Kambodzsában sosincs hideg, a helybéliek híresek vendégszeretetükről, a templomok pedig száz csodát tartogatnak az utazó számára. Járjuk be Angkor Wat fantasztikus templomait biciklin, látogassunk el egy úszó faluba, ahol úszik az iskola és a templom is, vagy éppen lakjunk úszó kempingben! A pálmafás strandokon vörös curryvel és sült rákkal várnak az éttermek, de ha izgalmasabb fogásokra vágyunk, békát és naposcsibét is kóstolhatunk. Tippek a Travelótól.
Mikor utazzunk?
Kambodzsában két évszak váltja egymást, a száraz évszak októbertől áprilisig tart, az esős évszak pedig májustól októberig. Novembertől januárig viszonylag hűvös van (25-28 fok), februárban azonban melegedni kezd az idő, és áprilisra igazán trópusi hőség fogadja a turistákat. A legtöbben november és március között érkeznek az országba, különösen decemberben és januárban számíthatunk tömegekre. Májustól júliusig csak időnként szakad le az eső, viszont rendkívül meleg van, júliustól szeptemberig pedig állandóbbá válnak az esők. Ebben az időszakban az ország eldugottabb részei a sártengerré változott utak miatt nehezen megközelíthetők. Ha azonban repülővel érkezünk, és nem bánjuk, hogy néha esik, megtapasztalhatjuk, milyen fantasztikus látványt nyújt Angkor Wat a tömegek nélkül, harsány növényzettől ölelve, csordulásig telt vizesárkokkal.
1. Arany, ezüst és gyémánt Phnom Penhben
Az 1434-ben alapított főváros, Phnom Penh a húszas években Délkelet-Ázsia legszebb francia építésű városának számított, máig is fennmaradt sok klasszikus koloniális stílusú épülete. Kötelező látnivalói között szerepel a nemzeti múzeum, melyben rengeteg khmer kincset csodálhatunk meg, és a a királyi palota. Itt találjuk a Smaragd Buddha templomát és az Ezüst Pagodát is, melyben többek között egy életnagyságú, 9500 gyémánttal kirakott arany Buddha-szobrot is láthatunk.
A vörös khmerek vérzivataros időszakának egyik legmegrázóbb emlékét is Phnom Penhben találjuk. Ez a Tuol Sleng Népirtási Múzeum, egy volt gimnázium, melyben a hírhedt S-21-es börtön működött. Itt tartották fogva, kínozták és gyilkolták a rezsim ellenségeit hosszú éveken át, a hetvenes években: mintegy húszezren vesztették itt életüket. Hasonló emlékhely a várostól nem messzire található Choeung Ek, a gyilkos mezők egyike. Ez egykor gyümölcsöskert volt, ahová a rendszer mintegy kilencezer áldozatát temették a hetvenes években. A tömegsírok felett most átlátszó falú buddhista sztúpa magasodik, benne több mint ötezer emberi koponyával.
2. A khmer konyha
Nyomasztó történelme ellenére a város igazi ázsiai metropolisz: dudáló autók és motorok forgataga az utcákon, kiabáló árusok kínálják portékáikat, sült csirke, jázminvirág és a folyó szaga keveredik a levegőben. Utcái nevek helyett akkurátusan számokat kaptak: a páratlan számúak észak-déli, a párosak kelet-nyugati irányúak. Rengeteg izgalmas dolgot kipróbálhatunk: a Choeung Ek melletti lövészklubban például 40 dollárért AK-47-essel is lőhetünk, a 178. utca és a Norodum Monivong sugárút sarkán kacsaembriót és apró békát kóstolhatunk, de beiratkozhatunk egy félnapos főzőtanfolyamra is.
A helyi konyha a fentiek mellett is igazi kulináris izgalmakat kínál, a városban ugyanis összetalálkozik a francia, a vietnami, a thai és az indonéz konyha a khmer ízekkel. Az utcai büfékben 2-4 dollár egy főétel: próbáljuk ki a fish amok nevű currys halat, a vörös curryt és a sült rákot (utóbbit a tengerparton). Ügyeljünk rá, hogy jól átsült ételt vegyünk, és kerüljük a más által hámozott és felszeletelt gyümölcsöket.
3. Angkort látni kell
Angkorra érdemes rászánni legalább négy napot, hogy minél több templomot bejárhassunk. Egy vagy két ember számára a motoriksa vagy tuktuk ideális közlekedési eszköz: keressünk egy szimpatikus sofőrt, és alkudjunk meg vele a napidíjban. De ha nem bánjuk, hogy megizzadunk, bérelhetünk biciklit is. A szállásunk Siem Reapben lesz, mely 6 kilométerre fekszik Angkor Wattól. Itt a napi 5 dolláros hálóteremtől a 300 dolláros Hyattig széles a választék: 30-50 dollárért már ingyen wifire és úszómedencére is számíthatunk.
