Bibliában járkálna.

Mikor utazzunk?

Ha úgy döntöttük, hogy nem rettegünk, mikor utazzunk? Ha nem szeretünk grilleződve várost nézni, akkor az október-november illetve a tavasz a legjobb időpont. De a téli depresszió elől menekülve sem rossz Izrael: Zsuzsa és az útikönyvek téli tippje Elilat (vagy más néven Elat), a Vörös-tenger északi partján fekvő kikötőváros Izrael legdélebbi csücskében, ahol nemcsak csodás korallszigetek jelentik az attrakciót, hanem az a tény is, hogy decemberben, januárban és februárban sem ritka a 24-25 fok (május és október között viszont gyakran 40 foknál is melegebb van).

Néhány hasznos tudnivaló

Izrael két hivatalos nyelve a héber és az arab, de mivel a világ minden tájáról érkeztek ide emberek, e két nyelven kívül szinte minden ki van írva angolul is, ami jelentősen megkönnyíti a turisták életét.

Fontos a tervezéshez: Izraelben a csütörtök a péntek, a péntek a szombat, a szombat pedig a vasárnap; azaz az izraeli munkahét vasárnaptól csütörtökig tart. A zsidó szombat beállta előtt pénteken a legtöbb üzlet bezár és szombat napnyugta utánig zárva tart. Ezért ne szombat délelőttre időzítsük a szuvenírvásárlást! Ja és a szabbat idején a legtöbb hotelban van olyan lift, ami páternoszterszerűen közlekedik. Vallási okokból hasznosak ezek, ám ha nem vagyunk vallásosak, válasszuk a hagyományos lifteket, ha nem akarunk hosszú perceket a liftben időzni - főleg ha a hotel 10 emeletesnél magasabb.

Több száz hotelt találunk Izraelben a szerényebbektől a totális luxusig, az ellátás kimagaslóan jó; az izraeli hotelreggeli messze földön híres, tapasztalataink szerint teljes joggal. Ha low budget szállásban gondolkodunk, érdemes tudni, hogy az Izraeli Diákszállók Szövetsége 14, 21 és 28 napos túrákat is kínál Izrael felfedezése diákszállókban címmel: ez alatt az ország 25 diákszállójának bármelyikében megszállhat az ember, kap reggelit és vacsorát, korlátlanul utazhat buszokon, ingyen látogathatja a nemzeti parkokat stb.

Még egy érdekes alternatíva az Izraeli Természetvédelmi Társaság 26 természet-iskolája: a legtöbbjükben szállás is van és túrákat is szerveznek. Hasonlóan költségkímélők a keresztény menedékházak és kibuchotelek.

 Az utazáson magyar újságírók egy kis csoportjával az izraeli turisztikai minisztérium meghívására vettünk részt.