Hagyjuk magát Angkor Watot és a Bayon templomot az utolsó napra, előbb járjuk be a környékbeli templomokat. Banteay Srei például nagyon szép rózsaszín homokkő-faragásaival, Ta Phrom és Preah Khan pedig igen fotogén, mivel ezeket a templomokat szándékosan nem állították helyre: az épületeket benőtte a dzsungel, a fák győkerükkel szétfeszítik a köveket, a folyondárok benőtték a faragásokat. A Bayon tornyairól több mint kétszáz óriási, mindentudó mosolyú arc néz le ránk, Avalokitesvara, a megvilágosult bóddhiszatva arcai ezek. Angkor Wat pedig a világ legnagyobb vallási épülete, 3,6 kilométeres városfalával, vizesárkával és magas tornyaival a hindu mitológiában az isteneknek otthont adó Meru hegyet mintázza.
Ha el akarjuk kerülni a tömegeket, érkezzünk az esős évszak végén, illetve keljünk fel korán - a napfelkelte varázslatos élmény a templomok között, a komplexum hajnali fél hatkor nyit. Megpróbálkozhatunk a naplementenézéssel is, de a központi templomoknál biztosan lesznek mások is hasonló koncepcióval, a dzsungelben fekvő templomoknál pedig nem érdemes megvárni, hogy ránk sötétedjen. Próbálkozzunk naplementekor a Pre Rup vagy a keleti Mebon templomnál.
4. Úszó falvak
Ha valami másra vágyunk két templom között, Siem Reapból érdemes ellátogatni a Tonlé Sap tóhoz, mely Délkelet-Ázsia legnagyobb édes vizű tava. A tavat a Tonlé Sap folyó köti össze a Mekongon keresztül a tengerrel: a száraz évszakban a tó szinte teljesen leapad, júniusban, az esős évszak derekán azonban hatalmasra duzzad. Rengeteg madár él itt, közöttük veszélyeztetetett fajok is, mint a szürke pelikán, de laknak itt legendás méretű harcsák is: a legnagyobb, melyet kifogtak, 300 kilós volt. A turisták számára talán az úszó falvak a legérdekesebbek. A tó 1,2 millió környékbelinek ad megélhetést, közülük sokan cölöpökre építették házaikat a tó vize fölé, de vannak egész úszó falvak is, úszó iskolával, házakkal és templommal. Siem Reapből félóra alatt Chong Khneas úszó falu hajóállomásához érhetünk, ahol motorcsónakot és sofőrt bérelhetünk a falunézéshez. Chong Khneasban mintegy ötezren laknak, 1300 lakóhajón.
5. Pálmafás partok
A Phnom Penhtől busszal mintegy 4 órányira található Sihanoukville a hátizsákosok paradicsoma, ahol egymást érik a bárok, kávézók, hostelek, luxushotelek és persze a homokos, pálmafás tengerpartok. A várost az ötvenes években alapították, így ne számítsunk történelmi belvárosra, vagy műemlékekre, nyüzsgő életre viszont annál inkább. Aki kicsit nyugisabb strandra vágyik, vegye az irányt a szomszédos Kep felé, mely a századelőn az ország legnépszerűbb üdülőhelyének számított, mígnem Sihanoukville el nem csábította a nyaralókat, majd a vörös khmerek uralkodása és a polgárháború alatt teljesen kihalttá nem vált. A városban még mindig találunk a háború óta romosan álló francia gyarmati villaépületeket, ám már több mint 70 szálloda közül válaszhatunk, és rengeteg aktív szórakozási lehetőség vár, piknikezős hajókirándulástól dzsungeltúrán és lovagláson át barlangtúráig. Kepet még nem fedezték fel a tömegek, a helybéliek igen vendégszeretőek és barátságosak.
6. Úszó luxus
A thai határhoz közel találjuk a 4 Rivers úszókempinget, ahol a Tatai folyóra épített pontonon kempingezhetünk luxuskörülmények között. Hatalmas, 45 négyzetméteres sátorban lakhatunk, melyben franciaágyat, lapostévét és minibárt is találunk, és minden sátorhoz napozóterasz tartozik. Aki nem éri be a napozással és a folyóban fürdéssel, az kajakozhat a mangrovemocsárban, vagy rákhalász túrára is indulhat. Phnom Penhből mintegy négy óra ide lejutni.